A tao-támogatási rendszer bevezetése óta több mint 330 milliárd forintnyi társasági adó áramlott különböző sportszervezetekhez a G7.hu összeállítása szerint.
A portál arra is rámutat, hogy a költségvetésből kieső tétel ennél is jóval nagyobb lehet, ugyanis a rendszert úgy alkották meg, hogy a vállalatok nagyobb összegű adóbefizetést kerülhetnek el, mint amennyit a kinézett szervezetnek adnak, vagyis az adóforintok egy része náluk marad.
A G7.hu összeállításában arra is rámutat, hogy valószínűleg a csapatoknak fizetett pénz is meghaladja ezt az összeget, ugyanis a sportági szövetségek ugyanis nem haladnak túl jól az adatok feldolgozásával. Akad olyan szövetség, ahol a dokumentumok alapján úgy tűnik, még csak a 2012/13-as időszakot zárták le, azaz az elmúlt négy év számai még változhatnak. A 2016/2017-es szezon pedig még biztosan mindenhol fog, ami akár további milliárdokkal is megdobhatja az említett 330 milliárdot.
Pedig már ez az összeg is azt jelenti, hogy a lehetséges társasági adóbevétel több, mint 11 százalékáról mondott le az elmúlt hat évben a kormányzat. A vizsgált időszakban 2940 milliárd forintnyi tao folyhatott volna be az államkasszába, a tényleges bevétel azonban csak 2608 milliárd lett, a többi a sportszervezetekhez került.
A G7.hu írása szerint a legtöbb pénz ezen a csatornán keresztül is a labdarúgásba áramlott, az elmúlt két idényt nézve viszont már nem a foci vezet. A 2015/2016 és a 2016/2017-es szezonokban ugyanis rendkívüli módon megugrott a kézilabda támogatása is: két év alatt 48 milliárd forintot kaptak a csapatok. Ha a teljes hat éves ciklust nézzük, akkor a két említett sportágnak jutott a teljes támogatás nagyjából kétharmada, és a maradék egyharmadon osztozott a vízilabda, a jégkorong és a kosárlabda.
