A legfrissebb felmérés szerint a brit vállalatoknak csaknem az egyharmada fontolgatja, vagy már meg is kezdte egyes tevékenységeinek külföldre telepítését a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) folyamatát övező bizonytalanságok, különösen a megállapodás nélküli Brexit kockázata miatt. A Brexit feltételrendszeréről novemberben elért átfogó megállapodást a londoni alsóház a múlt hónapban példátlan, 230 fős többséggel elvetette, és egyelőre nincs kidolgozott alternatív egyezmény.
A legnagyobb és legrégibb, 1903-ban alapított brit vállalatvezetői szervezet, az Institute of Directors (IoD) 1202 vállalatigazgató bevonásával elvégzett, pénteken ismertetett felmérése szerint a vizsgálatba bevont igazgatók 16 százaléka már hozzákezdett áttelepítési terveinek végrehajtásához, további 13 százalék pedig eldöntötte, vagy aktívan fontolgatja bizonyos tevékenységi területek külföldre telepítését – írja beszámolójában az MTI.
Az átlagon belül az EU-piacra exportáló brit vállalatok kétharmada foglalkozik azzal a gondolattal, hogy külföldi uniós országokba telepít át tevékenységeket vagy részlegeket. Az IoD vizsgálata szerint az áttelepítési terveken, vagy már e tervek kivitelezésén dolgozó vállalatok 69 százaléka más EU-tagállamokba visz át tevékenységeket, és csak 7 százalékuk tervezi, hogy az Európai Unión kívül létesít új telephelyeket.
Edwin Morgan, az IoD ügyvezető igazgatója a felmérés eredményeinek ismertetéséhez fűzött kommentárjában kiemelte: a szalagcímekbe a nagyvállalatok kerülnek be, ha a Brexittel kapcsolatban lépéseket tesznek, a friss vizsgálat azonban azt mutatja, hogy a kisebb brit cégek közül is egyre több veszi fontolóra egyes tevékenységei külföldre telepítését. Ezeknek a vállalatoknak rendszerint szűkösebbek a forrásaik, és ha már ők is ilyen költséges lépésen gondolkodnak, abból világosan kitűnik, hogy mennyire veszélyesen ingataggá vált a helyzetük – fogalmaz az IoD vezetője.
Az IHS Markit pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport és a brit gazdasági ágazatok beszerzési aktivitását mérő intézet (Chartered Institute of Procurement & Supply, CIPS) ugyancsak pénteken ismertetett közös felmérése szerint a brit feldolgozóipar az ilyen jellegű vizsgálatok 1992-ben kezdett rendszeres havi közlésének eddigi 27 éves történetében soha nem mért ütemű alapanyag- és késztermék-készletezésbe kezdett, szintén a megállapodás nélküli kilépés kockázatának növekedése miatt.
A Brit Kiskereskedelmi Szövetség (BRC) és a brit gazdaságban aktív legnagyobb kiskereskedelmi forgalmazók a londoni alsóház képviselőinek címzett, e héten ismertetett közös levelükben hangsúlyozták: az élelmiszerforgalmazó kiskereskedelmi hálózatok a megállapodás nélküli Brexit okozta esetleges határforgalmi fennakadásokra készülve szintén hozzákezdtek a készletek felhalmozásához olyan élelmiszerekből, amelyek esetében ez lehetséges.
A levél aláírói szerint azonban a fagyasztott és a hűtött élelmiszerek tárolására szolgáló összes raktár már megtelt, a friss élelmiszereket pedig nem lehet készletezni. A felhívás szerint emiatt élelmiszerhiányhoz és áremelkedéshez vezethet, ha Nagy-Britannia szabályozatlan körülmények között lép ki az Európai Unióból, és ezért fennakadások keletkeznének a határforgalomban.
