Shadow AI a munkahelyeken: így szerezhetik vissza a cégek a kontrollt

A munkavállalók nagy arányban használnak AI-t a napi munkában, ám friss kutatások szerint sok szervezetnél hiányoznak az ehhez kapcsolódó világos irányelvek és biztonságos vállalati keretek. Ez különösen ott jelenthet problémát, ahol érzékeny üzleti információkkal dolgoznak, mert az informális eszközhasználat növelheti az adatszivárgás és a szabályozási kockázatok esélyét. A SUSE szerint erre olyan kontrollált, auditálható AI-környezet adhat választ, amely saját infrastruktúrán belül is működtethető.

A McKinsey kutatása szerint a szervezetek 88 százaléka rendszeresen alkalmaz AI-t legalább egy üzleti területen. A széles körű elterjedtség ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az AI-használat minden esetben a hivatalos kereteken belül marad. A KPMG felmérése arra mutatott rá, hogy a munkavállalók 58 százaléka napi szinten használ AI-eszközöket, de 44 százalékuk a belső szabályozásokkal vagy irányelvekkel összeütközően. A szakértők ezt a jelenséget nevezik shadow AI-nak, vagyis amikor a dolgozók a vállalat által jóváhagyott kereteken kívül is használnak ilyen megoldásokat a munkájukhoz.

A terjedés gyorsabb, mint a szabályozás

A vállalati AI-használat térnyerésével sok szervezetnél egyre sürgetőbbé válik a világos belső szabályozás kialakítása. A KPMG kutatásában a munkavállalók mindössze 41 százaléka számolt be arról, hogy a munkahelyén létezik a generatív AI-használatra vonatkozó valamilyen szabályozás vagy belső iránymutatás.

Az ISACA európai felmérése a tendencia kapcsán jelentős résre hívja fel a figyelmet. A válaszadók 83 százaléka szerint ugyanis a vállalati dolgozók már használják az AI-t, de csak 31 százalékuknál van érvényben formális, átfogó AI-policy. A céges szabályok tehát sok helyen le vannak maradva a mindennapi gyakorlathoz képest, így a hivatalos AI-eszközök mellett az informális használat is fennmarad.

Az adatvédelem is megsínyli a shadow AI hatásait

A shadow AI adatvédelmi és titoktartási szempontból is komoly kockázatot jelenthet. A KPMG szerint a munkavállalók 46 százaléka töltött már fel érzékeny céges információt vagy szellemi tulajdont nyilvános AI-platformokra. Ez különösen veszélyes lehet olyan szervezeteknél, ahol üzletileg érzékeny dokumentumokkal, ügyféladatokkal vagy belső tudásvagyonnal dolgoznak.

A cégek számára ezért a fő kérdés az, hogyan tudják biztonságosabb, átláthatóbb és jobban szabályozható keretek közé terelni az AI-használatot. A tiltás önmagában ritkán ad tartós megoldást, különösen olyan helyeken, ahol a munkavállalók már most is napi szinten használnak AI-eszközöket a hatékonyságuk növeléséhez. A szervezeteknek inkább olyan vállalati környezetre van szükségük, amely támogatja a kontrollált használatot, miközben csökkenti az adatszivárgás és a nem jóváhagyott eszközhasználat kockázatát.

Vállalati keretek saját környezetben

A SUSE szakértői szerint ebben hatékony segítséget nyújthat egy olyan AI-környezet, amely szabályozható és auditálható, emellett saját infrastruktúrán belül is működtethető. A SUSE AI olyan vállalati AI-platformot kínál, amelyen a szervezetek saját infrastruktúrájukon belül futtathatják az AI-modelleket. A megoldás helyi, felhős és internettől elzárt környezetben is működik, így rugalmasan illeszthető a különböző céges igényekhez. Ez főleg olyan iparágakban számít jelentős előnynek, ahol fontos az adatok feletti kontroll, a biztonság és a megfelelőség.

A SUSE AI ráadásul abban is segítséget nyújt a vállalatoknak, hogy jobban átlássák az AI-rendszerek működését. A platformon nyomon követhető például, hogy mennyi tokent használnak el az egyes alkalmazások, és ez milyen költséggel jár. A rendszer arra is rálátást biztosít, hogyan teljesítenek és mennyire vannak kihasználva a GPU-erőforrások. Ez megkönnyítheti a költségek tervezését, és pontosabb képet adhat arról is, hogyan működik az AI a gyakorlatban.