A koronavírus-járvány a cafeteria-juttatások piacán is rendkívüli helyzetet eredményezett. A hagyományos év végi céges bulik, vacsorák idén valószínűleg elmaradnak. Helyettük, ha a cégek helyzete lehetővé teszi, akár béren kívüli juttatást is kaphatnak a munkavállalók. A cafeteria-piacon rendkívül mozgalmas év 2020: az Erzsébet-utalvány megszűnt, de Nemzeti Utalvány néven új szereplő is érkezett, míg a jogszabályváltozásoknak köszönhetően kedvezőbbé vált a SZÉP kártya adózása – derül ki Dr. Bákonyi László adójogi szakértő elemzéséből.
Lesznek-e idén év végi bónuszok, jutalmak? Mi történik a már-már hagyományos, karácsony előtti céges rendezvényekkel, évzáró partikkal? Ha ezek elmaradnak, a megtakarított összegekből részesülnek-e a munkavállalók?
Már most mérlegelnek a cégek
„Rengeteg a kérdés idén a béren kívüli juttatások körül. Csak az biztos: a koronavírus-járvány a cafeteria piacát is teljesen átalakította és már most arra kényszeríti a munkáltatókat, hogy mérlegeljék idei lehetőségeiket” – fogalmaz Dr. Bákonyi László adójogi szakértő.
A béren kívüli juttatások keretösszege évente átlagosan nettó 270 ezer forint a magyar cégeknél a Cafeteria Trend 2019-es kutatása szerint. A lehetséges juttatási formák közé tartozik többek között az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás, az egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulás, a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya), a kulturális- vagy sportbelépő, de az óvodai, bölcsődei ellátás is.
Tavaszi változások a cafeteria-piacon
Mi történt tavasszal a cafeteria-piacon? A koronavírus-járvány tavaszi hulláma idején a munkaadók egy jelentős része visszatartotta a rendszeres juttatások kifizetését – erre világított rá az Edenred Magyarország által a napokban publikált kutatás. A koronavírus-helyzet miatti bizonytalanságban azon cégek közül, amelyek márciusban még osztottak rendszeres juttatást, 23 százalék ezt júniusban már nem tette meg. A nyár folyamán, ahogyan normalizálódott a helyzet, a cégek jelentős része újraindította, vagy akár visszamenőleg is kifizette azokat – állapítja meg a felmérés.
A kormány gazdaságvédelmi akciótervének részeként a cafeteria-szabályok is változtak, új helyzetet teremtve a piacon. Az április 21-én megjelent rendelet egyrészt megemelte a lehetséges keretösszegeket is (évi 450 ezerről 800 ezer forintra a versenyszférában, 200 ezerről 400 ezer forintra a közszférában), másrészt általánosan 2 százalékkal csökkentette a szociális hozzájárulási adó mértékét. A SZÉP-Kártya ráadásul 2020. december 31-ig szociális hozzájárulási adó nélkül igényelhető.
Új szereplő: a Nemzeti Utalvány
A SZÉP-kártya részesedése a cafeteria összértékén belül kutatások szerint már most is több mint 60 százalék. Felhasználása azonban kötött: a vendéglátás, szállás, és szabadidő alszámla nem fed le minden munkavállalói igényt, különösen a jelenlegi bizonytalan gazdasági helyzetben, amikor a munkavállalók többségének fizetőképessége jelentősen visszaesett, és a mindennapi gondok mellett egyre kevesebb jövedelmet tud például utazásra vagy éttermi étkezésre fordítani.
Ezért talán nem véletlen, hogy éppen ebben a helyzetben érkezett meg egy új szereplő a hazai, csekély értékű utalványok piacára az Edenred mellé: a Magyar Utalvány Zrt. A magyar tulajdonú cég a juttatási piacról 2019 végén kivonult Erzsébet-utalvány helyét kívánja betölteni.
„A csekély értékű ajándék juttatásként való kifizetése több szempontból is kedvező a cégeknek. A bérnél jóval kedvezőbb, mindössze 35,99 százalékos adó terheli, ez pedig komoly költségmegtakarítást jelent a munkáltatóknak a jelenlegi helyzetben. A juttatás készpénzre nem váltható utalvány vagy utalványkártya formájában fizethető ki a munkavállalóknak, illetve közvetlen hozzátartozóiknak, évente egyszer a minimálbér 10 százalékáig, vagyis idén 16 100 forintig” – tájékoztat Dr. Bákonyi László.
Az adószakértő hozzáteszi: miközben a legtöbb szolgáltató a kártyás megoldások felé törekszik, a Nemzeti Utalvány papíralapon jelenik meg, ami várhatóan gyorsan és ténylegesen költésre ösztönöz, nem a megtakarításra vagy későbbi felhasználásra. Ez kedvezhet a beváltóhelyi szektornak, illetve az áfabevételeken keresztül az államkasszának is.
