Világszerte, ma már tíz emberből négy rutinszerűen használja a mesterséges intelligenciát. Miközben hatékony segítséget nyújt a mindennapokban, az új technológiával kapcsolatos aggodalmak is szaporodnak a Microsoft közelmúltban közzétett 2026 Global Online Safety Survey tanulmánya szerint. A tizenévesek nemcsak többet használják az MI-t, mint a szüleik, de jóval aktívabban is lépnek fel a vele visszaélőkkel szemben. Jantek Gyöngyvér klinikai szakpszichológus szerint a mesterséges intelligencia kihívásairól már kiskamasz korban érdemes nyílt beszélgetést kezdeményezni a gyermekkel.
A Microsoft minden évben átfogó felmérést végez arról, hogyan ítélik meg a felhasználók az online tér biztonságát. A kutatás több országra és korosztályra kiterjedve azonosítja a legfontosabb kihívásokat, így alapot nyújt ahhoz, hogy a felhasználók konkrét, gyakorlati támogatást kapjanak a technológia biztonságos használatához. Az új megoldásokba vetett bizalom ugyanis alapvetően befolyásolja a technológiai innovációk széles körű elfogadását.
A 2026-os Global Online Safety Survey szerint az emberek ma többet kommunikálnak egymással az online térben, jóval hatékonyabban intézik a dolgaikat a mesterséges intelligenciának köszönhetően, mint tíz évvel ezelőtt, ugyanakkor nehezen birkóznak meg a növekvő információáradattal, és egyre kevésbé érzik biztonságban magukat az interneten. A Microsoft 15 országban közel 15 ezer embert – tinédzsereket, szülőket és felnőtteket – kérdezett meg arról, milyen incidensekkel találkoztak az online térben, hogyan ítélik meg annak biztonságát, a trendeket pedig tízéves távlatban is megvizsgálták.
A felmérés szerint a gyűlöletkeltő beszéd (35%), az online csalások és adathalász üzenetek (29%), valamint az online zaklatás (23%) továbbra is a leggyakoribb online fenyegetések közé tartoznak. Mindeközben a mesterséges intelligencia terjedésével párhuzamosan növekszenek a használatával kapcsolatos aggodalmak is.
Növekvő MI-használat és biztonságigény
Mindössze két év alatt 13%-ról 38%-ra emelkedett azon felhasználók száma, akik hetente legalább egy alkalommal igénybe veszik az MI segítségét. A Z-generációs egyetemisták állnak az élen a használati gyakoriság tekintetében, közülük is kiemelkednek az indiaiak és a brazilok.
A többség kérdésekkel bombázza az MI-t (42%), mások a tevékenységeik megtervezéséhez (41%) vagy a munkájuk hatékonyságának javításához (37%) használnak MI-t. Mindez azt jelzi, hogy a mesterséges intelligencia hatékony munkaeszközzé vált, amit az emberek nehezen tudnának nélkülözni a mindennapi életükben. A pozitív fejleményeket némiképp árnyalja, hogy a felhasználók körében növekszenek az MI használatával kapcsolatos aggodalmak is. A csalások áldozatainak 53%-a állította azt, hogy MI-t használtak a megtévesztésükhöz. Ezzel kapcsolatban sokatmondó adat, hogy a felmérésben résztvevőknek mindössze 44%-a volt képes az MI-vel generált képet megkülönböztetni a valóságostól. Ezzel egybevág, hogy 2025-ben a megkérdezetteknek már csak a negyede (25%) állította magáról, hogy képes felismerni a deepfake technológiával előállított tartalmakat, szemben az egy évvel korábban regisztrált 46%-kal.
A legtöbben (78%) a szexuális tárgyú visszaélésekkel kapcsolatban fogalmaztak meg komoly aggodalmakat (például hamis meztelen képek előállítása, szexuális kizsákmányolás, gyermekpornográfia), de hasonló arányban említették a csalásokat (77%) és a személyes adatokkal történő visszaéléseket (70%) is. Összességében, szinte minden megkérdezett (91%) tart az MI-hez köthető manipulációktól.
A fiatalok kockázatos online tartalommal találkozva többnyire a szüleikhez fordulnak
A 2026 Global Online Safety Survey arra is rámutat, hogy a felhasználók — különösen a fiatalok — egyre tudatosabban és felelősebben reagálnak az online térben őket érő kihívásokra. Háromnegyedük (74%) jelenti az incidenseket vagy védekezik (75%) ellenük a zaklatók blokkolásával, az ismerőseik közül való kizárásukkal, vagy akár úgy, hogy bezárják a fiókjukat az adott platformon.
Az online térben szerzett negatív tapasztalataikat a fiatalok 72%-a megbeszélte valakivel. Közülük a legtöbben szüleikhez (54%) fordultak, a barátaikkal csak a harmaduk (33%) beszélt. A tinédzserek a barátaiknak is azt tanácsolják, hogy kérjenek segítséget vagy tegyenek feljelentést (96%), ha támadás éri őket, például deepfake technológiával előállított meztelen képekkel próbálják zsarolni őket.
Idegenekkel ne kelljen szóba állni online sem
Korcsoporttól függetlenül, a legtöbb válaszadó (81%) azt szeretné, hogy az illegális és káros tartalmakat távolítsák el minden platformról. A válaszadók közel kétharmada (65%) szerint a techvállalatok nem lépnek fel kellő eréllyel ezekkel szemben, miközben a harmaduk (32%) úgy véli, éppen a szükségtelen cenzúra miatt marasztalhatók el.
A válaszadók 60%-a támogatná, hogy a közösségi médiafelületeken szűréssel vagy a képek elhomályosításával korlátozzák a szexuális tartalmak megjelenését. Emellett sokan fontosnak tartják, hogy a fiókok alapértelmezés szerint ne legyenek nyilvánosak, és a felhasználók kizárólag ismerőseiktől vagy jóváhagyott követőiktől fogadhassanak üzeneteket.
Mit ajánl a klinikai szakpszichológus?
Jantek Gyöngyvér, klinikai szakpszichológus kimondottan az online és offline világ érzelmi biztonságával foglalkozik. A pszichológus úgy látja, hogy a mesterséges intelligencia sok gyerek számára a kapcsolódás illúzióját nyújtja, egy megértő, tökéletes szülő vagy egy közeli barát képében. A szakértő szerint fontos, hogy nyíltan kommunikáljunk a gyermekeinkkel az MI működésének előnyeiről és hátrányairól, és lehetőség szerint ésszerűen korlátozzuk a képernyőhasználatot. A prevencióra ideális időszak a 6-12 éves kor, de legkésőbb kiskamasz korban mindenképpen beszélnünk kell az adatok biztonságos kezeléséről, a cyberbullyingról.
Egy kamasszal sok-sok értő és nyitott beszélgetés segíthet és óvatosságra inthet. A középiskolás korú fiatalok számára az MI egy hatékony eszköz lehet a tanulás támogatására, ugyanakkor ebben az életkorban keveseknek van olyan önuralma, hogy egy iskolai feladatot ne a mesterséges intelligenciával végeztessenek el, az adott témában való elmélyülés helyett. Azért fontos erre figyelmet fordítani, mert a tanulás folyamata az idegrendszer fejlődésének szempontjából is lényeges, akkor is, ha az eredményt az MI is ki tudja számolni. Megmutathatjuk a gyermeknek, hogy ne helyette oldjon meg feladatot a mesterséges intelligencia, hanem akár a történelem tanulást képekkel, videókkal tegye színesebbé, mutasson be összefüggéseket. Kiemelten fontos továbbá, hogy a szülők továbbadják a kritikus gondolkozás készségét: a középiskolások megtanulják kritikusan kezelni a mesterséges intelligencia által adott válaszokat. Ne fogadjanak el egyetlen forrást végleges igazságként – minden esetben ellenőrizzék le az információkat több megbízható helyről is, és legyenek képesek különbséget tenni a valós és a téves adatok, képek, videók között.
A tudatos MI használat teszi az országot versenyképesebbé
A Microsoft nemrégiben közzétett Global AI Adoption in 2025 – A Widening Digital Divide jelentése szerint Magyarország a világ élvonalába tartozik az MI használata tekintetében. Magyarországon a felnőttek közel 30%-a használ mesterséges intelligenciát, amivel a világ első 20 országa között szerepel az MI-használat tekintetében. A Microsoft elkötelezett azért, hogy a technológiai fejlesztések mellett a technológia használata során is bizalmat teremtsen, hiszen nem egyedül a hozzáférés biztosítása fontos a mesterséges intelligenciához, hanem a tudatos használat kialakítása is.
