A megkérdezett kis- és középvállalkozások 56 százaléka jelezte a Clientfactory kutatása során, hogy nincs marketingterve, a válaszadók harmada pedig nem fogalmaz meg semmilyen előzetes elvárásokat a PR és marketingtevékenység kapcsán.
A középvállalkozások mindössze hat százaléka tudta nagymértékben növelni a marketingtevékenységét 2020-ban – derül ki a Clientfactory kutatásából. A közepes magyar cégek nem tudatosan készülnek a piacra, jobbára a meglévő ügyfeleik adják a jövedelmük nagy részét, a termékfejlesztések pedig a hozzájuk befutó igények alapján történnek, nincs meghatározva világos szabály, merre akarnak tartani. Ezek a legfőbb megállapításai annak a telefonos kutatásnak, aminek kérdéseit több száz, többségében nagykereskedelemmel és gyártással foglalkozó vállalat vezetői válaszoltak meg.
A kutatás egyik legnagyobb pozitívuma, hogy a megkérdezettek 71 százalékának nőtt a bevétele a tavalyi évben és mindössze 18 százalék nyilatkozta azt, hogy csökkent. Azt viszont már csak a válaszadók elenyésző része tudta meghatározni, hogy a változás minek volt köszönhető. Jellemzően külső körülményeket említettek, ami a tervezés hiányára utal.
A marketingtevékenység hatékonyságát a kitöltők közel fele minősítette változatlannak, csupán 6 százalék nyilatkozott úgy, hogy nagymértékben növelni tudta azt. A felmérés szerint a válaszadók 56 százalékának nincs marketingterve. A tudatos tervezés hiányából fakad, hogy a megkérdezettek közel fele nem tudta meghatározni, hogy ez milyen eszköz használatából ered.
A válaszadók négyötöde végez valamilyen bevételtervezést, míg a fennmaradó cégek egyáltalán nem készítenek hasonlót. A kitöltők egyharmada a pr- és marketingtevékenységtől várt eredményeket sem tervezi meg előre, minden tízedik vállalat pedig megszokás útján tervez.
Marozsák Szabolcs, a Clientfactory CEO-ja szerint, a cégek többségénél nincs meg az a szakmai tudás, amire szükség lenne egy ilyen tervezéshez. Példaként említette, Magyarországon sokan csak most kezdenek el azon gondolkozni, hogy növelni kellene az internetes kommunikációt a vevők megszerzése érdekében.
„Ha a cégvezetőnek nincs rálátása valamely munkaterületre, például a marketingre, akkor a beosztottnak sem lehet átadni, hogy mit várunk el tőle, nem lehet levonni a következtetést, hogy amit csinált, eredményes volt-e. A legtöbbeket csak az érdekli, mennyi pénz lesz belőle, pedig a marketing, a PR, a termékfejlesztés és az értékesítés kéz a kézben járnak, a különálló szakmák összefüggenek egy vállalat életében” – magyarázta.
„Ismerjük azt a mondást, hogy a marketingre költött pénz fele kidobott pénz, csak azt nem tudjuk, melyik fele. Egy rossz kampány tényleg rendkívül elkeserítő eredményt tud hozni nagyon nagy összegből is, de ha megfelelően van előkészítve, akkor egy forintot sem dobunk ki az ablakon” – fogalmazott.
Marozsák Szabolcs beszámolt arról is, hogy tapasztalataik szerint csak nagyon kevesen költik a jövedelmük legalább 5 százalékát marketingre, pedig arra úgy kellene tekinteni, mint szükséges jóra, akárcsak egy új gép, eszköz vásárlására.
