A magyar háztartások négyötödében van videójátékra alkalmas eszköz, ezeket főként fizikai üzletben vásárolták készpénzzel vagy betéti kártyával a Budapest Bank friss kutatása szerint, eszköztől függően pedig jellemzően 100 ezer forint feletti összeget szán rá az, aki új eszköz vásárlását tervezi. Az új generációs konzolok kapcsán a Media Markt tapasztalatai azt mutatják, hogy óriási az érdeklődés, és a felmérésből az is kiderült, hogy a koronavírus-járvány alatt nagyon sokan többet játszanak, mint korábban.
A Budapest Bank legfrissebb kutatásában a videójátékokkal kapcsolatos kiadásokat vizsgálta, és a megkérdezettek 82%-a mondta, hogy található a háztartásukban valamilyen játékkonzol, illetve videójátékra alkalmas asztali számítógép vagy laptop. Esetükben 74%-uknak van erre alkalmas laptopja, 62%-uknak ilyen asztali számítógépe, 28%-uknak Xbox-a, 27%-uknak PlayStation-je, 9%-uknak Nintendo-ja, míg 2%-uknak egyéb eszköze.
Az eszközöket átlagosan 3 éve vásárolták, a válaszadók 41,9%-a mondta, hogy elsősorban ők használják, 34,1% esetében a gyermekük, 17,7%-ban a párjuk. Alacsony számban, de van, ahol lakótárs vagy egyéb rokon játszik vele inkább. A koronavírus-járvány miatt tavasszal bevezetett kijárási korlátozás és a digitális oktatásra történő átállás kapcsán felmerült, vajon milyen hatással volt ez a videójátékozással töltött időre: a megkérdezettek közel 40%-a vallotta, hogy gyermeke, párja, lakótársa vagy ő maga többet játszott ez idő alatt.
A legjellemzőbb, hogy fizikai üzletben vásárolják az eszközöket (86%), de sokan választják a webshopokat (59%), 30% pedig használt terméket árusító oldalon vásárolt – ez utóbbi leginkább a konzolosokra jellemző. Az asztali számítógépet használók esetében a legjellemzőbb, hogy fizikai üzletben vették az eszközt (54%), második helyen a webshop áll (29%), míg a laptopoknál 49% választotta a fizikai üzletet és 36% a webshopot. A konzolok esetében viszont már nagyobb arányban fordul elő a használt eszköz vásárlása: a PlayStation-nel rendelkezők 44%-a fizikai üzletet preferálta, 29% a használt eszközt, 24% pedig a webshopot, miközben az Xboxnál a webshop és fizikai üzlet szinte azonos arányban jelent meg (előbbit 37%, utóbbit 38% jelölte meg), míg a használt eszköz 23%-ra jellemző. A Nintendo készülékek esetében 43% választotta a webshopot, 29% a használt termékeket árusító oldalakat, 23% pedig a fizikai üzletet. Az összes eszköztípust tekintve 81% használt készpénzt fizetéskor, 78% betéti kártyát, míg az átutalás (15%) és hitelkártya (6%) használata már jóval kevésbé jellemző.
A válaszadók átlagosan negyede még nem tudja vesz-e új eszközt a következő fél évben, ötödük azonban igen, ők jellemzően laptopot vennének. A Nintendo készülékek kivételével a válaszadók átlagosan az 50-150 ezer forintos árkategóriában gondolkoznak. Az asztali számítógép és laptop vásárlók ötöde mondta, hogy ők 200 ezer forint feletti összeget szánnak erre a beruházásra, ennek egyik oka vélhetően az, hogy ez egyfelől alapvetően magasabb árkategóriájú „műfaj”, másfelől ezeket az eszközöket videójátékozáson kívül más célra is tudják használni. A PlayStation-t vásárlók közel ötöde a 150-200 ezer forint közötti kategóriát jelölte meg, ez utalhat az új generációs konzolra is, amelynek mindkét változata épp ebben az árkategóriában mozog.
Az Xbox esetében érdekes, hogy ugyanannyian jelölték a 100-150 ezer forintos sávot, mint a konkurens konzol esetében. A 150-200 ezres kategóriát csak feleannyian jelölték, ugyanakkor itt valamivel magasabb az 50-100 ezer forintos sáv aránya. A konzolok esetében aki az alacsonyabb, inkább használt készülékre jellemző árkategóriát mondta, vélhetően a kutatás időpontját követő fél éven belüli Black Friday ajánlatokkal vagy karácsonyi leértékelésekkel számolt, illetve az új generációs konzolt vásárlók régi eszközei megjelenhetnek a használt termékeket árusító oldalakon.
Az új generációs konzolok (Xbox Series S/X és PlayStation 5) iránt világszerte akkora a kereslet, hogy a készletek szinte percek alatt elfogytak a kereskedőknél, és sokan vannak olyanok, akik a megjelenés napja után hetekkel jutnak hozzá az előre megrendelt konzolhoz. Az érintett válaszadók 76%-a mondta, hogy nem rendelte elő a készüléket, döntő többségük azért, mert csak akkor akarják beszerezni, ha már előrendelés nélkül lesz rá lehetőségük, vagy mert még nem tudják, hogy pontosan mikor veszik meg. Érdekes, hogy 5% felelte, hogy várhatóan úgyis lesz, aki a megjelenés után rögtön árulni kezdi az interneten, így inkább ezt várja ki. Az előrendelők csak 24%-nyian vannak, a felük (12%) biztosan megkapja a megjelenéskor, 4%-uk még nem tudja, megkapja-e a megjelenés napján, 3% mondta, hogy a megjelenés után, de még év vége előtt hozzájut a visszaigazolás szerint, 5% pedig már tudja, hogy csak a jövő év eleji készletből tudnak adni neki.
A Nintendo is nyert
A MediaMarkt elmondása szerint a 2020-as évet az új generációs PS5 és Xbox Series novemberi megjelenésének bejelentése nagymértékben befolyásolta. Értelemszerűen a PS4 és Xbox One eladások már csökkentek a kivárás miatt, viszont ennek a helyzetnek a nagy nyertese a Nintendo lett, amely markáns növekedést (40%) tudott felmutatni a MediaMarkt hálózatban. Ezzel lényegében Magyarország is követte a nyugat-európai trendeket, ahol már régóta a Nintendo a meghatározó gyártó a Sony után.
A PS5 bejelentése után szinte azonnal óriási érdeklődés mutatkozott a konzol iránt, amely a nagyon korlátozott magyarországi darabszámok miatt pár nap alatt el is fogyott előrendelésben. Az érdeklődés továbbra is töretlen, a PS5-ből viszont az idei évre már nem valószínű további szállítások beérkezése, de aki előrendelte a Media Marktnál, az jelen állás szerint biztosan megkapja. Az Xbox esetében érdekesség, hogy Magyarország azon kevés országok egyike a világon, ahol piacvezető tudott lenni. A november 10-ei megjelenés közeledtével egyre nagyobb mértékben nőtt az új Xbox Series konzolokra az előrendelések száma.
50 ezer megy kiegészítőkre
Videójátékokhoz köthető kiegészítő eszközök vásárlására a Budapest Bank legfrissebb kutatásában megkérdezettek jellemzően maximum 50 ezer forintot szánnának, de akadnak olyan eszközök, amelyekre ennél jóval többet is költenének. Videójátékra a válaszadók negyede az elmúlt egy évben 30-60 ezer forint közötti összeget költött, ötödük pedig még 60 ezer forintnál is többet. Jellemzően a betéti kártya és készpénz a két legnépszerűbb fizetési forma, ha játékvásárlásról van szó. A megkérdezettek kétharmadának van valamilyen videójátékokhoz köthető előfizetése, a többség pedig hajlandó drágább internetelőfizetésre váltani a megfelelő játékélmény érdekében.
A koronavírus-járvány miatt bevezetett kijárási korlátozás hatására sokan több időt töltöttek videójátékokkal, a kiegészítőkre és játékokra azonban a válaszadók kétharmada nem költött többet a korábbinál, kiegészítőkre 10%, játékokra pedig 15%-uk költött többet az ezt megelőző időszakhoz képest.
Azok a válaszadók, akik bármilyen kiegészítő vásárlását tervezik, döntő többségben maximum 50 ezer forintot szánnak rá: az irányításhoz köthető eszközöket (pl. egér, kontroller, billentyűzet, kormány) vásárlók 93%-a, a hanggal kapcsolatos kiegészítőket (pl. fejhallgató, mikrofon, hangszóró) keresők 92%-a, valamint egyéb eszközöket (pl. töltőállomás, merevlemez) vásárlók 85%-a ezt az árkategóriát jelölte meg. A megjelenítés és közvetítés terén (pl. monitor, TV, VR szett, webkamera) már magasabb kiadással is kalkulálnak, 37% ugyanis azt mondta, 50-150 ezer forint közötti összeget szán erre.
A költési tervekből látszik, hogy vannak olyan kiegészítők, amelyeknél minden bizonnyal a minőség fontosabb, mint az alacsony ár. VR szettre a válaszadók negyede (27%) 50-100 ezer forint közötti összeget szánna, míg a székek (21%) és merevlemezek (18%) esetében is körülbelül ennyit költenének. A monitorok terén széles a választék, erre a megkérdezettek 36%-a költene akár 50 és 100 ezer forint közötti összeget. A TV-k esetében nyilván szempont, hogy nem csak videójátékokkal kapcsolatban használják, így erre jellemzően nagyobb összeget fordítanának: 18% akár 150 ezer forint feletti összeget is kiadna erre.
A Media Markt adatai szerint 2020 top játéka az Xbox esetében a FIFA 21, a PS4-nél a The Last of Us II, míg a Nintendo esetében a Super Mario Bros volt. A Budapest Bank kutatásában megkérdezettek közül, akik az elmúlt 1 évben vettek bármilyen játékot, azoknak 70%-a 1-4, 20% 5-8 darabot, míg 10% 9-nél is többet vásárolt. A válaszadók 58%-a az elmúlt évben maximum összesen 30 ezer forintot fordított erre, 23% 30-60 ezret, míg 19% még 60 ezer forintnál is többet.
A megkérdezettek 24%-ának kizárólag digitális formátumban vannak meg a játékai, 42% ha megunja a fizikai formátumú játékát, akkor is megtartja, 19% eladja, míg 15% inkább elcseréli másra. A jövőbeli vásárlások kapcsán a válaszadók 43%-a úgy véli, a játéktól függ majd, milyen példányt vásárol végül, 35% a digitális verziót preferálja majd, míg 21% kitart a fizikai példányok mellett.
A felmérésre válaszolók 66%-a mondta, hogy van valamilyen videójátékokhoz köthető előfizetése (pl. olyan tagság, amellyel többjátékos online játékmódokat érhetnek el, esetleg a felhőn keresztül, stream segítségével játszhatnak játékokat) vagy fizetett már játékon belüli extra tartalmakért. Az előfizetésekre 66% havonta 5 ezer forintnál kevesebbet költ, 20% már 5-10 ezer forintot, míg 14% 10 ezer forintnál is többet. A játékokon belüli költéseket vizsgálva az elmúlt egy évben az érintett válaszadók 65%-a maximum 20 ezer forintot költött, 20 és 40 ezer forint közötti összeget 19% áldozott erre, míg 16% ebben az időszakban összesen 40 ezer forintnál is többet fordított ilyen tételekre.
Multiplayer, azaz többjátékos játékokkal a válaszadók 44%-a játszik. Ehhez azonban nem árt, ha megfelelő internetkapcsolattal rendelkeznek, a megkérdezettek válaszaiból pedig látszik, hogy ezzel a játékosok is tisztában vannak, a többség ugyanis hajlandó lenne többet fizetni ezért. 34% erősebb internetcsomagra váltana, ha a mostani rontana a játékélményen, 27%-nál már volt is rá példa korábban, hogy ezért váltott, 18% megfontolná, ha ilyen helyzetbe kerülne, 14%-nak már most is kellően gyors internetkapcsolata van, így elenyésző azok aránya, akik nem váltanának kizárólag a játék kedvéért.
