A Business Lounge legfrissebb adásában az első Posta Lottózó megnyitásáról, a lottóturizmusról, a kereszt- és felülértékesítésről mesélt Bánhegyi Zsófia, a Szerencsejáték Zrt. kereskedelmi igazgatója és Nemes Gábor György, a Magyar Posta Zrt. lakossági értékesítési és pénzforgalmi igazgatója. Az adás második felében az aktuális Digiméterről és kkv-s tapasztalatokról beszélt annak kutatásvezetője, Pintér Róbert, a Corvinus Egyetem adjunktusa.
(kiemelt fotón balról jobbra: Bánhegyi Zsófia, Nemes Gábor György, Pintér Róbert)
Mind emlékszünk, hogy az első szerencsejátékokat itthon már a kezdetektől fogva megvásárolhattuk a postákon, Nemes Gábor György ki is hangsúlyozta a beszélgetésben, hogy “a Magyar Posta és a Szerencsejáték Zrt együttműködése több mint harminc évre vezethető vissza”. Azonban most új szintre lépett a közös munka, hiszen megnyílt az első Posta Lottózó.
Az ügyfélélményt középpontba helyezve “innovációt vezettek be” Bánhegyi Zsófia szavaival élve, konkrétabban szólva egy olyan értékesítési helyet hoztak létre, amely “megfelel a legmodernebb igényeknek és ahol nem kell sorban állni”. De mik ezek a modern igények? “Minél több digitális impulzus érje a játék szempontjából”, mondta a kereskedelmi igazgató, hozzátéve, hogy ezt önkiszolgáló terminálokkal segítik a helyszínen, emellett fontos még a mai játékosok számára a közösségi tér is.
Mivel ez a Postával közös projekt, így az ő termékeik között is megy a digitalizáció, ilyenek az iCsekk alkalmazás és a Díjnet szolgáltatások. Azonban mivel a Magyar Posta elsősorban logisztikai vállalat, ezért “elsődlegesen a kézzelfogható termékek célba juttatásában játszik nagy szerepet” Nemes Gábor György szerint.
A Szerencsejáték Zrt. a külföldön erősödő trendet követte az együttműködéssel, vagyis oda vitték magukat, ahol vásárlóik mást is vesznek. A Posta Lottózó így fontos értékesítőhely lesz mindkét félnek, melynek egyébként első helyszíne vidéken nyílt meg. Jelenlétükkel az igényt teremtik meg, hiszen a lottózás “sok esetben impulzusszerű játék”, sőt, halmozódó nyeremény esetén még a határmenti településekről is átjönnek a vásárlók.
A digitalizációs téma az adás második részében is folytatódott, melynek vendége a Digiméter kutatásvezetője, a Corvinus Egyetem adjunktusa, Pintér Róbert volt. A felütést követően a szakértő rögtön leszögezte, “a digitalizáció eszköz, nem pedig cél”, így hát ők sem arra buzdítják a kkv-kat, hogy öncélúan digitalizálódjanak.
A Digiméter Index hat területen mér, ebből születik meg aztán egy végső skála. A kutatási eredményekből az látszik, hogy továbbra sincs érdemi változás a magyar vállalatok általános digitalizáltsági fokában, ugyanott állnak, mint a legutóbbi mérésnél, 2020-ban. Többek között kiderült az is, hogy a digitális marketing területén is igencsak a sor végén kullogunk a többi országhoz képest.
Melyik korosztály jár vajon a legtöbbet lottózókba és ki vásárol digitálisan? Van különbség a lottózási szokásokban Budapest és vidék között? Tényleg kevesebbet hirdetnek a cégek online, mint a koronavírus előtt? Mi a helyzet a felhő alapú szolgáltatásokkal a kkv-kat tekintve? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk a teljes adásból, amely itt hallgatható meg.