Idén októberben a hazai rádiózás indulásának 100. évfordulója alkalmából ünnepi helyszínen, a Magyar Zene Házában rendezte meg a MiértRádió? iparági összefogás a Nagyon Rádiós Napot. Az esemény célja az volt, hogy felhívja a hirdetési döntéshozók figyelmét a rádiós hirdetések erejére és előnyeire, ezzel erősítve a platform helyét a reklámpiacon. Ennek kapcsán Nagy Marcell Tamás, az összefogás projektmenedzsere elmondta, a rádiós piac immáron a negyedik egymást követő évben növekszik: 2023-ról 2024-re összesen 13,5 százalékos bővülést realizált, ráadásul a médiatortán belüli részesedése is nőtt (2023: 4,1%, 2024: 4,3%).
„Bár a rádió nem mindig a hirdetők első választása, de aki kipróbálja, visszatér hozzá, mert más médiatípusokkal szimbiózisban működik és felerősíti a digitális, tévés és közösségi hatásokat, vagyis a multiplikátor szerepe vitathatatlan. A költési trendek is azt igazolták, hogy a hirdetők egyre nagyobb bizalommal fordultak a rádió, mint média irányába.” – emelte ki nyitóbeszédében Nagy Marcell Tamás.
Az első előadás részletes áttekintést adott a magyar rádiózás történetéről. Galavics András, az Atmedia rádiós stratégiai és üzletfejlesztési vezetője egészen az 1893-tól működő telefonhírmondótól, a Calypso Rádió zoknijain át, egészen napjainkig adott betekintést a médiatípus múltjába. Hangsúlyozta, hogy a rádió ma is népszerű platform, hiszen heti szinten 7,5 millió 15 évnél idősebb lakos érhető el vele, akik ráadásul sokat, átlagosan napi 3,5 órát rádióznak.
Ezekre az adatokra erősített rá Perjés Tamás is: a Kantar Hoffmann Kft. médiaszektor-vezetőjének friss kutatásából kiderült, hogy a rádió nemcsak elérésben és az eltöltött időben erős, hanem a szponzorációs esemény és az eladáshelyi hirdetés után a harmadik leghitelesebb hirdetési eszköz. Sőt, a rádiós reklám a befogadás és az észlelés aránya tekintetében az óriásplakát-hirdetéseket megelőzve a 7. legerősebb, és a befogadási hajlandóság szempontjából is a top 5-ben szerepel. Ebben a szegmensben egyébként jellemzően a lokális offline tartalmak sokkal erősebbek az online hirdetésekkel szemben, így megkérdőjelezhető a digitális körüli hype - emelte ki a szakember. Fontos eredmény volt továbbá, hogy a megkérdezettek szerint a rádió reklámok ugyan szórakoztatóak, ugyanakkor ezeket tartják a legkevésbé minőségi tartalomnak, ezért a hirdetőknek érdemes a kreatívokra nagyobb hangsúlyt fektetniük.
Ezt követően Bokor Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing- és Kommunikációtudományi Intézetének vezetője elmondta, hogy bár a rádió helyzete átalakulóban van a 21. században, a médium erősségét pont az adja, hogy az ember természetes energiaminimumra törekszik, aminek tökéletesen megfelel a rádió, hiszen a hallgatónak semmit sem kell tennie a befogadásához. Később Somlói Zsolt, a Mindshare reklámügynökség ügyvezetője biztatta a szakmát a frissítésre, innovációra és fiatalításra, utána Becker György pszichológus szociálpszichológiai tényekre támaszkodva kínált tartalmi ötleteket a hirdetőknek, hangsúlyozva, hogy a rádióban a kötődés és tájékozódás motivációk megjelenítésével lehet érzelmeket kelteni a hirdetésekkel.
Majd az Atmedia rádiós szakembere, Kapitány János operatív és nonspot értékesítési vezető előadásában a rádió brandépítő erejét mutatta be, ezen belül egy új területre, a rádióra, mint BTL eszközre fókuszálva. Kiemelte, hogy a jellemzően zajos hirdetési piac kihívásaira jelenthet választ a rádiós eseményalapú ökoszisztéma, ahol a BTL és a rádió nem csupán kiegészítik egymást – hanem egy élményalapú branded content platformot alkotnak. Egy ilyen kampány kiindulása ugyanúgy egy helyszíni aktiváció – promóció, kóstolás, installáció –, amelyre ráépül az on-air támogatás és a social media tartalom, így a lokális elérés országossá terjeszthető. A bemutatott esettanulmányok azt is alátámasztották, hogy a formátum jelentősen növeli a márkák weblapjának látogatottságát, valamit bolti és webshopos eladások számát egyaránt megemeli. Végül Sebestyén Balázs is megérkezett a Nagy Rádiós Napra, aki betekintést engedett a Balázsék rádióműsor kulisszatitkaiba, többek között a szponzorációs tartalmak elhelyezéséről is mesélt.
A nap zárásaként a magyar rádiópiac meghatározó szakemberi, Ürge Dezső (RAME, Heroe, Sláger Rádió), Nagy Marcell Tamás (MiértRádió?), Szabó László (NMHH), Turi Árpád (RadioFactory Kft.), Tiszttartó Titusz (Retro Rádió), Bertók László (Rádió1), Suri Imre (Jazzy), Módos Márton (Info Rádió), Szőke Tibor (Café), Kapitány János és Galavics András (Atmedia) közösen vágták fel a magyar rádiózás 100. szülinapjára készített tortát.
