Bár továbbra is stabilan emelkedő trendet mutat az egyetemisták vállalkozási hajlandósága az ezt kétévente vizsgáló nemzetközi kutatás eredményei szerint, a többség még mindig nagyvállalati alkalmazottként képzeli el a jövőjét. Mi növelheti a vállalkozási vágyat? Úgy néz ki, többek között a vállalkozó egyetemek.
A fiatalok, és különösen az egyetemisták vállalkozási hajlandósága alapvető fontosságú gazdasági és társadalmi hatású ügy. Az általuk a jövőben létrehozott vállalkozások olyan pénzügyi és nem pénzügyi értéket teremtenek, amire nemzetgazdaságunknak és közösségeinknek nagy szüksége van. A témát fontossága miatt több kisebb-nagyobb kutatási is rendszeresen vizsgálja. Ezek közül a legnagyobb a kétévente világszerte adatokat gyűjtő GUESSS (Global University Entrepreneurial Spirit Students’ Survey). A kétévente lefolytatott kutatás mélységében vizsgálja az egyetemi hallgatók vállalkozói szándékait és tevékenységét. 2018-ban 54 ország 3.000 egyetemének több, mint 208.000 hallgatója, Magyarországról több, mint 9000 hallgató töltötte ki a kérdőíveket, amelyek eredményeit most tették közzé.
Előbb alkalmazott, aztán vállalkozó
Az 54 országban lefolytatott felmérés összes válaszadójának 9%-a akar vállalkozó lenni közvetlenül a diploma után, 34,7% tervezi, hogy 5 évvel később vállalkozó lesz. Vagyis a vállalkozás alapítási szándék négyszer nagyobb, ha a fiatalok távolabbra tekintenek a jövőben. Általánosan jellemző mintázat azonban, hogy még a később vállalkozni szándékozó hallgatók többsége is alkalmazottként szeretne először tapasztalatot szerezni.
A végzés után öt évvel a legtöbben 2011-ben terveztek vállalkozni a nemzetközi adatok szerint. 2013-ra komoly visszaesés következett be e tekintetben, azóta viszont ismét stabilan emelkedő a trend – bár a 2018-as átlag még mindig elmarad a 2011-es szinttől (34,8%). A jelenség mögötti okok országonként változók, sokfélék lehetnek. A számok nagyjából Magyarországon is követik a trendet, bár nálunk a mélypont később, 2013-ban volt.
A GUESSS sokezres kitöltésen alapuló eredményei szerint – szemben egy nemrég megjelent néhány száz fiatalt vizsgáló hazai kutatás által sugalltakkal – a magyar fiatalok vállalkozási kedve, ha lassan növekszik is, még mindig alacsony.
Közvetlenül a végzést követően a magyar válaszadóknak mindössze 4,6%-a tervezi saját vállalkozás elindítását, ez, ha az öt évvel későbbi tervekre kérdezünk 37,5%-ra nő. Ez gyakorlatilag megegyezik a V4 országokban mért 37,1%-os átlaggal, és némiképp magasabb az uniós országok közül a felmérésben résztvevők esetében mért 31,7%-os adatnál.
Rosszabbul állunk viszont a tanulmányaik alatt már vállalkozó hallgatók tekintetében. 54 ország átlagában a hallgatók 11,2%-a legalább már megkezdte egy vállalkozás elindítását tanulmányai végére, Magyarországon viszont csak 5,1% tart itt a diploma idején. A magyar hallgatók többsége – akár a fővárosban, akár vidéken tanul – legszívesebben egy nagyvállalatnál kezdené a karrierjét.
„Érthető a fiataloknak az a vágya, hogy stabil, jól működő cégekben szerezzenek tapasztalatokat, ugyanakkor még a személyiségfejlődésre is jelentős hatása van annak, hogy valaki minél előbb kipróbálja magát önállóan, vagy egy csapat tagjaként, a többiekkel szoros együttműködésre kényszerítve. E személyes dimenzión túl egy egészséges gazdasági ökoszisztéma is folyamatosan igényli az innovatív, új ötletek megjelenését, amelyek jellemzően az újonnan induló, egy adott ötlet megvalósítására születő vállalkozásokhoz kötődnek” – hangsúlyozza Dr. Radácsi László, a BGE vállalkozásfejlesztési igazgatója.
Kiemelkedő az egyetem szerepe
A kutatás eredményei szerint az egyetemi közeg nagyon fontos szerepet játszik a vállalkozói hajlandóság növelésében. A vállalkozás oktatás és a vállalkozói klíma a vállalkozási hajlandóság kulcsfontosságú meghatározói. A világátlag e tekintetben a skála semleges pontján helyezkedik el, a magyar egyetemek a válaszadók szerint ennél jelentősen rosszabbul, a 7-es skálán 3,6-os szinten teljesítenek.
„Biztató, hogy a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) erőfeszítései ezen a területen látható eredményeket hoznak: az egyetem hallgatóinak véleménye szerint az intézmény az átlagnál jobban teljesít mind az üzleti ötletek kifejlesztésére való inspiráció, mind a vállalkozáshoz kedvező környezet megteremtése szempontjából. Hallgatóinknak a végzést követő vállalkozási hajlandósága is meghaladja az országos átlagot, és a nemzetközi kutatás eredményei szerint a családi vagy egyéb vállalkozás átvételét tervezők aránya is átlag feletti” – mondja Dr. Radácsi László.
A tanulmányi terület szintén döntő jelentőségű. Meglepő módon világszinten a művészeti szakos hallgatók vállalkozási hajlandósága a legerősebb – vélhetően az ezen a területen általános szabadúszó életformának köszönhetően. Őket követik az üzleti szakos hallgatók. Esetükben viszont a vállalkozási hajlandóság mintázata nagyjából változatlan a különböző országokban.
A nemek között is van különbség. A nők általánosan megfigyelhető alacsonyabb vállalkozási hajlandósága a hallgatók körében is tetten érhető, bár a nemek közti különbség csökken az 5 évvel a végzés után vállalkozni tervezők esetében. A nemek közti szakadék meglepő módon épp a hagyományosan férfiak által dominált tanulmányterületek – természettudomány és IT – esetében kisebb.
Emellett úgy tűnik, ha valaki egy startup cégnél vállal munkát, az fellendíti a vállalkozási hajlandóságot, ahogyan a vállalkozó szülők hatása is egyértelműen látható növekedést hoz e területen – főleg, ha mindkét szülő vállalkozó.
Ha most vállalkozó, mindig vállalkozó?
A már működő hallgatói vállalkozások jellemzően nagyon fiatalok és nagyon aprók. Ennek ellenére az alapítók meglehetősen elégedettek a teljesítményükkel, ha a versenytársaikhoz kell mérniük magukat. Az alapító csapat jelentősége, elég nagy mind a születő, mind az aktív (hallgatói) vállalkozások esetében – csak a cégek mintegy egyharmada jött létre egyetlen alapítóval.
Ha valaki már az egyetemi évei alatt elindít, vagy fenntart egy vállalkozást, az még korántsem jelenti azt, hogy a továbbiakban sem alkalmazottként képzeli el az életét. A GUESSS eredményei szerint az induló egyetemi vállalkozások alapítóinak mindössze 35,9%-a, és a működőknek is csupán 30,9%-a tervezi, hogy az egyetemi tanulmányok alatt elindított cég lesz a fő munkahelye.
