Az internetezők közel egyharmada hallgatott podcastot a Reuters Institute for the Study of Journalism és a YouGov közös felmérése szerint a kutatást megelőző egy hónapban. A vizsgált 20 piac közül Írországban volt a legmagasabb a podcastot hallgatók aránya, míg a spektrum másik végén az Egyesült Királyság volt. Az IAB Hungary Audio Munkacsoportja megbízásából készült kutatás szerint nagyjából 800 ezer magyar hallgat podcastot hetente.
A kutatás során összesen 20 országban mérték fel a podcast hallgatási szokásokat és az derült ki, hogy az internetezők 31 százaléka él ezzel a lehetőséggel. Az írek járnak élen az ottani netezők 41 százaléka hallgatott podcastot a kutatást megelőző egy hónapban, míg a spanyoloknál 38, a svédeknél pedig 37 százalék volt ez az arány.
A rangsor másik végén Németország és Japán 25-25 százalékkal szerepel, illetve az Egyesült Királyság 22 százalékkal. Az elemzés szerint egyébként az olyan piacokon, mint a brit, a német vagy éppen a holland az is okozhatja az alacsonyabb podcast hallgatási arányt, hogy ott viszonylag sokan használják a közmédia rádióadójának alkalmazását.
A felmérés során rákérdeztek arra is, hogy akik nem hallgatnak podcastot, miért döntöttek így. A leggyakoribb válaszok között szerepelt, hogy nincs rá elég idejük a netezőknek, de sokan jelezték azt is, hogy nem nyújtanak semmi olyasmit, amit máshol ne tudna megtalálni. Azoknál, akik hallgatnak, a barátok, család és kollégák ajánlásai alapján alakul ki, hogy melyeket hallgatják, illetve sokan internetes böngészés során akadnak rá számukra érdekes podcast csatornára.
Az IAB Hungary Audo Munkacsoportja megbízásából az NRC által készített felmérésből az derült ki, hogy nagyjából nyolcszázezer magyar hallgat heti rendszerességgel podcast műsorokat. Az online kérdőíves és fókuszcsoportos kutatási módszert is használó felmérés eredményei alapján a hallgatók jellemzően fiatalabbak, az átlagnál magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, inkább városiak, magasabb jövedelmi kategóriába tartoznak és hatvan százalékos arányban férfiak. A podcast hallgatók magukat digitálisan érett, nyitott fiataloknak tartják.
A kutatás szerint a podcastre elsősorban a látókör tágításának eszközeként, egyfajta intellektuális szórakozásként tekintenek a hallgatók, ezért ez a médium sokkal inkább a texturális média (pl. könyv, magazin), mintsem a digitális média vagy a televízió és a rádió alternatívája.
A kutatás részletesen foglalkozik a podcast hallgatásának körülményeivel is, ebből az derül ki, hogy az emberek jellemzően valamilyen mechanikus tevékenység (közlekedés, sport, házimunka, monoton munka) közben hallgatnak műsorokat, a lényeg, hogy figyelmük nem szóródik más koncentrációt igénylő feladatok fele.
Mint minden média, a podcast esetében is kulcskérdés, hogy milyen pénzügyi forrásból finanszírozzák a készítők a tartalomgyártást. A kutatásból az derült ki, hogy az előfizetéses modell csak megkötésekkel elfogadható a hallgatók körében és a reklámok megjelenését is csak abban az esetben viselik el, ha az nem zavarja meg a tartalomfogyasztást.
