- Hirdetés -

A nők napi 45 perccel többet tévéznek, mint a férfiak

|

- Hirdetés -

A Nielsen Közönségmérés adatai alapján 2019 második negyedévében naponta átlagosan 4 óra 26 percet töltöttünk a tévékészülékek előtt: a nők 4 óra 47 percet, míg a férfiak 4 óra 2 percet. A tévéfogyasztásunk 14,4 százalékát mozifilmek tették ki, további egyötödét pedig sorozatokra fordítottuk.

2019 második negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 26 percet töltött a tévékészülékek előtt, amely 6 perccel több, mint egy évvel korábban. Míg a 18 év alattiak napi átlagos tévénézési ideje 3 perccel nőtt, addig a 18-49 éves korosztályé ugyanennyivel csökkent.

A nézett idő növekedése az 50 felettiek esetében volt a leglátványosabb, ahol egy fő 16 perccel tévézett többet egy átlagos napon, 2018 ugyanezen időszakához képest.

A napi átlagos tévénézési idő életkor szerint meglehetősen nagy eltéréseket mutat: 2019 második negyedében a 15-29 évesek tévéztek a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 16 percet, míg a legintenzívebb tévénézők, a 60 év felettiek, ennek épp a háromszorosát – átlagosan 6 óra 45 percet – töltötték el a képernyők előtt.

Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek kevesebbet az átlagosnál, nemek tekintetében pedig jellemzően a nők tévéztek többet: nézett idejük 21 perccel volt magasabb a teljes népesség átlagánál.

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően még mindig a sugárzással egy időben szeretünk tévézni. A TSV aránya lassan, de biztosan növekszik, és ez a növekedés leginkább a 18-49 éveseknél jellemző. A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,6%-át, átlagosan 4,1 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2019 második negyedévében.

A TSV aránya a 18-49 éves korosztályban volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 2,2%-ot tett hozzá. A 4-17 éves fiatalok a tévénézésre fordított idejük 1,7%-át töltötték késleltetett – a sugárzással nem egyidejű – tévés tartalom fogyasztásával. Az 50 év felettieknél a TSV 1,1% volt, ami stabilnak mondható a korábban mért adatokhoz képest.

A napi átlagos tévénézési idő felét – 50,5 százalékát – a szinte minden nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (30 darab) magában foglaló „általános szórakoztató” csatornák csoportjára fordítottuk, ezen belül kiemeltük a műsoridejük több mint felében sorozatokat sugárzó csatornákat, melyek a tévénézési idő 9,3 százalékát képviselték. További 10,4 százaléknyi nézési idő jutott a filmcsatornákra, a hírcsatornák pedig 7,6%-ot mondhattak magukénak, amely 0,9 százalékpontos csökkenést jelentett 2018 második negyedéhez képest.

A tévénézésre fordított idő fennmaradó egyharmadán osztozott az összes többi tematikus csoport, köztük az ismeretterjesztő, életmód-, gyerek- és zenecsatornák, melyek közönségaránya nem változott szignifikánsan 2018 második negyedéhez képest, ugyanakkor a sportcsatornáké 1,9 százalékponttal csökkent.

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak. A vizsgált időszakban a mozifilm műsoridőből való részesedése 10%-os volt, ami meglehetősen stabilnak mondható, és ennek felét akciófilmek illetve vígjátékok tették ki. A mozifilm népszerűségét tükrözi az a tény, hogy a műsorfogyasztásból jóval magasabb arányt – 14,4%-ot – képviselt, amelynek több mint fele (8,9%) akciófilmekből és vígjátékokból tevődött össze, és a fennmaradó részen osztozott az összes többi filmes műfaj.

A „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok 29,4%-ban részesedtek a sugárzási időből, amelynek kétharmadát sorozatok és szappanoperák alkották, a fennmaradó harmad pedig majdnem teljes egészében rajzfilmekből állt.

A műsorfogyasztás tekintetében a sorozatok és szappanoperák műfaja a legnépszerűbb a nézők körében: összesen 22,4%-ban részesedtek a tévé előtt töltött időnkből, csaknem minden negyedik percét rájuk fordítottuk.

A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika mindössze a műsoridő 3,1%-át tette ki, de a tévénézési
időnkből jóval többet – 9,6%-ot – töltöttünk el velük, ami meglehetősen stabilnak mondható, és
lényegében megegyezik az akciófilmekre és vígjátékokra fordított idő mennyiségével, továbbá alig marad el a szórakoztató műsorokra fordított időtől. Ez is arról árulkodik, hogy a nézők aktívan érdeklődnek a napi aktualitások iránt, és szívesen tájékozódnak a napi eseményekről a tévén keresztül.

A kereskedelmi reklámok 15%-ot szakítottak ki maguknak a teljes műsoridőből, és ugyanekkora arányban részesedtek a tévénézési időből is. Ha ehhez hozzátesszük a műsorajánlók 5,7%-os fogyasztási arányát, együttesen már a tévénézési idő ötödét tették ki. Tehát tévénézés közben nagyságrendileg ugyanannyi időt töltöttünk el reklámok megtekintésével, mint filmekkel vagy szórakoztató műsorokkal.

Még több reklámfilm, de kevesebb elért néző
A sugárzott reklámok száma évről évre dinamikusan növekszik. Az idei második negyedévben naponta átlagosan 39 ezer reklámfilm került adásba a Nielsen által spotszinten vizsgált csatornákon, ami 6 706 darab reklámfilmmel több, 2018 második negyedévéhez képest, és 11 768 reklámfilmmel több, mint 2 évvel korábban.

Az egy reklámblokkon belül sugárzott reklámfilmek átlagos száma is növekedést mutat: 2017-ben átlagosan 9,6 reklámfilm volt egy blokkban, tavaly már 10,1 darab, idén pedig 11,4-re nőtt. A növekedés kapcsán fontos hozzátennünk, hogy a spotszinten mért csatornák száma is változott: 2017-ben 63, 2018-ban 68, 2019-ben pedig 72 csatorna szerepelt a Nielsen reklámfilm adatbázisában.

A reklámfilmek naponta átlagosan 219 ezerrel kevesebb nézőhöz jutottak el a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, és így naponta átlagosan 5,89 millió főt értek el legalább egyszer.

Az egy főre jutó napi átlagos reklámnézési idő 33 perc volt 2019 második negyedévében, ami 3 perccel több mint 1 évvel korábban. Az utóbbi két évben látványosan nőtt az elért nézők által átlagosan naponta megtekintett reklámfilmek száma is. Míg 2017 második negyedévében egy elért néző naponta átlagosan 104 reklámfilmmel találkozott, addig egy évvel később már 112, idén pedig már 132 reklámfilmet tekintettek meg.

A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsorában az első és második helyre a „sör” és a „szénsavas üdítő” kerültek, a harmadik helyen pedig a „szeletes csokoládé” termékosztályának televíziós hirdetései állnak 2019 második negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.

- Hirdetés -

A KATEGÓRIA TOVÁBBI CIKKEI

A sör és a sportközvetítések lendíthetik fel a balatoni turizmust

Június közepétől egy hónapon át nagy rohamra számítanak a balatoni sörözőkben és éttermekben. Ebben az időszakban nem árt előre asztalt foglalni. A telt ház oka a Németországban zajló 2024-es labdarúgó-Európa-bajnokság, amelynek hatása a Balaton...

Így csalnak az ajándékkártyákkal

Az ajándékkártyák elleni csalásokra specializálódott az Egyesült Államokban az Atlas Lion néven ismert, újabban Storm-0539 néven azonosított bűnözői csoport. Ezek a csalók különösen az ünnepek idején aktívak, amikor az ajándékkártyák kibocsátása és használata megugrik....

Ezért halasztják el a beruházásokat a hazai vállalatok

Visszafogják a beruházásaikat és késve fizetik a rezsiszámláikat a magyar cégek, mert maguk sem jutnak határidőre a pénzükhöz a vállalatközi (B2B) kereskedelemben. Egyebek mellett ez áll az Atradius hitelbiztosító fizetési szokásokról szóló, éves elemzésében....

Reménykedhetnek a lakásfelújítók

A júniusra bejelentett otthonfelújítási program csúszása sokaknak adhatja vissza az esélyt, hogy megragadják e lehetőséget, hiszen a becslések szerint több, mint egymillió olyan régi családi ház akad az országban, aminek az energetikai korszerűsítésére felhasználható...

EB: ilyen eredményeket jósolnak a magyar válogatottnak

A Szerencsejáték Zrt. kutatása alapján az Európa-bajnokság eseményeit a felnőtt magyarok közel fele fogja figyelemmel követni. A felmérés szerint főleg a férfiak körében nagyobb (60%) az érdeklődés a sportesemény iránt. A válaszadók ötöde gondolja...

Új termékcsaláddal erősít az IKEA

Az irodabútor-kollekciót a világszerte változó munkatrendek hívták életre. A 85 irodabútorból álló termékcsalád többek között hangszigetelő panelekkel és természet által inspirált elemekkel teremt kellemes munkahelyi környezetet. A MITTZON hangszigetelő paravánoknál használt először az IKEA...

Ettől is függ, hogy mennyi pénzt kapnak a diákok

Idén június 21-én lesz az utolsó tanítási nap, ezt követően diákok tízezrei jelennek meg a munkaerőpiacon. A munka világával való ismerkedést részben anyagi megfontolás, részben szakmai gyakorlatszerzés iránti érdeklődés határozza meg. A diákok többsége...

Egyre nehezebb befolyásolni a vásárlókat

Egyre tudatosabb vevők, kevésbé hatnak már rájuk a hagyományos vásárlásösztönző reklámok. A celebek szintén kezdik elveszíteni a befolyásolási képességüket, már a véleményvezérekre is csak akkor hallgatnak igazán a követőik, ha szakmai érvekkel keresik a...

Így szurkolnak a magyarok

Az európai futballrajongók jelentős része, 47 százaléka egy sor rituálét hajlandó lenne elvégezni, ha ezzel győzelemre segíthetné kedvenc csapatát – derült ki a Coca-Cola Zéró Cukor felméréséből. Az UEFA EURO 2024 hivatalos alkoholmentes italszponzoraként...

Megdöbbentő: közel 600 millió euró hiányzik majd az EB-ről

Csaknem 600 millió, egészen pontosan 573 millió euró - ez az összeg azokat a klasszisjátékosokat takarja, akikre sokan számítottak, ám már biztosan nem lesznek ott a futball Európa-bajnokságon. „A jelenleg fellelhető információk alapján mintegy 600...
- Hirdetés -

Legolvasottabb

Rekordösszeget költöttek el külföldön a magyarok

Az idén is több magyar ment külföldre, mint tavaly, és a pénzt is költik, aki síelni, nyaralni ment, napi 31 ezer forintot költött. Az utasbiztosítási szektor is rekord esztendőre számíthat 2024-ben - írja a...

A sör és a sportközvetítések lendíthetik fel a balatoni turizmust

Június közepétől egy hónapon át nagy rohamra számítanak a balatoni sörözőkben és éttermekben. Ebben az időszakban nem árt előre asztalt foglalni. A telt ház oka a Németországban zajló 2024-es labdarúgó-Európa-bajnokság, amelynek hatása a Balaton...

Így csalnak az ajándékkártyákkal

Az ajándékkártyák elleni csalásokra specializálódott az Egyesült Államokban az Atlas Lion néven ismert, újabban Storm-0539 néven azonosított bűnözői csoport. Ezek a csalók különösen az ünnepek idején aktívak, amikor az ajándékkártyák kibocsátása és használata megugrik....

Ezért halasztják el a beruházásokat a hazai vállalatok

Visszafogják a beruházásaikat és késve fizetik a rezsiszámláikat a magyar cégek, mert maguk sem jutnak határidőre a pénzükhöz a vállalatközi (B2B) kereskedelemben. Egyebek mellett ez áll az Atradius hitelbiztosító fizetési szokásokról szóló, éves elemzésében....

Reménykedhetnek a lakásfelújítók

A júniusra bejelentett otthonfelújítási program csúszása sokaknak adhatja vissza az esélyt, hogy megragadják e lehetőséget, hiszen a becslések szerint több, mint egymillió olyan régi családi ház akad az országban, aminek az energetikai korszerűsítésére felhasználható...

Don't Miss

Megváltozott a versenypálya – interjú Vidus Gabriellával

Folyamatosan monitorozzuk a piacot a kisebb-nagyobb médiaipari cégekkel kapcsolatban, és ha olyan vállalatot találunk, akkor tárgyalásokat kezdünk – nyilatkozta lapunknak Vidus Gabriella. Az RTL Magyarország vezérigazgatója jelezte: tavaly nem voltak elég jók a műsorok,...

Az összetartozás ereje – interjú Monori Bálint Gusztávval

Nem csak a csapatok, a cégek is gőzerővel készülnek a labdarúgó-Európa-bajnokságra. A Szerencsejáték Zrt. a Lounge Grouppal együtt készített egy nagyszabású kampányfilmet, hogy ráhangolja a szurkolókat a kontinenstornára. A részletekről Monori Bálint Gusztáv, a...

Az EB körüli reklámhelyek már elfogytak – interjú Kosaras Klaudiával

Már hónapokkal a sportesemények előtt jelentősen megnő a hirdetői kereslet a sport tartalmak melletti megjelenésekre – nyilatkozta az mmonline.hu-nak Kosaras Klaudia. Az Atmedia kereskedelmi igazgatójával készült interjúnkból kiderül többek között, hogyan készülnek az idei...

A jó ötleteket nem büdzsében mérik – interjú Sárospataki Alberttel

Az idén tízéves online számlázó, a Billingo vihette haza az Év Vállalata díjat a kilencedik Marketing Diamond Awardsról. Az elsősorban mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató cég ügyvezetőjét, Sárospataki Albertet kérdeztük a pályázataikról, a Billingo...

Morálisan jót tenni üzletileg is kifizetődő

„Aligha tekinthető felelősségvállalásnak - és etikusnak - az, amikor egy tízmilliós költségvetésű imázskampányt tessék-lássék „bekoszolunk” egy kis kutyasétáltatással” - nyilatkozta a Marketing&Media magazinnak Dr. Pintér Dániel Gergő, a BioTechUSA-cégcsoport vállalati kommunikációs, PR és CSR...