A Magyar Reklámszövetség a reklám- és médiaipar képviseletében azzal a kéréssel fordult Magyarország kormányához, hogy a kabinet hosszabbítsa meg a reklámadó 2023. január 1-jéig tartó felfüggesztését a kialakult gazdasági válságra tekintettel. A Reklámszövetség elnöke, Gulyás János a miniszterelnök kabinetfőnökével, Rogán Antallal folytatott megbeszélései során azt a választ kapta, hogy a kabinet megfontolja a reklámadó felfüggesztési időszakának kiterjesztését.
A szervezet tájékoztatása szerint a miniszterelnöknek eljuttatott levélben és a Miniszterelnöki Kabinetirodával folytatott egyeztetések során az MRSZ a már korábban is közzétett érveit hangsúlyozta. Mint fogalmaztak, a reklám- és médiaipar érti, hogy a magyar költségvetés és gazdaság nehéz helyzetben van, de a szakma egyhangú véleménye szerint a reklámadó visszavezetése éppen a kívánatos gazdasági stabilizáció és növekedés ellen hat, hiszen a jelenlegi súlyos energiaválsággal terhelt, erősen gyengülő makrogazdasági környezetben megroppanthatja az amúgy is csökkenő teljesítményt felmutató reklámipart.
A jelentősen növekvő költségek, az elszabaduló infláció és a bizonytalan piaci kilátások láthatóan a hirdetési büdzsék jelentős csökkenését eredményezik, zsugorítva az amúgy sem erős pénzügyi eredményeket felmutató reklám-és médiaipar megadóztatható árbevételeit, sőt nagyon sok piaci szereplő profitabilitását negatívba taszítva. (A 2021-es hazai médiatorta mérete reálértéken a COVID-válságot követően még mindig nem érte el a 2019-es szintet, -0,2%-kal csökkent 2019-hez képest.)
A reklámipar bizonyítottan multiplikátorként erősíti a gazdaságot. Az iparág reklámadóval való terhelése kontraproduktívan hat a gazdasági stabilizációra, a gazdasági fejlődésre és a GDP-re. Az MRSZ reklámgazdasági hatástanulmánya egyértelműen kimutatta: minden reklámra elköltött 1 forint 10 forinttal növeli a magyar gazdaság teljesítményét, azaz ennyivel járul hozzá a GDP-hez.
