A sajtó nemcsak a szabad véleménynyilvánítás eszköze, hanem a tájékoztatásé is, azaz alapvető szerepe van a véleményalkotás feltételét képező tájékozódásban. A hatályos törvények betartása nem esetleges, az mindenkire kötelező erővel bír – fogalmaz közleményében a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE).
A szervezet arra reagált, hogy egyre inkább terjed, hogy intézmények, vagy közérdeklődésre számot tartó ügy közszereplői korlátozzák egyes sajtóorgánumok munkáját. Az MLE közlése szerint a legutolsó ilyen eset pont a Ferencváros – Dinamo Kijev UEFA mérkőzés kapcsán történt, mikor is a FTC Klub nevében tagadták meg a mérkőzésen alkalmazott plusz járványügyi intézkedésekre vonatkozóan feltett kérdésekre a válaszadást.
A Magyar Lapkiadók Egyesülete, mint az ágazat reprezentatív szakmai szervezete, felhívja minden érintett figyelmét a 2010. évi CIV. törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló rendelkezéseire. Az olyan magatartással, mint amit az FTC Klub is tanúsított nem pusztán a sajtó, hanem a közönség jogai is sérülnek, amennyiben a törvény szerint:
10. § Mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről. A médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás ezen ügyekről és eseményekről.
A médiarendszer valamennyi tagja kizárólag akkor tud megfelelni tájékoztatási kötelezettségének, ha a megszólított, személy vagy intézmény – egyébként a közvélemény előtt ismeretlen szempontok szerint – nem fekete listáz egyes médiumokat, vagy személy szerint az ott dolgozó újságírókat.
Ezzel a magatartásukkal nemcsak az olvasókat fosztják meg a jelen kiélezett járványügyi helyzetben lényeges információktól, de szembe helyezkednek a már idézett törvény másik lényeges rendelkezésével is, ami a sajtó szabadságáról szól.
4. § (1) Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét.
Az MLE felhívta a figyelmet az Egyenlő Bánásmód Hatóság korábbi megállapítására is, miszerint az ilyen gyakorlat eredményeként a közérdeklődésre számot tartó ügyekkel kapcsolatos tájékoztatás során más médiaszolgáltatókhoz képest a hírversenyben nem egyenlő esélyekkel indulnak az érintett kizárt médiumok, mert sokszor csak más, bevont médium híradását követően, más médiaszolgáltatók szűrőjén keresztül tud egy eseményről hírt adni. Ez nem csak a sajtószabadsághoz és szólásszabadsághoz való jogának korlátozott gyakorlása miatt aggályos, de a hirdetési piacon is hátrányos helyzetbe kerülhetnek az érintett szereplők.
A sajtó akkor tudja ellátni a feladatát, ha hiteles, sokoldalú, megalapozott és naprakész tájékoztatást tud nyújtani. Ez nem csupán alkotmányos joga a média munkatársainak, de a sokszor kivételes jogi helyzetüket igazoló kötelezettségük is. Ehhez elengedhetetlen, hogy a média tudósításaihoz, beszámolóihoz megfelelő mennyiségű, valamennyi érintett álláspontját tartalmazó információhoz jusson és amelynek szerves része, hogy az újságírók alapos és pontos információt szerezzenek.
A Magyar Lapkiadók Egyesülete elítél mindenfajta, a médiarendszer bármely tagjának a diszkriminációját, amely sérti a sajtó szabadságát, az állampolgárok információhoz jutási jogát – zárja közleményét a szervezet.
