Az európai szerzői jogvédelmi irányelv nemzeti jogrendbe való átültetésének fontosságára hívta fel a figyelmet az európai sajtókiadók szövetsége, a News Media Europe, ami komoly kritikával illette az ezzel kapcsolatos késlekedést. A határidő végéig, azaz a mai napig csupán 4 tagállam ültette át a jogrendjébe az irányelvet.
Ezek a késedelmek az európai sajtókiadók szerint a szabad sajtó fenntarthatóságát veszélyeztetik, hiszen ők nagyon várják már egy egyértelmű jogi keretrendszer felállítását, amely alapján ők is kiépíthetik az online tartalmaik licenszbe adásához szükséges mechanizmusokat.
“Miközben ketyeg az óra, igen fontos, hogy a tagállamok okos és a megoldásra összpontosító szerzői jogokat vezessenek be. A kiadóknak egy jogi intézményre van szükségük ahhoz, hogy monetizálni tudják a tartalmaik online felhasználását és így megbízható, magas minőségű sajtótartalmat tudjanak biztosítani az európai állampolgároknak” – mutatott rá Wout van Wijk, a News Media Europe igazgatója.
Az Európai Bizottság a múlt héten fogadta el a szerzői jogvédelmi irányelv – (EU) 2019/790 17. cikkelyével kapcsolatos útmutatásokat, amelyek abban hivatottak segíteni a tagállamoknak, hogy interpretálni tudják a kulturális és a kreatív szektornak rendkívüli fontossággal bíró rendelkezéseket, melyek alapján díjazást kérhetnek majd a tartalmakat megosztó platformoktól.
“A nagyon gyorsan fejlődő technológiák és a sajtótartalmak elosztásának új modelljei kontextusában nagyon fontos, hogy a hírszerkesztőségek a nagyobb ellenőrzést és a kiegyensúlyozott partneri kapcsolatok rugalmasságát tudják biztosítani az online szolgáltatásokkal” – jelezte Holger Rosendal, a Danske Medier jogi igazgatója.
A News Media Europe felhívja a figyelmet arra, hogy az útmutatások nem zárják ki a sajtókiadók számára a 17. cikkely szerint felkínált licenszbe adás lehetőségéből eredő előnyök kihasználását.
Nagy örömünkre szolgál, hogy a Bizottság is megemlíti a 17. cikkelyről szólva, hogy annak célja „a licensz-piac fejlődésének támogatása is”.
A szervezet arra buzdítja a tagállamokat, hogy használják a szerzői jogvédelmi irányelvben rendelkezésre álló diszkréciót a sajtókiadók támogatásához. Néhány kormány (pl. Franciaországban és Dániában) már konkrét megoldásokat is kidolgozott az érintettekkel folytatott megbeszélések során a sajtókiadók számára az új szomszédos jogok hatékony érvényesítése érdekében. Az ilyen lehetőségek közé tartoznak az észszerűség határain belül a szerzői jogvédelem alóli kivételek, a kollektív tárgyalások lehetősége, a díjazással kapcsolatos iránymutatás, a tisztességes tárgyalási feltételeket biztosító keretfeltétel-rendszer és a harmadik felek felügyelete (választottbíróság, mediáció).
Ezzel párhuzamosan az ausztrál médiatörvény elfogadása nemzetközi szinten is vitákat indított el arról, hogyan egészítheti ki a versenyjog a szerzői jogvédelmet. Míg a francia és német versenyhivatalok igencsak aktívak ezekben a kérdésekben, nagyon fontos, hogy az Európai Unió is felugorjon erre a vonatra a digitális szolgáltatásokról és a digitális piacról szóló törvények tárgyalása során.
