A digitális oktatásra történő átállás nem csupán a tanulmányokra volt hatással, de az érintettek digitális térben való jártasságát is próbára tette, így a Budapest Bank legújabb kutatásában az ezzel kapcsolatos tapasztalataikról kérdezte a magyar szülőket.
Hirtelen kellett digitális alapokra helyezni az oktatást hazánkban a koronavírus-járvány miatt, ami nem csupán az általános alkalmazkodóképességet tette próbára az érintetteknél, hanem a digitális eszközök és megoldások használatában való jártasságukat is.
A Budapest Bank a legfrissebb reprezentatív kutatásában1 nem csak az elmúlt hónapok tapasztalatairól kérdezte a magyar szülőket, hanem a digitális oktatás során használt programokról és eszközökről, a technikai feltételek megteremtéséről, valamint az elektronikus fizetési megoldások használatáról is.
Az új helyzetben a kapcsolattartáshoz több különböző csatornát használtak a tanárok és diákok: egymással elsősorban a Facebook Messenger (54%), a Kréta (54%), e-mail (54%), valamint Facebook csoportok segítségével tartották a kapcsolatot.
A járványhelyzet idején amúgy világszerte kiugróan népszerű Zoomot ebben az esetben csak a megkérdezettek 28%-a említette. A digitális kapcsolattartás úgy tűnik, sok esetben bevált, a szülők 43%-a ugyanis úgy véli, hogy a legtöbb csatornát a jövőben is használni fogják az oktatásban, 44% pedig arra számít, hogy legalább egy-kettő továbbra is megmarad majd.
A kapcsolattartásra használt appokon túl a válaszok alapján jellemzően két-három további alkalmazást kellett letölteniük a gyerekeknek, amelyek valamilyen módon segítették őket a tanulásban és a házi feladatok beadásában, elvégzésében.
A gyermekek 51%-a laptopot, 25%-a asztali számítógépet, 14%-a mobilt, közel 10%-a pedig tabletet használt elsődlegesen a tanuláshoz. A másodlagos eszköz egyértelműen a mobiltelefon volt (64%), ennek egyik oka, hogy a kapcsolattartáshoz használt alkalmazások ezen is egyszerűen kezelhetők voltak.
Ezen elektronikus eszközök valamelyikéből a megkérdezettek negyedének kellett újat vennie: ebből 55%-uknak azért, mert vagy nem volt otthon, vagy ha volt is, nem elég, 28%-uknak pedig azért, mert a meglévő már régi és elavult volt. A válaszadók 61%-ának különböző kiegészítő eszközöket is be kellett szereznie: 16% fej- vagy fülhallgatót, 12% egeret, 11% webkamerát, 8-8% pedig mikrofont vagy nyomtatót vásárolt.
Bár tavasszal jelentősen megnőtt az igény a számítástechnikai eszközök és kiegészítők iránt, azonban a válaszadók 63%-a úgy tapasztalta, hogy a korábbinál egyáltalán nem volt nehezebb beszerezni őket.
Új számítástechnikai eszközökre átlagosan 125.000, új kiegészítőkre pedig 32.000 forintot költöttek a megkérdezettek. A termékekért a legtöbben készpénzzel fizettek az üzletben, de szintén sokan választották az átutalást, futárnál készpénzzel történő fizetést, valamint az online bankkártyás fizetést. Áruhitelt a megkérdezettek 2%-a üzletben, kicsit több, mint 1%-a pedig online igényelt.
