Augusztus és szeptember remek időszak arra, hogy egy tengerparton pihenjük ki a munka fáradalmait, ha a pénztárcánk engedi. Így akik még nem foglalták le a nyaralásukat, kedvező ajánlatokat csíphetnek el az utazási irodáknál, kérdés azonban, hogy az emelkedő árak milyen hatással vannak a terveinkre. Az Allianz Research nemrégiben közzétett jelentésében az infláció hatását vizsgálja Európa kedvelt tengerparti üdülőhelyeinek látogatottságára, az adatokat globális úti célokkal összehasonlítva.
A jelentés szerint – bár a világjárvány idején bevezetett utazási korlátozások és korlátozó intézkedések jelentősen csökkentették a dél-európai strandokra látogatók számát – az idei szezonban számuk megközelíti a világjárvány előtti szintet. Maria Latorre és Andreas Jobst kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy Európa piaci részesedése a globális turizmus terén folyamatosan nő, és jelenleg a világ beutazó turistaforgalmának 62 százalékát teszi ki, míg 2019-ben ez az arány 51 százalék volt. Az előrejelzések szerint a beérkező turistaforgalom mértéke 2024-ben ismét eléri a járvány előtti 579 millió fős szintet, ami azt jelenti, hogy várhatóan 587 millió turista érkezik majd ebbe a régióba.
Az európaiak körében rendkívül népszerűek a tengerparti nyaralások, amelyek mögött nem sokkal lemaradva a kulturális célú utazások, illetve a történelmi örökség felfedezését célzó üdülések állnak. Az ilyen utazások növekvő költségei azonban egyre nagyobb kihívást jelentenek az emberek számára. Az árak továbbra is magasak, különösen azon utazások esetében, amelyek kihatnak a dél-európai országokba tervezett tengerparti nyaralások versenyképességére. Olaszország, Spanyolország, Portugália és Görögország egyaránt híres természeti szépségeiről, kulturális örökségéről és vendégszeretetéről. Mindazonáltal a szálláshelyek, az étkezési lehetőségek és a helyi szolgáltatások megfizethetősége döntő fontosságú a turisták odavonzása szempontjából. Ezt felismerve ezek az országok igyekeznek különféle pénztárcakímélő lehetőségek széles skáláját felkínálni az odautazóknak, így biztosítva azt, hogy e desztinációk a piac legkülönbözőbb szegmensei számára egyaránt vonzóak maradjanak.
Az Allianz Hungária Zrt. tavalyi felmérésében azt vizsgálta, hogy az inflációs környezet mennyire van hatással a magyarok utazásaira. A válaszadók közel fele érezte úgy, már nem engedheti meg magának, hogy olyan gyakran és oda utazzon, ahová éppen szeretne, és az óriási mértékű áremelkedés lett a legnagyobb nehezítő tényező a külföldi nyaralások kapcsán, főként a repülőjegyek esetében. Ennek ellenére a KSH adatai szerint 2022-ben a magyar állampolgárok 18 millió alkalommal utaztak külföldre, 36 százalékkal többször, mint 2021-ben, ami azonban még továbbra is elmaradt a járvány előtti, 2019-es számtól. A külföldre utazó magyarok 1075 milliárd forintot költöttek, amely duplája volt az előző évi kiadásoknak. Az Allianz Hungária utasbiztosítással kapcsolatos tapasztalatai szerint az ügyfelek jelentős hányada Európán belül utazik, és a nyári időszakban Horvátország, Spanyolország, Olaszország és Görögország is a legnépszerűbb úti célok közé tartozik.
Mennyibe kerül egy hét a tengerparton?
Ez attól függ, hogy hová szeretnénk menni, és mennyi pénzt tudunk nyaralásra szánni. Az előző évi 33 százalékról idén 41 százalékra nőtt azoknak az európai utazóknak a száma, akik 1500 eurónál többet szánnak nyári vakációjukra. A háztartások többsége azonban még mindig 500 és 1000 euró közötti költségvetéssel számol. Ezzel szemben más népszerű tengerparti úti célok – például a Karib-térség és Délkelet-Ázsia – ugyan egyedülálló élményeket kínálnak, viszont gyakran magasabb költségekkel járnak.
Az Allianz Research újonnan létrehozott árindexe – amely az egyhetes tengerparti nyaralás során felmerülő jellemző kiadások, például a szállodai elhelyezés, a földi közlekedés és az étkezés költségein alapul – azt mutatja, hogy egy egyhetes tengerparti nyaralás Dél-Európában még mindig jóval (átlagosan mintegy harmadával) olcsóbb, mint a Karib-térségben és a hasonló fejlett gazdaságokban (Ausztráliában és az Egyesült Államokban). Emellett az árakat tekintve rendkívül versenyképes a feltörekvő piacok prémium kategóriás úti céljaihoz – például Belize-hez, a Maldív-szigetekhez, Mauritiushoz, a Seychelle-szigetekhez és Sri Lankához – képest. A tengerparti nyaralás világviszonylatban továbbra is Bermudán a legdrágább, közel háromszor többe kerül, mint Dél-Európában.
Mennyire fenntartható a turizmus növekedése Dél-Európában?
A turizmus növekedése Dél-Európában előnyökkel és kihívásokkal is jár. Miközben hozzájárul a jelenlegi gazdasági növekedéshez, a régió idegenforgalomtól való nagymértékű függése sebezhetővé teszi a külső negatív hatásokkal szemben, és állandósítja a strukturális problémákat. Ez a függőség az alacsony hozzáadott értéket képviselő tevékenységek és az alacsony szintű képzettséget igénylő munkahelyek túlzott hangsúlyához vezet, ami hátráltatja a régió előrehaladását a globális tudásalapú gazdaság területén. Eközben Európa más részei a magasan képzett munkaerőt igénylő iparágak felé mozdulnak el, ami egyre növekvő eltérést eredményez a régiók között.
Ahhoz, hogy Dél-Európa első számú tengerparti üdülési célpontként megerősítse pozícióját, stratégiai erőfeszítésekre van szükség. A fenntartható turisztikai gyakorlatokba való befektetés biztosíthatja a természeti környezet és a kulturális örökség megőrzését. Az infrastruktúra – például a közlekedési hálózatok és a szálláshelyek – színvonalának fejlesztése javíthatja a megközelíthetőséget, és kielégítheti a különböző utazási preferenciákat. A szezonon kívüli turizmus ösztönzése és a kínálatnak a hagyományos tengerparti nyaraláson túlmenő diverzifikálása egész évben vonzóvá teheti e helyeket a látogatók számára.
