Hazánkban a koronavírus-járvány előtti időszakban nagyjából 15 százaléknyi volt a 15-34 év közötti nem dolgozó, de nem is tanuló, úgynevezett NEET fiatalok száma. Miközben a foglalkoztatottság folyamatosan növekedett az elmúlt években, felmerül a kérdés: kik azok a NEET fiatalok ma Magyarországon, és hogyan lehet segíteni nekik, kiváltképp a koronavírus-járvány utáni időszakban? A Coca-Cola Magyarország fiatalok munkaerőpiaci elhelyezkedését segítő #énjövőm programja az elmúlt években több mint 9.000 álláskereső fiatalnak segített, összesen több mint 80 személyes képzéssel az ország legkülönbözőbb pontjain, több mint 20 szakképzett tréner bevonásával. A program megbízásából nemrég a Kantar-Hoffmann végzett kutatást a különböző célcsoportokról.
A NEET fiatalok meghatározását számos tényező nehezíti: az életkor, a képzési szint és a földrajzi elhelyezkedés mellett az olyan szempontokat is figyelembe kell venni, mint az álláskeresés hossza, a motiváció szintje és a szociális háttér. A Kantar Hoffmann egy ún. veszélyeztetettségi háló segítségével kategorizálta be a különböző NEET csoportokat, ahol egy álláskereső korábbi tapasztalatai és motivációs szintje határozza meg, milyen esélyei vannak a munkaerőpiaci elhelyezkedésben. A kutatás során vizsgált öt szegmens, ami teljes egészében lefedi az #énjövőm program különböző célcsoportjait, mind különböző helyen található ezen a skálán, így minden esetben más módszer jelenti a releváns segítséget az egyes csoportok számára.
Rövid ideje munkanélküliek
A NEET fiatalok meghatározása során az egyik legfontosabb kérdés, hogy mióta áll fenn a munkanélküliség. A rövid távon munkanélküliek esetében a munkatapasztalat még nem évült el és jellemzően a motiváció is erős: ők azok, akik kevesebb mint egy éve munkakeresők, és a veszélyeztetettségi skála közepén helyezkednek el. Szintén ide tartoznak azok a jelenleg munkanélküli, álláskereső fiatalok, akik a koronavírus-járvány ideje alatt veszítették el az állásukat, de akiknek egy része vélhetően gyorsan újra munkát talál majd a gazdaság újraindításakor. Számukra sokat segíthetnek az #énjövőm álláskeresésre fókuszáló képzései, ahol a résztvevők gyakorlati segítséget kapnak önéletrajzírásban, állásinterjúra való felkészülésben és útmutatást abban, hogy emelkedjenek ki a jelentkezésük során.
Évek óta munkakeresők
A hosszabb távon munkakeresőknél viszont éppen az említett motiváció és elévülő munkatapasztalat az, ami hátrányt jelent. A jövőkép hiánya hosszú távon negatívan hat az álláskeresőkre, miközben a munkatapasztalatuk, képesítésük is egyre kevésbé lesz releváns. Az #énjövőm program online önismereti és készségfejlesztési moduljai új lendületet, új irányt adhatnak azoknak, akik már évek óta sikertelenül próbálnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, a személyes képzések során pedig szakképzett trénerekkel és hasonló cipőben járókkal oszthatják meg tapasztalataikat és szerezhetnek értékes új kapcsolatokat.
Családi kötelezettségek miatt nem dolgozók
Bár hagyományosan nem számítanak NEET fiatalnak, a kismamák, kisgyerekes szülők, illetve tágabb értelemben azok, akik valamilyen családi kötelezettség miatt nem dolgoznak, szintén fontos szegmensét képezik a hazai nem dolgozó és nem is tanuló fiataloknak. Az elmúlt évek során az #énjövőm program célcsoportjai között a fiatal nők mellett a kisgyerekes szülők is kiemelt szerepet kaptak, a tapasztalatok alapján ugyanis esetükben sokszor nem annyira a szaktudás vagy a megfelelő motiváció, hanem sokkal inkább az idő és a támogatás hiánya az, ami hátráltatja őket. Az időhiánnyal küzdő kismamák számára segítséget jelentenek az #énjövőm online tananyagai, amelyek bárhol, bármikor, megszakításokkal, akár kisgyermek mellett is végezhetők. Az önbizalom vagy megfelelő támogatás hiányával küzdő kismamák pedig a budapesti Coworkid Alapítvánnyal közösen szervezett képzéseken kapnak segítséget abban, hogyan valósítsák meg ötleteiket, és hogyan merítsenek bátorságot a hozzájuk hasonló anyukák történeteiből.
Betegek vagy fogyatékkal élők
A Kantar Hoffmann kutatásának egyik fontos célcsoportját képezték a fogyatékkal élő fiatalok, akiknek képzése az #énjövőm program tervei között is szerepel. Az ő esetükben a veszélyeztetettséget nem annyira a motiváció, sokkal inkább a társadalmi előítéletesség és a lehetőségek hiánya adja. A kismamákhoz, kisgyerekes anyukákhoz némiképp hasonlóan sokszor nem az ötletek vagy az akaraterő, hanem a megfelelő munkáltatói nyitottság és támogatás, a társadalmi elfogadás hiánya az, ami miatt megrekednek a munkakeresésben vagy nem tudnak előre lépni egy adott területen belül. Számukra szintén segítséget jelenthetnek a program kommunikációra és önismeretre fókuszáló kiscsoportos, személyes képzései, amelyek az #énjövőm jövő évi céljai között szerepelnek.
Friss végzősök vagy munkába állás előtt állók
Az #énjövőm program indulása óta nagy hangsúlyt fektet azokra a NEET fiatalokra, akik az útjukat keresik, vagy vannak ötleteik, de nem tudják, hogyan valósítsák meg azokat. Ők képezik az álláskeresők azon csoportját, akiknél folyamatban van, hogy munkába álljanak, a tanulmányaikat folytassák, vagy épp a saját vállalkozásuk elindításán dolgoznak. A veszélyeztetettségi skála legjobb helyén állók számára ugyanis sokszor csak egy kevés hiányzik ahhoz, hogy ötleteiket sikerre vigyék. A Grow with Google digitális képzései és az #énjövőm vállalkozás-fókuszú, énmárka építésre épülő képzéseinek együttműködését tavaly indították el az ország 5 különböző településén, idén pedig várhatóan online formában, egy szélesebb kör számára is elérhetővé teszik majd.
Az #énjövőm program az elmúlt három év során folyamatosan bővítette a célcsoportjait, partnereit és ezáltal több ezer álláskeresőnek segített megtalálni a helyét a munkaerőpiacon. A program eredményei még a koronavírus-járvány előtti állapotot tükrözik.
