A pandémia okozta mélyrepülés, majd a hosszú stagnálás után már érezhető a kereslet élénkülése a bérleti piacon. Az árak eddig csak az inflációt követték, ám most lassan, de biztosan ívelnek felfelé. Az igazi visszatérést az Airbnb talpra állása idézheti elő, aminek előjeleit már most tapasztalják az ingatlanosok. Addig is, nyártól újabb nagy áremelkedés várható, a Duna House szakemberei ezért azt tanácsolják a bérlőknek, hogy minél hamarabb szerződjenek le hosszútávra.
A tavalyi év lényegében a kivárásról szólt a hazai albérletpiacon. A 2020-as nagy zuhanást követően a piaci szereplők igyekeztek konzerválni a pandémia gazdasági hatásait, hogy ne folytatódjon tovább a visszaesés se a forgalom, se az árszint tekintetében. „A 2021-es negyedik negyedévben tapasztaltunk egy kisebb fellendülést, de ez esetben is csak 2-5%-os áremelkedés jelentkezett szórványosan a jobb lakásoknál. A luxuslakások iránti kereslet teljesen alább hagyott, a csekély forgalmat inkább a kisebb, alacsonyabb árú lakások tették ki. A befektetések szemszögéből vizsgálva beigazolódott az a régi és bölcs mondás, hogy a sok kicsi sokra megy: a prémium ingatlanok helyett inkább az átlagkeresethez igazodó, kisebb, de komfortos lakásokat részesítették előnyben a befektetők, amiket még ebben a nehezebb helyzetben is ki tudtak adni” – foglalta össze a tavalyi albérletpiaci helyzetet Kétszery Zsuzsanna, a Duna House Home Management üzletágának vezetője.
A bérleti piac alakulását eddig mindössze az inflációkövetés jellemezte, a pandémia gazdasági hatásai, a rendkívüli nagy árzuhanás után most tér magához a szektor. A szakember szerint idén január-februárban már érezhető volt a mozgolódás, a kereslet mellett az árak is lassan, de biztosan ívelnek felfelé. A külföldiek szállingózva, de kezdenek visszatérni az albérletpiacra, igaz, a mostani még nem az ő időszakuk. A keresztféléves képzések miatt az egyetemisták is ugyan nagyobb arányban jelentkeztek potenciális bérlőként, mint egy évvel korábban, de nem volt jelentős az általuk generált forgalom.
Jelenleg a stúdiólakások már havi 110-130 ezer forintért vehetők ki, az egyhálószobás ingatlanok kezdő bérleti ára pedig 140-170 ezer forint között mozog, és nagyságrendileg 30 ezer forinttal nő szobánként nagyobb lakás esetén. Az árazásban azonban nem csak a minőség, de a lokáció, és a környékre jellemző kereslet-kínálati viszony is jelentős szerepet játszik. „Tapasztalataink szerint a kínálati oldalon lévő ingatlanok 90%-a reálison árazott – mind bérleti, mind értékesítési oldalról nézve. A legtöbb emberből hiányzik a gazdasági szemlélet, a saját pénztárcájukhoz mérik a piacot, nem pedig fordítva, épp ezért sokkhatásként élik meg a bérleti díjak emelkedését. A tavalyi év 7,5%-os inflációjának árfelhajtó erejével viszont senki nem számol, pedig ez a szolgáltatásokat – mint például egy lakás bérbeadása – is ugyanúgy érinti, nem csak például az élelmiszereket. És ez nem csak Budapestre, hanem egyéb nagyvárosra is vonatkozik – Debrecen belvárosa például hasonló árszinten van, mint a főváros. A kereslet mennyisége azonban nem csak ár függvénye, a mobilitás, a külföldiek érkezése, a kollégiumi férőhelyek és az oktatási rendszer alakítása szintén befolyásoló tényező” – tette hozzá Kétszery Zsuzsanna.
Mi várható így 2022-ben? „Míg az értékesítési árak már meghaladták, addig a bérleti árak még csak most fogják újra elérni a pandémia előtti, 2019-es árszintet. Akkor ugyanis sokkal drágábban lehetett albérlethez jutni, mint 2020-ban, tavaly, vagy jelenleg. Az idei év második felére várható, hogy átlépjük majd ezt a szintet, +10-15%-kal, de jó esetben mostanra az emberek fizetése is megemelkedett, így arányaiban nem kellene, hogy akkora gondot jelentsen a bérleti díjak kifizetése. Már látjuk a jelét annak, hogy idén újra talpra állhat az Airbnb, hiszen a foglalások elkezdtek jelentkezni a piacon. Ha ez így lesz, a kínálat elkezdhet szűkülni, és ha ehhez keresletnövekedés is társul, akkor helyre állhatna a rend a bérleti piacon, sőt, meg is haladhatná a három évvel ezelőtti helyzetet.”
Új trendként értelmezhető, hogy a határozott idejű bérleti megállapodások háttérbe szorulnak, inkább határozatlan időre szerződnek a felek, hogy a tulajdonosok az inflációhoz alkalmazkodva tudjanak árat emelni akár év közben is. Ha ez az üzletpolitika elterjed a piacon, akkor ahhoz a bérlőknek is alkalmazkodniuk kell majd, nem lesz más lehetőségük a bérlésre. Emellett a felek továbbra is ragaszkodnak a közjegyzői okirathoz, illetve a bérleti díjak forintban való kiegyenlítéséhez.
Mennyiben befolyásolják az albérletpiacot a szomszédos országunkban zajló külpolitikai események? „Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta folyamatosan, nagyon sok ukrán állampolgár érkezik hazánkban. Többségük fizetőképes, átmeneti albérletkeresőként jelennek meg a hazai ingatlanpiacon. Jellemzően 2-3 hónappal terveznek, és elsődleges céljuk, hogy ha véget ér a háború, akkor hazamennek, de rosszabb esetben sem tervezik, hogy véglegesen, vagy akárcsak huzamosabb időre is letelepednek Magyarországon. Ha piaci vonatkozásban vizsgáljuk a helyzetet, egy egészséges piaci mozgást idéz elő ez a hirtelen felmerülő bérleménykereslet, aminek nem lenne szabad gazdasági gondot okoznia. Az ukrán bérlők esetében is mindössze annyi a kockázat, mint mindenki másnál, de tapasztalataink alapján, menekültként ők nem fognak visszaélni a helyzettel. Sőt, valójában menekültnek sem lehet őket nyilvánítani, hiszen nem igénylik meg ezt a státuszt, pont azért, mert vissza szeretnének majd térni a hazájukba. A kialakult helyzethez igyekszünk mindannyian rugalmasan alkalmazkodni, és jó azt tapasztalni, hogy ügyfeleink nagy része is befogadó és segítőkész a bajba jutottak irányába” – összegezte a Duna House Home Management üzletágának vezetője.
