A háztartások a rezsicsökkentés csökkentése miatt jelentős többletkiadásokkal szembesültek augusztusban, az energia kiadások közel 55 százalékkal nőhettek.
A fogyasztói árindex 2022 augusztusában 15,6 százalék volt 2021 augusztusához képest, miközben a harmonizált árindex 18,6 százalék lett. Ebből 1 százalékpontot a külföldiek üzemanyagvásárlásai magyaráznak, míg a maradék a háztartási energia költségek növekedését takarja. Ez azt jelenti, hogy a háztartások a rezsicsökkentés csökkentése miatt jelentős többletkiadásokkal szembesültek. A fogyasztói árindex alapján a villamosenergia súlya a kiadásokból 1,71%, míg a vezetékes gázé 1,873% (összesen 3,583%). A fogyasztói és a korrigált harmonizált fogyasztói árindex különbsége azt jelenti, hogy a háztartási energia kiadások közel 55%-kal nőhettek augusztusban (a súlyozás alapján így lesz 15,6%-ból 17,6%).
A legutolsó KSH adat a háztartások kiadásaira 2020-as, ez alapján akkor 22 928 milliárd Ft-ot költöttünk el. Becslésünk szerint 2022-ben 30 ezer milliárd Ft-ot költhetnek a háztartások, ami azt jelenti, hogy villamosenergiára és vezetékes gázra egy átlagos háztartás 281 ezer Ft-ot fordított volna, ha nem változott volna az ár. A becsült áremelkedéssel ez azt jelenti, hogy az éves kiadás 436 ezer Ft-ra nő. A növekedés kisebb része valósul meg idén (az éves átlag így 333 ezer Ft-ra nő), a nagyobb rész jövőre jut, amikor a teljes összeget (évi 436 ezer Ft-ot) ki kell fizetni. Összességében a havi rezsi átlagosan 13 ezer Ft-tal nő háztartásonként. Ez összhangban van azzal, mint amit a lakosság becsült korábban (az intézkedésekkel érintettek körében +27 ezer Ft/hó), mivel a háztartások 35%-a nem gázzal vagy villannyal fűt (ezt figyelembe véve az érintett háztartási körben kb. 20 ezer Ft/hó lesz a növekmény). Számíthatunk arra is, hogy a háztartások megpróbálják mérsékelni az energiafelhasználást, így a tényleges többlet költség kisebb lesz.
Ha elfogadjuk az előző becsléseket, akkor a rezsicsökkentés csökkentése évi 636 milliárd Ft-tal emeli a szolgáltatók árbevételét (és ennyivel csökkenti a lakosság elkölthető jövedelmét). Az árbevétel 21%-a ÁFA bevételként a költségvetésbe kerül. Ez azt jelenti, hogy a költségvetés a villany- és a gázáremelés hatására 135 milliárd Ft többletbevételhez jut évente. Ez alapot adhat az intézkedések következtében leginkább rászorulók támogatására is.
