Egyetemisták dolgoztak agrárszakértőkkel az első éjjel-nappal zajló agrárinnovációs ötletversenyen, a „Gazdálkodj okosan! NAK Agrotech Hackathon” rendezvényen március 22-én és 23-án.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Design Terminal közös kezdeményezésének fő célja, hogy a legjobb, legújabb megoldások helyet találjanak maguknak az agrárszektorban, lehetővé téve az ágazat fejlődését.
A verseny végén tartott prezentációk alapján a zsűri a verseny győztesének a Beenet csapatát választotta, amely interaktív hálózat javaslatát dolgozta ki, méhészek, mezőgazdasági termelők és hatóságok közötti kapcsolattartásra.
A NAK és a Design Terminal 2019 februárjában pályázatot hirdetett, amelyre 50 csapat jelentkezett és ebből a legjobb 13 vett részt a 2019. március 22-23-i 24 órás agrárinnovációs ötletversenyen. A verseny célja amellett, hogy az egyetemi- és főiskolai hallgatók, pályakezdők és startupok megszólításával felhívja a figyelmet az agráriumban rejlő innovációs lehetőségekre az is, hogy a legújabb technológiákat használó agrárszektort, mint vonzó karrierlehetőséget állítsa a fiatalok elé.
„A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara célja, hogy csatlakozási pontot képezzen a tehetséges és vállalkozókedvű fiatalok számára az agrárgazdasághoz. A magyar piacon egyedül a NAK rendelkezik azzal a tudásbázissal és szerteágazó tapasztalattal, amely mezőgazdasági és élelmiszeripari startupoknak egyaránt képes szakmai támogatást, fejlődést ösztönző visszajelzést adni” – hangsúlyozta Győrffy Balázs, a köztestület elnöke.
„Ezzel a programmal tehetséges diákok százainak figyelmét irányítottuk az agrárszektorra. Bemutattuk, hogy a magyar fiatalok a mezőgazdaságban is megtalálhatják az innovációs és vállalkozási lehetőségeket. Az együtt töltött 24 órában az informatikusok, fizikusok, terméktervezők és geológusok új generációja dolgozott közösen a hazai agráripar kihívásain” – tette hozzá Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminal vezetője.
A mentorok többek között olyan újítások megálmodóival találkozhattak a versenyen, mint az alma fejlődési szakaszait nyomon követő növényvédelmi applikáció; olyan mesterséges intelligenciát alkalmazó megoldás, mely érzékeli, ha kártevő támadja a gyümölcsöst; mezőgazdasági bérmunka-közvetítést támogató rendszer; országos méhészeti hálózat; szenzorokkal automatizált okoskaptár; új öntözési technológia, amely csökkenti a felszíni öntözés veszteségeit; intelligens fagyvédelmi rendszer vagy a szarvasmarhák metánkibocsátását csökkentő megoldás. A verseny végén tartott prezentációk alapján a zsűri a verseny győztesének a BeeNet csapatát választotta, amely interaktív hálózat javaslatát dolgozta ki, méhészek, mezőgazdasági termelők és hatóságok közötti kapcsolattartásra.
A hétvégi ötletversenyen résztvevő 2-4 fős csapatoknak 24 óra állt rendelkezésükre, hogy rendkívül intenzív és hatékony fejlesztési folyamat során üzleti mentorok és agrárszakemberek bevonásával tökéletesítsék pályázati ötletüket, amit a verseny végén a zsűri előtt prezentáltak. A verseny különlegessége, hogy a nevezők többsége nem agrár szakterületről érkezett. A hackathon résztvevőit a NAK és a Design Terminal szakemberei segítették mentorként; a zsűrinek a két szervezet vezetője mellett tagja volt György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára és Juhász Anikó, agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár, valamint Reng Zoltán, Hungrana Kft. vezérigazgatója és Dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója.
A versenyen díjazott csapatok:
1.helyezett:
BeeNet: interaktív hálózat méhészek, mezőgazdasági termelők és hatóságok közötti kapcsolattartásra
2.helyezett:
Grinsect: automatizált megoldás a fekete katonalégy lárváinak tenyésztésére és állattakarmányozási célú feldolgozására
3. helyezett:
Almathron: mesterséges intelligenciát alkalmazó vadkár felmérési rendszer
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium különdíja:
Trime: vadkárelhárítási megoldás mesterséges intelligencia alkalmazásával
A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ különdíja:
Mélyvíz: közvetlen gyökéröntözési technológia, mellyel kiküszöbölhető a párolgási veszteség és a gyomok öntözése
