
Nem csodaszerként tekintünk a mesterséges intelligenciára, de sok területen már most is valódi mérhető üzleti értéket tudtunk segítségével megvalósítani - mondta el Bodó Teodóra a Bosch csoport magyarországi és adriai régióért felelős kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatója az mmonline kérdésére.
- Hol tapasztalt eddig valódi, mérhető üzleti értéknövekedést az AI használatából adódóan marketingkommunikációs területen? Ha egyetlen konkrét példán kellene megmutatnia, hogyan változtatta meg az AI a Bosch marketingkommunikációját, akkor melyiket választaná? Milyen mérhető eredményt hozott eddig?
- A Bosch csoportnál a mesterséges intelligenciára nem csodaszerként és nem is öncélú trendként tekintünk, hanem egy rendkívül hatékony eszközként, amely az adatvezérelt működésünket és a kreatív folyamatainkat támogatja. Valódi, mérhető üzleti értéket leginkább a kampányok lokalizációjában, a tartalomgyártási ciklusok felgyorsításában és a prediktív elemzésekben tapasztaltunk. Mivel hozzánk tartozik a külső kommunikációtól kezdve a vállalati weboldalon, a social csatornákon, a sajtókommunikáción, a Youtube-on és a vezetői profilmenedzsmenten át a kormányzati kapcsolatokig terjedő teljes ökoszisztéma, az üzleti értéket a multi-channel jelenlét konzisztenciájában és a döntéselőkészítés gyorsaságában mérjük. A legszemléletesebb konkrét példánk az integrált tartalom-ökoarchitektúra működtetése. Egyetlen stratégiai hír alapján az AI segítségével pillanatok alatt elő tudjuk állítani a különböző platformok nyelvezetére igazított vázlatokat – a sajtóközleménytől a YouTube narratíván, a blog cikken és a social posztokon át a felsővezetők LinkedIn posztjáig. A mérhető eredményeknél elsősorban a reakcióidő csökkenését látjuk: amit korábban napokig tartott előkészíteni, fordítani, lokálisan mutálni, értékelni, elemezni stb., azt ma már akár egy óra alatt el lehet végezni, így több idő jut a stratégiai és a kreatív tervezésre.
- Volt olyan terület, amelynél sokat vártak az AI-tól, mégsem vált be? Mit tanultak belőle?
- A kezdeti időszakban mi is hajlamosak voltunk azt hinni, hogy a mesterséges intelligenciával azonnal és számos területen automatizálhatunk, ezzel időt és költséget megtakarítva. A sajtófigyelés automatizálásával különösen sokat dolgoztunk, de fókusz került a szövegírásra, a márkaidentitást hordozó narratívákra, a prezentációk készítésére is. Ami nem vált be, az a teljesen kontroll nélküli, gépi tartalomgyártás volt. Az AI nem helyettesíti a kreatív stratégiát, hanem okosan használva egy rendkívül erős co-pilot funkciót tölthet be. A technológia csak akkor működik jól, ha a kereteket, az értékrendet és a végső minőségellenőrzést szigorúan emberi kézben tartjuk.
- Hogyan őrzik meg a márka saját hangját, ha a versenytársak is hasonló AI-eszközökkel dolgoznak?
- A kulcs a human-in-the-loop (ember a folyamatban) megközelítés és a szigorú márka governance. Mivel a piacon szinte mindenki hozzáfér ugyanazokhoz az alap-algoritmusokhoz és modellekhez, a generált sablonos válaszok egysíkúak lesznek. A versenyelőnyünk a saját adatainkban és a munkatársaink szakértelmében rejlik. Az AI-t arra használjuk, hogy felerősítse a hangunkat, de a narratívát, a történetmesélés lelkét és a Bosch márkára jellemző hitelességet mi adjuk hozzá. Nem a gépre bízzuk a döntést, hogy mit mondunk, hanem abban kérünk támogatást, hogyan tudjuk azt a leghatékonyabban tenni.
- Sok szakértő szerint az AI kiválthatja sok kezdő, junior kolléga munkáját. Mennyire reális ez, és nem kerül-e veszélybe ilyen módon az utánpótlás?
- Ez a kérdés valós aggodalmakból ered, de én sokkal inkább látok benne paradigmaváltást, mintsem az utánpótlás menedzsmentet érintő aggodalmat. Az AI nem a juniorokat váltja ki, hanem a juniorok azon rutinfeladatait (adatgyűjtés, strukturálás, alapadminisztráció), amelyek eddig sokszor kitöltötték a munkaidejük nagy részét. A Boschnál hiszünk abban, hogy a technológia inkább lehetőséget jelent. A fiatal kollégák ma már nem napokig készítenek összeállítást egy piackutatásból, hanem az AI segítségével azonnal a magasabb szintű elemzéssel, a stratégiai gondolkodással és a kreatív tartalomfejlesztéssel kezdhetnek foglalkozni. Az utánpótlás nem kerül veszélybe, sőt: olyan új kompetenciákra tehetnek szert, melynek köszönhetően sokkal felkészültebbek lesznek a munkaerőpiacon.
- A Bosch több magyarországi egyetemmel is stratégiai együttműködést alakított ki. Már hatéves az ELTE–Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszék. Milyen közös kutatásokat, fejlesztéseket valósítottak meg?
- Az ELTE-vel és a többi hazai stratégiai partnerünkkel – többek között a BME, az Óbudai Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Széchenyi István Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a BGE, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, a Debreceni Egyetem, hogy csak néhány példát említsek közös együttműködésünk a gyakorlati megvalósítás ékes példája. A hatéves ELTE–Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszéken olyan kiemelt területekre fókuszálunk, mint az autonóm járműrendszerek, a számítógépes látás (computer vision), a gépi tanulás és a modern nyelvi modellek alkalmazása. Nem elvont elméleti kutatásokról van szó: a hallgatók és kutatók valós ipari kihívásokon dolgoznak, amelyek közvetlenül beépülnek a jövő mobilitási és ipari technológiáiba. Ez a fajta duális szemlélet biztosítja, hogy a hazai felsőoktatásból olyan magasan képzett szakemberek kerüljenek ki, akik azonnal képesek értékeket teremteni a hazai és a globális munkahelyi környezetben is.
- A még tanuló fiatalok nyilván lelkesek az AI-al kapcsolatosan, de mit lehet tenni, hogy tudatosan használják mindezt? Hogyan segíthet ezen a területen a Bosch oktatási edukációs programja?
- A fiatalok lelkesedése remek kiindulópont, de ahhoz, hogy ezt tudatos és felelős mederbe tereljük, elengedhetetlen a kritikus gondolkodás és a megfelelő szemléletmód átadása. A diákoknak meg kell érteniük a technológia működését, határait és gyengeségeit is. Ezt a célt szolgálja a magyarországi Bosch csoport országos középiskolai mesterséges intelligencia oktatási programja is, amelyet a 2026/2027-es tanévben országszerte 20 iskolába juttatunk el, mintegy 800 diákot bevonva. A curriculumot a Bosch fejlesztőmérnökei, AI szakemberei rakták össze. Az edukáció során a diákok nem csupán passzív felhasználókként találkoznak az AI eszközökkel, hanem a gyakorlatban sajátítják el a hatékony promptolást, a kapott eredmények kritikus ellenőrzését, valamint a kép- és videógenerálás lehetőségeit a saját projektjeiken keresztül. A kezdeményezés valós tudástranszfert jelent, amelynek célja, hogy a fiatalok ne csupán fogyasztói, hanem értő és tudatos formálói legyenek a jövő technológiáinak.







