Elmúltak már azok az idők, amikor szakemberek tucatjai várták izgatottan a telefoncsörgést, hátha munkát ajánl valaki számukra. Hatalmasat fordult a világ, ma a cégek vezetői azok, akik mindent megadnának olyan kollégákért, akik erősítenék a csapatot mind szakmai, mind pedig emberi értelemben. És ez ma nehezebb, mint korábban bármikor.
Elképesztően kevés a szakképzett, szabad munkaerő, a verseny értük szinte vérre megy. Ebben a környezetben az ajánlott fizetés mértéke természetesen szempont, de már önmagában kevés. A különböző népszerű cafeteria elemek mellett az egészség megőrzésének támogatása vált az egyik legcsábítóbb hívószóvá a munkaerőszerzés és megtartás területén.
Sok cégvezető úgy gondolkodott az egészségmegőrzésről, hogy az a cégek működésében egy karitatív tevékenység, ami ráadásul sokba is kerül. Majd a Covid mindenkit ráébresztett arra, mennyire fontos az egészség és annak védelme.
Milliókba kerülhet a cégeknek a megbetegedett munkaerő, ha nem figyelnek fel rá időben
„Életünk egy jelentős részét munkával töltjük, jóllétünk, boldogságunk, fizikai- és lelkiállapotunk jelentős mértékben meghatározza a teljesítményünket. Ha ezek a területek gyengén funkcionálnak, sokkal kisebb mértékben tudunk hozzájárulni munkahelyünk eredményeihez is, mintha minden rendben lenne. Vajon mennyi pénzt költ egy-egy cég az új munkatárs megszerzésére, betanítására, és mennyit tesznek ki a vele kapcsolatos költségek hónapról hónapra? Ha ezt mérlegelik a munkáltatók, könnyen belátható, hogy egy kolléga minél tovább marad jó egészségben a csapatuk tagja, az annál gazdaságosabb lesz mindannyiuk számára. Így az egészségmegőrzés támogatása céges szinten, amellett, hogy jó cselekedet, pénzügyi értelemben is hasznos” – mutatott rá Horváth Emil László, a Salus-Vita Egészségügyi Szolgáltató Kft. egészségfejlesztési menedzsere.
Hozzátette, „tapasztalataink szerint, a szűrt létszám 5-10% esetében találunk olyan elváltozást, amire az érintett fél nem figyelt fel. Az érintetteknél, ha a probléma eszkalálódik, romló mentális éberséggel, közérzet romlással, hanyatló életminőséggel és nem utolsó sorban csökkenő élettartammal jár. Ebből a munkáltató azt tapasztalja, hogy több lesz a munkából való kiesés, hiányzás, táppénz, gyakori az alulteljesítés, romlik a hatékonyság, növekszik a hibázás, termelés esetén selejtek, szolgáltatás esetén növekvő elégedetlen ügyfélszám jellemző. Így alsó hangon, 12 millió Ft-os veszteséget is okozhat a megbetegedő, csupán 5% munkaerő, míg a rendszeres egészségügyi szűrés ennek töredékéből finanszírozható.”
Komplex egészségfejlesztés
Az egészségfejlesztés területébe beletartozik az edukáció, a prevenció, valamint a rekreáció is, amelyek szorosan összefüggnek egymással. Ha az egészségünkkel kapcsolatos edukációra gondolunk azonnal felvillannak előttünk azok az intelmek, amelyekkel létezésünk kezdete óta folyamatosan találkozunk, és amelyek általában így kezdődnek: „Nem szabad…”. És nagyjából ugyanennyire vonzó kép a különféle szűrővizsgálatok réme is, ami látszólag minden ok nélkül kényszerítene ki bennünket a komfortzónánkból.
„Előadásaink, workshopjaink során arról informáljuk az embereket, mik azok, amiket tehetnének annak érdekében, hogy egészségesebbek legyenek és jobb életminőségben éljenek. Az a célunk, hogy olyan új szokások kialakításához nyújtsunk segítséget, amelyek mentén nem lemondásokkal teli kényszernek élik meg az egészséges életmódot, hanem természetes részévé válhat az életüknek” – jegyezte meg a mentálhigiénés szakember, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy csapatukra az egészségkultúra fejlesztését célzó oktatásokat és szűrővizsgálatokat tartalmazó egészségterv összeállításában is számíthatnak a vállalkozások.
Az alkalmazottak jóléte a cég sikere
Talán nem túlzás azt állítani, hogy a legtöbb stresszfaktor a munkahelyen ér bennünket, amit jó esetben sikerül feladataink végeztével letenni, rossz – de annál gyakoribb – esetben viszont magunkkal visszük otthonunkba, mérgezi privát életünket és akadályozza a pihenésünket is.
Egyre több vállalat építi be szervezeti kultúrájába a wellbeing fogalmát, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy jobban odafigyel az alkalmazottak jóllétére, egészségére, személyes céljaira és növekedésére, valamint boldogságára.
„Ennek érdekében számos munkahelyen találhatunk már úgynevezett nyugiszobákat, ahova munkaidőben, előre foglalt időpontokban betérhetnek pihenni az emberek, hogy aztán megújult energiával zongorázzák végig a teendőket a nap hátralévő részében” – avatott be Horváth Emil László.
A wellbeing nagyrészt odafigyelés és kultúra, nem feltétlenül pénz kérdése. Mostanra idehaza is már több tucatnyi munkaadó ismeri fel, hogy a minőségi környezeti feltételeket kínáló munkahelyek vonzzák a tudatos, intelligens embereket. Emellett a dolgozók jólléte növeli a produktivitást, így mindkét félnek az előnyére szolgál.
Nem kifizetődő a struccpolitika
Rengetegszer halljuk, mennyire fontosak a szűrővizsgálatok, mégis, amikor arról lenne szó, hogy mi magunk elmenjünk egyikre-másikra, már nem is tűnik olyan jó ötletnek. Miért mennénk, hiszen nincs semmi bajunk? – És már lépünk is tovább. A szűrővizsgálatok lényege viszont éppen az, hogy időben kiderüljenek általa olyan problémák, amelyek még nem okoznak észrevehető tüneteket, de korai intézkedések nélkül rövidebb-hosszabb idő alatt akár súlyos következményekkel is járhatnak.
„Nagyon sok olyan esettel találkoztunk a munkahelyek telephelyére kivonuló szűrővizsgálatainkon, amikor olyan lappangó elváltozásokra – funkcionális zavar, szív-és érrendszeri problémák, akár bőrelváltozások – hívtuk fel a figyelmet, ami ennek köszönhetően életet mentett. Sokunkban él az a mechanizmus, hogy menni kell, csinálni kell, ha valami fáj, akkor elintézzük azzal, hogy majd elmúlik. A struccpolitika, a halogatás az egészségünk terén tévútra visz. Ha nem igyekszünk mielőbb kideríteni kellemetlen érzeteink forrását – néhány órára kiesve a munkából – akkor több hetes vagy akár hónapos betegszabadságot kockáztatunk” – hangsúlyozta a Salus-Vita Egészségügyi Szolgáltató Kft. egészségfejlesztési menedzsere.
A cégeknek ma már számos lehetőség kínálkozik arra, hogy munkatársaik egészségi állapotának megőrzéséről gondoskodjanak. Ez a tevékenység alapvető része lett az employer brandingnek, ami komoly vonzerőt képviselhet az új munkatársak toborzásánál. Sok helyen rendeznek kifejezetten egészségnapokat, de sportnapokon, családi napokon, születésnapi rendezvényeken és szinte minden alkalmon meg lehet valósítani a szűrővizsgálatok többségét.
„A legfontosabb, hogy legyen egy stratégia, aminek mentén haladni tudnak a cégek” – tette hozzá Horváth Emil László.