Milyen kihívások, trendek jellemzik ma az oktatástechnológiát, hogy befolyásolja a diákokat a digitalizáció, lemarad-e a gyerek, ha nincs okostelefonja? Ezeket a témákat is megvitatták a Business Lounge szeptember 13-ai adásában, melynek egyik vendége az EDUCATION:NEXT Oktatástechnológiai Szövetség elnöke, Horváth Ádám volt. A műsor második részében pedig Simon Krisztián, a Marketing&Media főszerkesztője mesélt a nemsokára megjelenő TOP 50 marketinges, illetve PR-es listájukról.
A diákok – legyen fiatalok vagy felnőttek – joggal várják el, hogy az oktatás felkészítse őket a 21. század technológiájára, „ennek megfelelően az oktatáson belül is meg kell, hogy jelenjenek azok az eszközök, megoldások, platformok, melyek a technológiai kompetenciákat fejlesztik” – mondja Horváth Ádám, hiszen „az oktatás akkor jó, ha felkészít az életre”. Ez a gazdasági és társadalmi igény hozott létre számos vállalatot, melyeknek száma akkorára nőtt mára, hogy ésszerű szövetséget hozni, mely „képviseli az ágazatot és összefogja őket”. Az EDUCATION:NEXT-nek jelenleg 18 tagja van, főleg olyan startupok és vállalkozások, „melyek komoly hozzáadott pedagógiai értékkel bírnak és nemzetközi szintű megoldásokkal operálnak.”
Mivel az oktatástechnológia politikai befogadása „a világon mindenhol fáziskéséssel történik”, ezért elsősorban a vállalatok szívügye a fejlődés, az oktatás állami szabályozása pedig folyamatosan próbál felzárkózni hozzájuk. Az ezen a téren is előre törő digitalizáció mellett az is látszik, hogy azok a legjobb oktatástechnológiai trendek, amelyek „több érzékszervet érnek el”, mert sokkal könnyebb megjegyezni valamit, ha az ember nem csak hall róla, hanem „ő maga építi meg, próbálja ki”. A digitálisakon túl közösségi platformok segítik a tanulók együttműködését, de „mikrokontrollerek, robotok, számítógépek, 3D nyomtatók mind részei ennek az ökoszisztémának”.
Azonban fontos hozzátenni, hogy egy digitális platform „nem önmagában garancia a kritikus gondolkodás kialakulására”, lényegesebb, hogy azok használatát egy tanár irányításával, idejekorán megtanulja a diák. Ezért aztán nem hogy leváltja majd a tanárokat a technológia, hanem még fontosabbá teszi jelenlétüket.
A műsor második részének vendége Simon Krisztián, a Marketing&Media főszerkesztője volt, aki az új TOP50 PR, illetve marketing vezetőt bemutató listák megjelenésének apropóján érkezett. A listák tagjairól húsz-húsz fős szakmai zsűrik döntöttek, akik arra is kíváncsiak voltak, hogy az adott személy „az elmúlt egy évben a különböző szakmai megmérettetéseken, például reklám-vagy hatékonysági versenyeken milyen kampányokkal, pályázatokkal volt jelen”. De figyelembe vették döntésük során azt is, hogy a szakember milyen előadásokat tartott, hogyan kommunikált kifelé, egyszóval „sokféle dolgot lehet és kell egybevetni”, melyek alapján kijönnek a pontszámok és a végső eredmény.
Fontos az is, hogy az illető meg tud-e újulni, követi-e a friss témákat? A főszerkesztő szerint a big data és mesterséges intelligencia témaköreivel mindenképp érdemes foglalkoznia egy marketing szakembernek.
A régóta várt PR-es rangsor idén először jelent meg, melynek minimális átfedése van csak a marketinges listával. Készítői sokszor kapják meg azt a kritikát, hogy a rangsoraikban túlnyomó többségben férfiak szerepelnek, de ezt a frisset tekintve „most az a jó hír, hogy már a longlisten is sokkal több a hölgy”, és úgy alakult, hogy a végső „50-es rangsor közel fele nő”.
Káros vagy hasznos az okostelefon az iskolában, és csak ez a két válasz létezik-e erre a kérdésre? Mi a „jobb”, a natív vagy a PR cikk? Van-e sértődés, ha nem kerül fel valaki egy szakmai listára? A válaszokat elárulja a teljes adás, mely ide kattintva hallgatható meg.
