Ha nyár, akkor fesztiválok – de vajon magukhoz tértek már az itthoni rendezvények a Covid okozta sokkból? Szervezésről, jegyértékesítésről, kis és nagy rendezvényekről volt szó többek között a Business Lounge augusztus másodikai adásában, melynek egyik vendége Kádár Tamás, Sziget Zrt. cégvezetője, a műsor második felében pedig Valde Orsolya, a Paloznaki Jazzpiknik alapítója volt.
2010 és 2020 között akkora kereslet alakult ki az élő koncertek és show-k iránt, ami korábban nem volt ott, ezzel egyidőben lett népszerű a másodlagos jegyértékesítés. ”Régebben a művészek a hangfelvételek értékesítéséből éltek”, azonban a digitális platformon megjelenésének köszönhetően ezek már egyre kisebb bevételt jelentettek a számukra. Majd öt-tíz év alatt „eljött a fesztiválok és koncertek aranykora”, melyekhez „óriási bevételek, hihetetlen érdeklődés” kapcsolódott. Ezzel együtt a fellépők gázsija is brutális emelkedésnek indult, főleg azoké, akik garantálták a teltházat, bárhol is jártak a világon. A fogyasztói oldalon pedig „beépült a mindennapok kulturális fogyasztásába az élőzenei élmény”. Felmerült a beszélgetésben, hogy vajon ez a visszájára is fordulhat-e egyszer, de Kádár szerint nem várható, hogy a zenefogyasztás fő formája újra a lemezek, felvételek felé fordulna, mint mondja, „nem fog leáldozni az élőzenei műfajoknak”.
A Covid következtében ebben az iparágban nemhogy visszaesett az árbevétel, hanem egész egyszerűen megszűnt. 2022-ben pedig ezt követte egy „árhullám”, amikor mindenki „rohant fellépni és fesztiválozni”, így ezt az évet sem tekinthetjük normálisnak ilyen téren. Idén fog eldőlni, hogy sikerül-e visszatérni a Covid előtti időkhöz. Az eddigi jegy- és bérleteladásokat látva biztató, de „fékezett habzást” jósolnak a szervezők, és arról is szó esett, hogy a dráguló utazási költségek hogyan befolyásolják majd a Sziget forgalmát, hiszen a fesztivál résztvevőinek fele külföldről szokott érkezni.
Már tizenegy éve annak, hogy a műsor másik meghívottja, Valde Orsolya megalapította a Paloznaki Jazzpikniket 2012-ben, akit a mai napig meglepetésként ér, hogy a rendezvény egyre sikeresebb és látogatottabb. „Nem voltak hosszútávú tervek”, meséli, a legelső pikniket csak „szárnypróbálgatásnak” írja le, a második sikeréhez viszont nagyban hozzájárult, hogy Fábián Juli énekesnő igent mondott a fellépésre. Onnantól kezdve nem volt megállás, évről évre egyre többen mentek, sőt, a látogatók közül nem kevesen vásároltak telket a környéken, mivel annyira beleszerettek Paloznak és Csopak térségébe.
A Jazzpiknik elveszítené hangulatát, „vibe-ját”, ha a Szigethez hasonlóan megvásárolná egy ernyőcég, az alapító szavaival élve az öt fős szervezőgárda és az alvállalkozók olyanok, mint „egy nagy család”. Nem üzleti vállalkozásként működnek, nincsenek célkitűzéseik sem a következő évekre nézve, hanem „az a cél, hogy az emberek jól érezzék magukat” – ez pedig eddig bevált. Bővülni nem terveznek és fizikailag nem is lehetne.
Hol működött a jegyvisszatérítéses voucher-rendszer és hazánkban miért nem? Tényleg a külföldiek fesztiválja a Sziget és drágább-e itt az étel-ital mint a belvárosban? Elveszítheti-e falusi jellegét Paloznak az építkezések miatt? A teljes adásból kiderül, mely itt hallgatható meg.
