Még nem látszik pontosan, hogy a mesterséges intelligencia hogyan alakítja át a szakmákat, de egyes szakemberek szerint akár több millió munkakör szűnhet meg, és természetesen újak is keletkeznek. Jelenleg négy százalékkal marad el az EU átlagtól a magyar másoddiplomás képzésben résztvevők aránya, pedig a piacképesség megtartásában egyre nagyobb szerep jut majd az “élethosszig tartó tanulásnak”, a készségek fejlesztésének, illetve a pályamódosításnak – hívják fel a figyelmet a Budapesti Metropolitan Egyetem szakemberei, akik több új, másoddiplomát adó, specializált pénzügyi szakot is indítanak szeptembertől.
A felnőttkori tanulás egyre elengedhetetlenebbé válik, hiszen a digitalizáció és az automatizáció alapvetően meghatározza a munkaerőpiac átalakulását. A munkavállalóknak alkalmazkodniuk kell a folyamatosan változó körülményekhez: munkakörükhöz kapcsolódó digitális készségeket kell elsajátítaniuk, illetve bizonyos esetekben át kell képezniük magukat, mivel számos tevékenység teljes vagy részbeni automatizálása miatt egyes munkahelyek megszűnnek, illetve másfajta igények születnek. A felnőttkori tanulásnak az a célja, hogy javítsa a foglalkoztatottságot, ösztönözze az innovációt, biztosítsa a társadalmi méltányosságot és mobilitást. Meghatározó szerepét jól tükrözi az az uniós célkitűzés is, hogy 2030-ra a felnőttek legalább 60%-a évente vegyen részt valamilyen képzésen.
„A karrierváltók számára fontos lehet egy másoddiplomát adó, új szakképesítés megszerzése, ami a felsőoktatás keretei között zajlik, és akár a korábbi tanulmányaikra épülve kiegészíti azokat, vagy épp ellenkezőleg, teljesen új munkaerő-piaci perspektívát nyit számukra” – mondja Szittné Csányi Krisztina, a Budapesti Metropolitan Egyetem Szakirányú Továbbképzési Központjának vezetője.
A legfrissebb Eurostat jelentés1 alapján a felnőttkori képzésben résztvevők EU átlaga tavaly a felnőtt lakosság (25-64 év közöttiek) 11,9%-a volt, ez Magyarországon viszont csak 7,9%! Az élen Svédország (36,2%), Dánia, Hollandia és Finnország áll, a bennünket követő sereghajtók pedig Lengyelország, Románia, Horvátország, Görögország és Bulgária. Az Unión kívül kiemelkedő Izland a maga 27%-ával, de Svájc és Norvégia is bőven 20% fölött áll. Márpedig a versenyképesség megőrzéséhez egyre nagyobb szükség lesz az alapképesítés után új ismeretek megszerzésére vagy specializációra, hogy a munkaerő-piaci változásokkal időről időre lépést tarthassunk.
„Egyelőre még megjósolni sem nagyon lehet, hogy a mesterséges intelligencia pontosan hogyan alakítja át a munkaerő-piacot, de az elég bizonyosnak tűnik, hogy a szakmák nagyobb arányban alakulnak át, tűnnek el és teremtődnek újak, mint eddig – ismerteti a trendeket a METU szakértője. – Azt látjuk, hogy hozzánk 35 éves koruk környékén jönnek legtöbben szakirányú továbbképzésre, tehát nagyjából 10 évvel az első diplomájuk megszerzése után. Ez az időtáv vélhetően jelentősen rövidülni fog, és egyre többen lesznek visszatérő hallgatók is – már most növekszik azoknak a száma, akik a második vagy harmadik továbbképzésükön vesznek részt – mert a jövőben előbb lesz szükség a tudás frissítésére, a készségek fejlesztésére vagy a specializációra.”
A Budapest Metropolitan Egyetemen 20 féle másoddiplomát kínálnak, köztük olyan teljesen újszerűeket is, mint a viselkedéstervező vagy a fenntarthatósági menedzsment, továbbá a specializáció jegyében indul kifejezetten gazdasági és pénzügyi szakújságíró szak, a FINTECH-ek számára nélkülözhetetlen pénzügyi digitalizációs és compliance képzés, illetve a banki-, pénzügyi szervezetek belső ellenőrzési tevékenységét támogató pénzügyi szabályozási és felügyeleti szakemberképzés is, amelyekre már most egyre nagyobb igény van. De lesznek művészeti szakok is, mint például a fenntartható divatmárka menedzsment. Szemeszterenként növekvő számban, közel 400 felnőtt hallgató vesz részt a képzéseken, amelyek általában két vagy három félévesek. A kurzusokat a kutató szakemberek mellett közel 95%-ban az adott szakterület elismert, gyakorló szakemberei tartják.
„Az alkotóegyetem koncepciót érvényesítjük a szakirányú továbbképzéseinkben is. A készségfejlesztésre és a gyakorlatcentrikusságra, az azonnal alkalmazható tudás átadására helyezzük a hangsúlyt. Ehhez a saját szakterületüket gyakorlatban művelő oktatókat, mentorokat igyekszünk megnyerni, akik sok esetben a képzésen túlmutatóan is támogatják végzettjeinket. Képzéseink többségében a hallgatók az adott szakterülethez illeszkedő saját projekteken is dolgozhatnak egyénileg és csoportban is” – emelte ki Szittné Csányi Krisztina.
