A műsorterjesztők többsége kénytelen volt díjat emelni az RTL Klub és a TV2 műsordíja miatt – nyilatkozta a Marketing&Media magazinnak Kéry Ferenc, a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség elnöke, és elmondta az is, hogy bírósághoz fordultak, mert a jelenlegi helyzet abszurd. A szakember beszélt a kábelpiac koncentrálódásáról is, illetve arról, hogy egyelőre miért nem jelent komoly fenyegetést a Netflix a kábelszolgáltatóknak.
– Jó tíz éven át állandó témánk volt az RTL Klub és a TV2 által igényelt műsordíj, amit végül tavaly bevezettek. Ez azt jelenti, hogy erről már nincs mit beszélni, vagy még vannak nyitott kérdések?
– A szövetségnek jelenleg is jogi vitája van emiatt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal (NMHH). Nem tartjuk ugyanis fairnek a kereskedelmi csatornák általános szerződési feltételeit és annak műsordíjjal kapcsolatos részeit.
– Emiatt miért az NMHH-val van vitájuk?
– Azt kerestük, hogy melyik hatóságnak van ezzel a kérdéssel kapcsolatban döntési jogköre. A jogászainkkal együtt arra jutottunk, hogy ebben a kérdésben a NMHH van döntési helyzetben, hiszen mind jogi, mind távközlési oldalról felügyelik az egész piacot.
– Mi a problémájuk a kereskedelmi csatornák szerződési feltételeivel?
– Például előírják, hogy kizárólag alapcsomagban lehet továbbítani a csatornát, továbbá árukapcsolást hajtanak végre, mert csak a többi televíziójuk továbbítása esetére ígérnek érdemi engedményt, és nem vállalnak garanciát sem a tartalomért, sem a minőségért. Ezért kértük még tavaly a szerződési feltételek felülvizsgálatát az NMHH-tól. Azt válaszolták, hogy nem érzik magukat illetékesnek ebben az ügyben. Fellebbeztünk a Médiatanácsnál, de ők is hasonló döntést hoztak. Bírósághoz fordultunk, és számunkra kedvező döntés született, az ügy visszakerült a médiahatósághoz. Ezután elindítottak egy eljárást, amely jelenleg is folyamatban van. Remélhetőleg majd tisztába teszik azt az abszurd helyzetet, hogy egy csatorna úgy kér díjat, hogy közben ingyen is elérhetővé teszi a tartalmát. A kábeles előfizetők pedig joggal tehetik fel a kérdést, hogy nekik miért kell ugyanazért – közvetve – fizetniük, amit másvalaki a földfelszíni platformon ingyen nézhet. Diszkriminatívnak tartjuk ezt a megkülönböztetést.
– Korábban nagy dilemma volt, hogy a fizetendő műsordíjat hogyan teremtik elő a műsorterjesztők. Díjat emeltek, vagy inkább a műsorkínálatot csökkentették?
– A többség kénytelen volt kisebb-nagyobb mértékben díjat emelni. Ugyanakkor az ország nem egyforma fizetőképességű területekből áll, nem lehetett mindenhol teljes mértékben áthárítani a fogyasztókra ezt az költséget. Ezeken a helyeken a kollégák a költségek egy részét vagy lenyelték, vagy csatornákat vettek ki a kínálatukból.
– Elvileg jövő év végéig fut ki a Szupergyors Internet Projekt. Hogyan haladnak ennek a megvalósításával?
– Ennek az elindítását nagy örömmel üdvözölte a szakma, hiszen ez az EU-s finanszírozású program megteremtette annak a lehetőségét, hogy a fehér foltokat is lefedjük az országban széles sávú internettel. A hálózatépítés ezeken a területeken üzleti alapon gazdaságtalan lett volna. Bevontak az előkészítésbe, és sikerült elérnünk, hogy olyan helyekre véletlenül se jusson támogatás, ahol már van kábeltelevíziós szolgáltatás. A szolgáltatók közreműködtek a lefedetlen területek összegyűjtésében, és szó szerint utca-házszám szintű adatsort állítottak elő. Ez egy akkora Excel-tábla volt, hogy megyékre kellett bontani, de még úgy is nehezen volt kezelhető a hatalmas méret miatt.
– A közelmúltban a Digi bejelentette, hogy felvásárolják az Invitel lakossági üzletágát, azaz még koncentráltabbá válik a piac. A kevésbé szem előtt lévő kisebb szereplőknél is ugyanígy zajlik ez a koncentrálódási folyamat?
– A kicsik nehéz helyzetben vannak, a műsorterjesztés ugyanis egyre kevésbé jövedelmező szolgáltatás, a pénzt inkább az internet- és a telefonszolgáltatás hozza, de csak akkor, ha elér egy bizonyos méretet. Emiatt a kisebb szolgáltatók egy része arra kényszerül, hogy megváljon a hálózatától. A másik megoldás, hogy csatlakozik a kisebb szolgáltatók által létrehozott klaszterhoz, amelyben több mint 50 szolgáltató tömörül, és a beszerzéseiket közösen intézik.
– Az olyan szolgáltatók nem veszélyeztetik a piacukat, mint a Netflix?
– Egyelőre elég komoly nyelvi akadályai vannak a terjeszkedésüknek, hiszen a felhasználók igénylik a szinkronizálást. Ráadásul újabban egyre több példa akad arra, hogy nagy műsorgyártók visszavonják tartalmaikat a Netflixről. Szerintem a Netflixnek is jön majd egy lefelé szálló ága, de nem Magyarországon, mert itt egyelőre felemelkedőben sincsenek. Az Egyesült Államokban 100 dollárba kerül havonta egy kábel-előfizetés, ott a nyolcdolláros ajánlatával könnyen tudott piacot szerezni a Netflix. Nálunk viszont gyakorlatilag ennél alig többért elérhetők a százcsatornás csomagok. Aki tehát a Netflix miatt vizionálná Magyarországon, vagy akár más európai országokban a kábelszolgáltatás halálát, az óriásit téved.
Heszler Róbert
Az interjút teljes terjedelmében a Marketing&Media magazin legújabb számában olvashatja el.
