A KSH adatai szerint a kiskereskedelem tekintetében havi szinten nőtt a forgalom júliusban, 0,5 százalékkal. Éves összehasonlításban pedig a kiskereskedelem forgalmának volumene naptárhatástól megtisztítva 4,3 százalékkal emelkedett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,9 százalékkal csökkent, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 3,2, az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 27,6 százalékos volt az éves naptárhatástól megtisztított volumenindex.
Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője szerint a júliusi adatokat látva már felsejlenek az év második felére prognosztizált lassulás jelei is. Egyrészt az élelmiszerek júliusi, 30%-os drágulása egyre inkább fékezi a fogyasztást. Másrészt az üzemanyagforgalom terén az alacsony bázis és a benzinturizmus kifutásával szintén érdemben mérséklődött az eladások dinamikája. Utóbbi esetében az ársapka részleges kivezetése is hűtheti a piacot, nem beszélve a hiány elkerülése végett bevezetett mennyiségi korlátozásoktól.
A jelenleg is zajló erőteljes bérnövekedés és az ehhez hozzáadódó év eleji fiskális transzferek a fogyasztás erőteljes bővülését eredményezték 2022 első felében. Ennek köszönhetően az első hét hónapban 9,3%-kal nőtt a kiskereskedelmi volumen. Ugyanakkor az év második felében markáns fékezésre számíthatunk. Nyártól a fiskális konszolidáció (extraprofitadók áthárítása, a hatósági üzemanyag- és rezsiárak részleges kivezetése, a jövedékiadó-emelés és lényeges adóügyi változások), az év eleji transzferek kifutása és az elmúlt majdnem 25 év legmagasabb inflációja masszívan csökkenti a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét. Ennek eredményeként pár hónapon belül már negatív éves értékeket láthatunk – mondta el az Erste szakértője.