Már nem olyan vonzó a kommunikációs szakma, sokan váltanak ügyféloldalra, illetve sok a pályaelhagyó – mondja Blaskó Nikolett. Az ACG alapító ügyvezetője, akit nemrég újra MAKSZ-elnökké választottak, a Marketing&Media magazinnak adott interjúban beszél az utánpótlás fontosságáról, a szövetségekkel való együttműködésről, profitról, keménységről, félelmekről, illetve a hazai divattervezők iránti rajongásáról.
- Február végén úgy döntött a tagság, hogy továbbra is te vezetheted a MAKSZ-ot. Sokáig úgy tűnt, hogy van egy kihívód, ám ő visszalépett. Számodra ez mit jelent?
- A közgyűlés ellenszavazat nélkül fogadta el a szövetség megújulásához elengedhetetlen, már évek óta tervezett strukturális átalakítást, az alapszabály szükséges korszerűsítését, valamint a tagdíjreformot. Ez azt jelenti, hogy közösek a célok, egy irányba megyünk, így van értelme tovább csinálni. A kihívóm a részletes elnöki beszámolóm után azzal lépett vissza, hogy látva egyben az elmúlt időszakot és azt, amit tervezünk a jövőre, úgy döntött, inkább mellém áll és támogat. Ez jólesett, de érzem a vele járó nyomást és felelősséget.
- A MAKSZ-nál az elmúlt időszak egyik fontos feladata volt, hogy szorosabb együttműködést alakítsatok ki más iparági szervezetekkel. Melyek voltak a főbb lépései ennek, és mennyire vagy elégedett az elért eredményekkel?
- Az iparág érdekérvényesítő képességének erősítése érdekében szinte minden szakmai szövetséggel szorosabbra fűztük az együttműködést, jó néhány közös projektbe kezdtünk. A Magyar Marketing Szövetséggel (MMSZ) együtt Fairplay Book néven közös ügyfél-ügynökség oldali alapelveket, ajánlásokat és vállalásokat tartalmazó együttműködési szabálykönyvet dolgoztunk ki a szakma reputációjának növelése, illetve fenntarthatóságának biztosítása érdekében. A kezdeményezés több szempontból is unikális. Egyrészt, mert ügyféloldalról jön, másrészt, mert ez az első alkalom, hogy ügynökségvezetők és ügyfelek a jobb együttműködés érdekében közösen fektetnek le szabályokat magukra nézve, harmadrészt, hogy az MMSZ ügyféloldali tagjai és a MAKSZ tagügynökségei mellett az összes társszövetség (DIMSZ, IAA, MRSZ, MPRSZ, MARESZ, ÖRT) is az ügy mögé állt. Emellett szorosabbra fűztük a kapcsolatot az Önszabályozó Reklámtestülettel (ÖRT). Nem csak aláírtuk, de több jó példával hitelesítettük az Emberi méltóság – sokoldalú emberábrázolás a reklámokban munkacímű, 2020-as, az ÖRT által életre hívott vállalást. Emellett a kreatív alkotó folyamat könnyítése érdekében egyeztetéseket kezdtünk a testülettel az etikai ad hoc bizottságok reklámokról kiadott állásfoglalásainak formai megújításáról. A Magyar Reklámszövetséggel (MRSZ) a szervezet gondozásában évente kiadott Reklám és Kommunikációs Tortán dolgozunk együtt, amibe az ADEX-számok mellett 2020 óta a MAKSZ gyűjti össze és riportálja az éves kreatív, illetve médiaügynökségi szolgáltatásokra és gyártásra vonatkozó iparági adatokat.
- Jó néhány ágazatban nagy a munkaerőhiány, és sokan panaszkodnak arra, hogy nincs elegendő utánpótlás, fiatal tehetség. Mi a helyzet a kommunikációs iparágban?
- Mindenki küzd a megfelelő utánpótlás biztosításával, ám a fiatalok számára már nem olyan vonzó a kommunikációs szakma, sokan váltanak ügyféloldalra, illetve sok a pályaelhagyó. Könnyebb lenne a fiatalokat a szakmában tartani, ha az ügynökségek a kivitelező-alvállalkozói szerep helyett újra tanácsadó-partneri szerepben lennének az ügyfeleknél, ha emelkedne a szakma színvonala és legfőképp, ha az ügynökségek megfelelően meg tudnák őket fizetni. Az utánpótlás tekintetében azok az ügynökségek vannak jobb helyzetben, amelyeknek vonzó ügyfélkörük van, látványos kampányokat fejlesztenek, valamint invesztálnak a munkakörnyezetbe és a saját márkájukba.
- Az ACG-t 2004-ben alapítottad, ami a 2021-es előzetes adatok szerint már kétmilliárdos forgalmú ügynökség. Mennyit változott azóta a piac? Úgy alakultak a dolgok, ahogy anno tervezted?
- Én ügyféloldalról jöttem, az ACG megalapításával az volt a célom, hogy egy olyan, szakmailag kiváló kommunikációs ügynökséget hozzak létre, amely nemcsak kreatív megoldásokban erős, hanem – megértve az ügyfelek és a piacok működését – stratégiai alapon, márkákban, hosszú távon tud gondolkodni, illetve integráltan képes problémákat kezelni. A piacot akkoriban a nagy hálózati ügynökségi márkák mellett a menő kreatívok által jegyzett kis független ügynökségek dominálták. Mi a teljes ismeretlenségből indultunk, sokan furcsán is néztek, nem hittek abban, hogy a kreativitás és az üzleti gondolkodás, a mérhetőség egymást erősítve jól megférhet együtt. A teljes integrációval is szembementünk az éppen aktuális piaci trendekkel. Akkoriban mindenki specializálódott, miközben mi minden kompetenciát házon belül kezdtünk építeni, tökéletesíteni.
