Az Internet Hungary-n készített L20 podcast legújabb epizódjában a bőr alá ültethető chipek kerültek reflektorfénybe – egy olyan technológia, amely egyre inkább a mindennapok részévé válik. A beszélgetés vendégei Schumacher Vanda műsorvezető, színésznő, aki maga is egy chipet hord a bőre alatt, valamint Bor Olivér kiberbiztonsági szakértő voltak. A résztvevők a biohacking világának előnyeiről és árnyoldalairól osztották meg tapasztalataikat.
Vanda személyes példákon keresztül mutatta be, hogyan működik ez a technológia a gyakorlatban. Elmondta, hogy míg itthon újdonságként tekintenek rá, külföldön már régóta a mindennapok része.
„A skandináv országokban 2017 óta évente átlagosan 4000 ilyen beültetést végeznek, és ma már bármilyen tömegközlekedési eszközön lehet NFC chippel fizetni” – mesélte, majd a biztonság kérdésére is kitért: „Ezek a chipek csak jelvevők, jel kibocsátására nem alkalmasak. Pénzt sem lehet levenni róluk, hiszen nem a chip tárolja a pénzt, hanem a hozzákapcsolt szoftver kezeli az adatokat.” Vanda szerint tehát maga a chip nem hordoz kockázatot, és egyes típusai már egészségügyi célokra is alkalmasak, például a vércukorszint vagy a véroxigénszint folyamatos monitorozására, ami akár életmentő is lehet.
Bor Olivér óvatosabb megközelítést képvisel, és rávilágított a technológia kiberbiztonsági kockázataira. „Ezek az NFC-s cuccok baromi veszélyesek. Nagyon sok vírus, káros kód van, amit kifejezetten azért írnak, hogy az ilyen technológiához hozzá tudjanak férni, és le tudják szedni az adatokat, a pénzt a kártyákról, a chipekről” – figyelmeztetett. Olivér megerősítette: nem maga a chip, hanem a hozzá tartozó szoftver és a hálózatok jelentik a valódi kockázatot. A biztonsági rések – például egy nem megfelelően fejlesztett alkalmazás vagy egy adathalász link – komoly problémákat okozhatnak, különösen, ha a felhasználók nem elég tudatosak. „Mindig kell hozzá valami emberi mulasztás, hogy baj történjen” – tette hozzá, és hangsúlyozta, hogy a társadalom még nem áll készen arra, hogy ez a technológia hétköznapivá váljon. Az emberek edukációja és a biztonságtudatosság fejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy a biohacking szélesebb körben elfogadott legyen.
A beszélgetés során a jövő lehetőségei is szóba kerültek. Olyan, eddig inkább csak sci-fikben látott kérdések vetődtek fel, mint az emberi élet meghosszabbítása, vagy akár az agyba ültethető chipek használata. Bár ezek az innovációk részben már léteznek, a megvalósításhoz számos etikai és technológiai akadályt kell leküzdeni. Az L20 podcast epizódja – amely YouTube-on, Spotify-on, Apple Podcaston és SoundCloud-on is elérhető – arra keresi a választ, hogy készen állunk-e a technológia ilyen mértékű integrációjára a mindennapjainkban, vagy még hosszú utat kell bejárnunk ahhoz, hogy a társadalom széles körben elfogadja az ember-gép fúziót.
