A digitalizáció már szinte napi beszédtémává vált a magyar vállalkozások életében, azonban a statisztika azt mutatja, hogy a hazai vállalati szféra a gyakorlatban még igencsak le van maradva a fejlettebb gazdaságokhoz képest a technológiai érettség terén. Az Európai Unió 2019-es Digitális Gazdaság és Társadalom Indexe (DESI) szerint az EU tagállamok rangsorában hazánk a sereghajtók között szerepel mindössze a 23. helyezést elérve. De mit tehetünk vállalatvezetőként, hogy a győztesek oldalára kerüljünk ebben a küzdelemben?
Az Európai Unió elsősorban az Eurostat adataira alapozva egy külön mérőszámmal értékeli az egyes tagállamok teljesítményét a gazdaság, illetve a társadalom egészének digitális érettsége, valamint versenyképessége terén. A DESI (Digital Economy and Society Index) összesen öt területen méri az egyes országok fejlettségét, vizsgálva a hozzáférhetőséget a szélessávú internet kapcsolathoz, az állampolgárok digitális készségeit, „írástudását”, az internethasználati szokásokat, a digitális technológiák üzleti integrációjának szintjét, illetve a digitális közszolgáltatások elterjedtségét, fejlettségét.
„Összességében pozitív folyamatok zajlanak a hazai vállalati szféra digitális érettsége és versenyképessége terén, azonban az Európai Unión belül is még mindig jelentős hátrányban vagyunk, ha a magyar gazdaság egészének digitális teljesítményét tekintjük. Továbbra is rengeteg kihívás vár tehát a magyar vállalatokra a digitalizációs folyamatban” – hívta fel a figyelmet Gönczy Gábor, a Stylers Group CEO-ja.
Aki hozzátette, hogy egyesült államokbeli – San Diego-ban székelő – leányvállalatunknak köszönhetően első kézből látják a legfrissebb globális technológiai trendeket, melyekkel kapcsolatban elmondható, hogy általában legalább fél éves késéssel érkeznek meg hazánkba. Ezt a tudást, know-how-t és közvetlen tapasztalatot ültetik át a hazai piacra, a magyar vállalkozások szolgálatába.
A szakember az alábbi listában foglalta össze azokat a jótanácsokat, melyek segíthetnek elkerülni a vállalatok digitalizációjához kapcsolódó legjellemzőbb buktatókat:
1. Legyen missziónk! – A cél határozza meg az eszközt és az oda vezető utat, ne maga a digitális transzformáció igénye! A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy alaposan át kell gondolni, hogy mi is az a feladat, amit egy vállalat le szeretne egyszerűsíteni a digitalizáció által, ezután pedig erre megkeresni a legjobb megoldást. Nem feltétlenül azért van annyi választási lehetőség a piacon, mert mindenki szeretne hasítani egy szeletet ebből a tortából, sokkal inkább azért, mert rengeteg különféle fókuszt lehet meghatározni még egy elsőre látszólag nagyon hasonló igény mentén is. Egy egyszerű dokumentumkezelő rendszer esetén is érdemes szakértői segítséget kérni a legmegfelelőbb kiválasztásához, és nem pusztán a jó felhasználói visszajelzésekre hagyatkozva dönteni.
2. Váltsunk időben! – A nagy, monolit rendszerek, amelyek például egy banknál abszolút jellemzők, nagyon nehezen kezelhetők, az átállás a mikroszervíz típusú megoldásokra pedig valóban komoly feladat. Éppen ezért sok esetben a már meglévő alapot toldozzák-foldozzák, így azonban később még nehezebb helyzetbe kerülnek majd, hiszen borzalmasan drága lesz a működőképesség fenntartása. Emellett a későbbi váltással az anyagi veszteség mellett akár pozíciókat is veszíthetnek a lemaradók.
3. Válasszuk az agilis szemléletet! – A vízesés modell, vagyis az aprólékos, mindenre kiterjedő tervezés a nulladik kilométernél vonzó megoldásnak tűnhet, hiszen azt az érzést kelti, hogy mindenre felkészülten lehet nekikezdeni a fejlesztésnek. Azonban már számtalanszor bebizonyosodott, hogy nincs az az alapos tervezés, ami garantálja, hogy egy folyamat végig a kijelölt úton megy majd végig, kitérők nélkül. Az agilis módszertan sokkal jobban tudja kezelni azt a jóval életszerűbb helyzetet, amikor a legfontosabb pontok meghatározása után el lehet kezdeni a munkát.
4. Az emberi tényezőt is vegyük figyelembe! – „Sok esetben látható, hogy pusztán a tudás alapján állítják össze a fejlesztői csapatokat egy projektre. Az, hogy a projekten dolgozó kollégák alapos és naprakész tudással rendelkezzenek, valóban elengedhetetlen, de még így is kerülhetnek nehéz helyzetbe, ha nem megfelelő a csapat összetétele. Nálunk a szakmaiság mellett arra is odafigyelünk, hogy olyan emberek dolgozzanak együtt egy projekten, akik egymást kiegészítve képesek a hatékonyabb munkavégzésre. Éppen ezért rendszeresen mérjük a soft skilleket is a DISC és a mozgatórugó tesztek segítségével. Külön általunk fejlesztett mobilalkalmazásunk van, ahol folyamatosan mérjük a csapattagok hangulatát és munkavégzés típusát.” – mondta el Gönczy Gábor.
5. Támogassuk a munkavállalókat az új technológiák alkalmazásában! – Míg régebben egy diploma, vagy szakma megszerzésével az ember élete végéig biztos alapot teremthetett magának, ma már akár 3-5 évente teljesen meg kell újulnia. Lojális, elkötelezett munkavállalóink lesznek, ha olyan oktatási platformokat teremtünk, amivel segíteni tudjuk őket ebben a megújulásban, ez pedig az egyre gyorsabban pörgő üzleti világban felbecsülhetetlen érték lehet! Számunkra a tanulási görbe is nagyon fontos, hiszen folyamatosan jelennek meg az új technológiák. „Az ember, a humán erőforrás átdigitalizált világunkban is megtartotta központi szerepét. Cégcsoportunk éppen ezért bővítette közel három évvel ezelőtt portfólióját a Braining Hub IT oktatási központtal, hiszen így a vállalatok egyik legégetőbb problémájára a munkaerő- és a digitális szakértelem hiányára is megoldást tudunk nyújtani” – zárta gondolatait a szakember.
