Magyarország 27 vizsgált európai ország között az 5. helyen áll az inflációval korrigált éves reál lakásár változásában 2017. III. negyedévében az Eurostat legfrissebb adatai szerint – áll az OTP Ingatlanpont elemzésében. 2016 hasonló időszakához képest nálunk 7,7 százalékkal voltak drágábbak a lakóingatlanok. Az élen Írország áll 11,4 százalékkal, és hazánknál még Csehország, Portugália és Hollandia drágult nagyobb mértékben. Olaszország az egyetlen, ahol éves szinten olcsóbbak lettek az ingatlanok, itt 2 százalékos csökkenést mutatnak az adatok.
Magyarországon a vizsgált időszakot megelőző 2017. II. negyedévhez képest 3% volt a drágulás, s ezzel is az ötödik helyen állunk. Az élen Írország után Románia áll 10% körüli drágulással három hónap alatt! Amivel Európa élén állunk viszont az az, hogy 2015-höz képest a 2017. III. negyedévi index nálunk mutatja a 27 ország között a legmeredekebb drágulást: szűk két év alatt 24,6%-kal kellett többet fizetnünk a lakóingatlanokért, az infláció levonása után. Mögöttünk a rangsorban Írország, Románia és Csehország következnek.
Természetesen az országos átlagok elfedik a régiós szinten megmutatkozó nagy különbségeket. „Az OTP Lakóingatlan Értéktérképe 2017-ben bizonyos fokú területi ár-kiegyenlítődést mutat a megyék között. Az év első három negyedévének adatai szerint ugyanis az árváltozás alapján az élén az amúgy az átlagár-sorrend második harmadának végén lévő három dunántúli megye, Zala, Tolna és Baranya állnak 18-20%-os drágulással egy év alatt” – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. „A fővárosinál is jobban, 15%-ot meghaladó mértékben az előbb említettek mellett még Csongrád és Veszprém megyék átlagára nőtt. Érdekes, hogy a legdrágább megyék közül Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar viszont az áremelkedési sorrend utolsó negyedében vannak, amire magyarázat lehet, hogy az árak további emelkedésére a magas bázis miatt itt már kisebb lehetőség van” – teszi hozzá Valkó.
A már 2015 óta tartó éves országos kétszámjegyű reálár-növekedés 2017 egészében is maradt 10% feletti. Idén 10% körüli lehet a drágulás mértéke, középtávon ugyanakkor lassabb bővülési ütem várható, s az általános gazdasági bővülés szintjét veheti fel az árak változása.
