Egyelőre nem „zöld” a Z generáció

A Z generáció kényelmesen szeretne hozzájárulni a környezetvédelemhez és a fenntarthatósághoz. A gondolkodásuk gyökeresen más, mint az idősebbeké, éppen ezért egyelőre talány, hogy vajon mi lesz az ő megoldásuk ökológiai lábnyomuk csökkentésére.
A generációk marketing osztályozása szerint az 1995 után születettek tartoznak az úgynevezett Z korcsoportba. Ők a „digitális bennszülöttek”, akiknek lételeme a multitasking, és akik a technológia gyors fejlődésével párhuzamosan szocializálódva alapvető készségként tudnak információt szerezni gyorsan, szinte bármiről. Éppen ezért a gondolkodásmódjuk is különbözik még a korban hozzájuk legközelebb álló Y generációtól is, amely a magát felküzdő Babyboomosokkal nőtt fel, ugyanekkor otthonosan mozog a digitális világban is. A „Z-k” viselkedését a kutatók előszeretettel vizsgálják számos területen, arról viszont csak a nyár folyamán készült felmérés, hogy vajon milyen a kapcsolatuk a környezetvédelemmel. A válaszokból pedig leszűrhetők a jövőbeli kilátások, amelyek cselekvésre ösztönöznek…
A GKI és a Jófogás friss környezetvédelmi tanulmánya több mint tízezer válaszra épül, és a megkérdezettek mintegy 10%-a tagja a Z generációnak. A kutatásból egyértelműen kirajzolódik, hogy az említett korcsoportnak a környezetvédelem fontosságának kérdéséről való́ meglátása nem egységes:a saját otthonától távolodva a többség nagyon fontosnak tartja a környezetvédelem iránti összefogást, de akadnak köztük olyanok is, akiknek a látásmódja sokkal inkább csak a lokális térben mozog – a felettük lévő generációknál a helyzet az eredmények alapján pont fordított: ők mikroszférájukban fordítanak nagyobb figyelmet a zöld gondolkodásra.
„A Z generáció eltérő szokásai a piactereken történő vásárlások során is szembeötlő. Míg az Y és az ennél idősebb nemzedék az energiatakarékos használati tárgyakat vásárolja előszeretettel second hand, addig a Z-k inkább a vadiúj, még használatlan termékekre mondanak igent. Fontos számukra, hogy használati tárgyaik, ha másodkézből is vannak, tökéletes állapotúak legyenek, hisznek annak státuszszimbólum értékében” – mondta el Palocsay Géza a Jófogás ügyvezetőigazgatója.
Egyértelműnek látszik az is, hogy a környezetvédelem hívószó az emberek túlnyomó többségének a szelektív hulladékgyűjtést és a közlekedési alternatívák ügyes megválasztását jelenti. Előbbi kapcsán a fiatalok esetében a következő kép mutatkozik: a papír különválogatására 66%-uk ügyel, míg az üveg szelektálására 62%-uk fordít hasonlóan nagy figyelmet (azért is, mert vonzó számukra a visszaváltásért kapott pénz lehetősége), illetve jól tudják, hogy a szerves hulladékot is érdemes külön válogatni, esetleg komposztálni. A műanyaggal és a fémmel kapcsolatban már kevésbé lelkesek, hiszen az erre való odafigyelés nem éri el a 60%-ot, de ennek oka az is lehet, hogy nem minden lakóközösség rendelkezik a közelben ezekre specializált tárolókkal. A Z generáció pedig nem mond le egykönnyen a kényelméről.
Mivel ennek a korosztálynak a nagy része még otthon él, és nem maga dönt a háztartási kérdésekről, túl nagy befolyásuk arra sincsen, hogy a család milyen környezetvédelmi megoldásokat használ. Az viszont kétségtelen, hogy a náluk idősebb generáció (feltehetőleg a szülők, akikkel együtt élnek) hatással van és lehet arra, hogy ők miként viselkednek!
A kutatás szerint úgy tűnik, a jövő évtizedekben is szmoggal fogunk küzdeni. A mostani iskolások, fiatal felnőttek 74%-a ugyan tömegközlekedéssel vagy gyalogosan jár (ha éppen nem a családdal utazik) – de ezt inkább autó híján, olcsó megoldásként, azaz kényszerből teszik. Bizakodásra ad okot, hogy a megkérdezett fiatalok mintegy 37%-a választja a biciklizést, még ha ezt 70%-uk a környezetvédelmi szempontok helyett sokkal inkább sportos megközelítésből is teszi. A GKI és a Jófogás felmérésének egyik legfontosabb megállapítása, hogy az aktív internetezők közlekedési szokásaik megváltoztatásával elsősorban a gyaloglást és/vagy kerékpározást szeretnék jobban előtérbe helyezni, azonban ez a szemlélet még nem elegendő a távolabbi környezettudatos jövőképhez, ugyanis a fiatalabb generáció később sem erről lesz felismerhető. A jövő nemzedéke éppen hogy többet szeretne autóval közlekedni, ennek terhére pedig elhagyni a tömegközlekedést – gondoljunk csak bele, a „Z-k” 24%-a már most is napi rendszerességgel autózik.
Összességében jól látható́ az eredményekből, hogy maga a közlekedés eszköze, mikéntje nem a környezettudatossággal, hanem a kor változásával és ezáltal az egzisztenciális helyzettel, valamint a kényelmi szempontokkal függ össze. A Z és az Y generáció́ is jólétben szeretne élni, melynek egyik szimbóluma, hogy saját autóval utazik és függetlenedik a „nagy átlagtól” – ez motiválja. Az idősebb korcsoportnál pedig a már lazább időbeosztás és a kedvezőbb utazási feltételek változtatják meg az addigi szokásokat.