A kiskereskedelemben költött személyes fogyasztás az Európai Unióban lassan visszatér a járvány előtti szintre. 2023-ban már két egymást követő évben csökkenést regisztráltak, és az EU polgárok átlagosan már csak a pénzük 33,9 százalékát költötték el a kiskereskedelemben. Magyarországon ez az arány a legmagasabb, ahol minden második eurót a kiskereskedelemben költenek el – derül ki a GfK tanulmányából.
Miután 2020-ban és 2021-ben a világjárvány miatt nőtt a lakossági fogyasztás kiskereskedelmi részesedése, az utóbbi két évben az ismét csökkent. 2023-ban az uniós polgárok 0,5 százalékkal kevesebb pénzt költöttek a kiskereskedelemben, mint az előző évben, annak ellenére, hogy a vásárlóerő és a kiskereskedelmi forgalom 5,5 százalékkal nőtt.
"2023-ban az infláció és az emelkedő élelmiszerárak ellenére a háztartások kiskereskedelmi kiadásainak aránya ismét megközelíti a járvány előtti szintet" - magyarázza Philipp Willroth, a tanulmány vezetője. "Ennek oka az, hogy az európai lakosság elsősorban a kiskereskedelembe fektette a pénzét, különösen a 2020-as és 2021-es koronavírus-években, mivel számos szabadidős élmény és szolgáltatás nem volt lehetséges. Ez a hatás most megfordul, mivel az európaiak
szeretnék behozni lemaradásukat, és újra több élményre, és utazásra költenek."
A lakossági fogyasztás kiskereskedelmi részesedése azonban országonként nagyon eltérő. Számos kelet-európai országban majdnem minden második eurót a kiskereskedelemben költik el, különösen Magyarországon (50 százalék), Bulgáriában (49 százalék) és Horvátországban (47 százalék). Az utolsó helyen Németország áll, ahol a fogyasztói kiadásoknak csak alig 27 százaléka áramlik a kiskereskedelmi szektorba.
Az ingyenes Európai kiskereskedelmi tanulmányban a GfK geomarketing részlege az európai kiskereskedelmi szektor legfontosabb mutatóit vizsgálta a 2023-as évre vonatkozóan. A tanulmány számos európai országra vonatkozóan kínál átfogó trendelemzést, értékes támpontot nyújtva a kiskereskedők, befektetők és projektfejlesztők számára. (A tanulmány angol és német nyelven érhető el.)
További kulcsfontosságú eredmények
Vásárlóerő: Miután az uniós polgárok vásárlóereje 2022-ben 7 százalékkal nőtt, 2023-ban ismét jelentősen emelkedett a rendelkezésre álló nettó jövedelem. Az EU-ban az egy főre jutó vásárlóerő átlagosan 19 786 euró volt, ami 5,5 százalékos nominális növekedésnek felel meg. Összességében a 27 tagállam lakosai mintegy 8,9 billió euró vásárlóerővel rendelkeztek, amelyet élelmiszerre, lakhatásra, szolgáltatásokra, energiaköltségekre, magánnyugdíjra, biztosításra, nyaralásra és mobilitásra fordíthattak.
Kiskereskedelmi forgalom: A vásárlóerőhöz hasonlóan a kiskereskedelmi forgalom is 5,5 százalékkal nőtt az EU 27 tagállamában. Ez a nominális forgalomnövekedés azonban a magas fogyasztói árak fényében relativizálódik, amelyek az energia, a műtrágya és az állati takarmány tartósan magas költségeinek, valamint a geopolitikai bizonytalanságoknak tudhatók be. Az EU-n belül a legnagyobb növekedési ütemet a kelet-európai országokban, például Bulgáriában (+18 százalék), Romániában (+14 százalék) és Horvátországban (+14 százalék) figyelték meg, de a nagyobb piacok, például Spanyolország és Lengyelország is 12 százalék feletti növekedési ütemet értek el.
Infláció: Bár az infláció a 27 uniós tagállamban már 2023-ban csökkent, a szintje továbbra is meglehetősen magas, 6,4 százalékos maradt. A 2024-re vonatkozó előrejelzés 2,7 százalék. Ez azt jelenti, hogy az Európai Központi Bank 2 százalékos célját még nem sikerül elérni, de az áremelkedés így is sokkal mérsékeltebb lesz, mint 2022-ben és 2023-ban. Belgium az egyetlen ország, ahol az infláció 2024-ben várhatóan magasabb lesz, mint az előző évben.
Az európai fogyasztók félelmei és alkalmazkodási stratégiái: A különböző válságok tartósan befolyásolták az emberek életét. Az európai lakosság aggodalmai megváltoztak, és a fogyasztók ennek megfelelően alakították ki vásárlási szokásaikat. Gyakori megtakarítási intézkedés a sajátmárkás termékek vásárlása, bár ez a nagyobb vásárlóerővel rendelkező országokban elterjedtebb, mint a kelet-európai országokban. Az olyan országokban, mint Spanyolország, Hollandia, az Egyesült Királyság és Németország, a gyorsan forgó fogyasztási cikkek (FMCG), azaz élelmiszerek és drogériás termékek esetében a sajátmárkás vásárlások aránya meghaladja a 40 százalékot, Spanyolország 47 százalékkal vezet.
