Augusztus után szeptemberben is – hibahatáron belül –, de csökkent a GKI konjunktúraindexe. Ez a fogyasztói várakozások némi romlásának következménye, az üzletiek ugyanis stagnáltak. A hazai gazdasági szereplők kilátásainak áprilisi sokkszerű zuhanása után májusban és júniusban számottevő, júliusban szerényebb pozitív korrekció következett be, s ezzel a GKI konjunktúraindexe ledolgozta áprilisi esésének bő felét. A ledolgozás mértéke szeptemberre már csak szűk felére csökkent.
Szeptemberben az üzleti várakozások augusztushoz képest az iparban és az építőiparban kissé javultak, a kereskedelmi és szolgáltató szektorban romlottak, de a változások valójában a stagnáláshoz vannak közel. A bizalmi indexek áprilisi zuhanásából a legkevesebbet az ipar, a legtöbbet a szolgáltató szektor tudott szeptemberig ledolgozni. Az iparban a rendelésállományok (ezen belül az export-rendelések) és a készletek megítélése javult. Ezt azonban szinte teljesen ellensúlyozta a termelési várakozások romlása. Az építőiparban szeptemberben sem a magas-, sem a mélyépítők kilátásai nem változtak érdemlegesen. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség augusztushoz képest érezhetően javult, míg a rendelésállományok értékelése nem változott. A kereskedelemben az eladási pozíció megítélése kéthavi emelkedés után szeptemberben jelentősen csökkent, míg a rendeléseké javult. A készletek színvonaláról alkotott vélemény szinte nem változott. A szolgáltató szektorban az általános üzletmenet megítélése az augusztusinál kedvezőbb lett, a forgalmi várakozások viszont romlottak.
Az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága szeptemberben nem változott, minden ágazatban valamivel több a létszám csökkentését, mint növelését tervező cég. Az iparban javult, a kereskedelemben és a szolgáltató szektorban kissé romlott a foglalkoztatási hajlandóság. A lakosság körében augusztusban még csak kissé, szeptemberben viszont erőteljesebben erősödött a munkanélküliségtől való félelem. Az áremelési törekvés az iparban és a kereskedelemben erősödött, az építőiparban és a szolgáltató cégeknél gyengült, de a változások minimálisak. Ugyanakkor érezhetően csökkent a fogyasztók inflációs várakozása. A magyar gazdaság jövőjének megítélése szeptemberben minden ágazatban és a lakosság körében is jelentősen rosszabb lett, különösen a kereskedelmi és a szolgáltató szektorban.
A fogyasztói várakozások az áprilisi zuhanásnak szeptemberig összességében alig több mint felét tudták ledolgozni, ráadásul az emelkedő trend már augusztusban megszakadt. A lakosság szeptemberben – augusztushoz képest – valamivel jobbnak értékelte saját pénzügyi helyzetét, nem változott viszont a véleménye a megtakarítási lehetőségeiről, miközben romlónak érzékelte a nagyértékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét.
