Kezdetben „Prémiumszolgáltatás” néven ismertük, de ma már csak „Emelt díjas szolgáltatásként” emlegetjük a 90-es és a 91-es kezdetű, valamint a 16-tal kezdődő öt- és hatszámjegyű telefonszámokat. Ezeknek az elterjedése óta különösen figyelnek az előfizetők és a hatóság is arra, hogy megelőzzék a magas telefonszámlákat, hiszen a múltban számos visszaélés történt. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) rövid történelmi áttekintést készített.
A 90-es évek végén terjedt el, de még napjaikban is használt az „Emelt díjas szolgáltatás”, ami lényegében egy olyan szolgáltatás, ami magába foglalja a hívás díját és a kapott tartalomszolgáltatás árát is. A piaci igényeket figyelembe véve, 2006-tól új számtartományként jelent meg a 91-es telefonszám, ami az „Emelt díjas megkülönböztetett szolgáltatás”-t jelölte. Ez lehetőséget biztosított az olyan hívások kezdeményezésére is, amely nem jelentett a kiskorúak védelme érdekében mérlegelendő kockázatot. Az „Emelt díjas megkülönböztetett szolgáltatás” díja az évek során nem változott, jelenleg is legfeljebb bruttó ezer forint.
Az igényelt emelt díjas számok 2013-ban voltak a legnépszerűbbek, amikor megjelentek a 16-tal kezdődő, rövid kódokon elérhetővé tett emelt díjas szolgáltatások. Ekkortól már megkülönböztették a díjkorlátos, a díjkorlátmentes és a felnőtt szolgáltatásokat is.
Egyre több lett a panasz, de mindig ugyanaz
Az emelt díjas szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszok a piacra kerülésüktől fogva jelen vannak. A panaszok jellemzően azóta sem változtak, általában a díjazással kapcsolatban „a nem én hívtam”, „nem hívtam annyiszor” és a „nem annyi ideig beszéltünk” jellegűek jelennek meg, illetve „a nem tudtam és nem tájékoztattak arról, hogy ez a hívás emelt díjas hívás”, „Engem félrevezettek, megtévesztettek” a jellemző típusok.
Az NMHH látókörében megjelent jogos előfizetői panaszok a 90-es évektől a 2010-es évek közepéig jellemzően a helyhez kötött analóg előfizetői hálózatokat érintő jogosulatlan hozzáférésből eredtek. Ezen visszaélések lehetőségét csak a technológiai fejlődés szorította ki.
SMS, felugró ablakok, téves vírusveszély
A rövid szöveges üzenetek (SMS) megjelenése lehetőséget biztosított a hívott és a fogadott SMS-alapú emelt díjas szolgáltatások terjedésének. A tartalomszolgáltatók ezeket a díjköteles üzeneteket heti vagy napi rendszerességgel küldték ki előzetes regisztráció alapján. Ezek miatt jelentős mennyiségű előfizetői kifogás érkezett, ezért az NMHH 2012-ben rendeletben szabályozta a fogadott emelt díjas SMS-eknek az alapértelmezett letiltását, továbbá minden emelt díjas korlátozásnak kizárólag csak az előfizető személyének az ellenőrzése utáni feloldhatóságát. Ezen hatósági rendelkezés az előfizetés jellegű és előzetes regisztrációhoz kötött emelt díjas fogadott SMS üzenetek vonatkozásában „a nem tudtam, hogy a kapott üzenetekért is kell fizetni” jellegű panaszok jelentős csökkenését eredményezte.
A következő jelentős problémával a hatóság az emelt díjas szolgáltatások nyújtása során 2017-ben szembesült. Ekkor már megjelentek az okostelefonok, amelyek magukkal hozták az úgynevezett „felugró ablakokat”. A kellően vonzó vagy ijesztő reklámok alkalmasak voltak arra, hogy egyetlen kattintással, illetve gombnyomással elindítsanak egy folyamatot, amelynek végén a gyanútlan telefonhasználó olyan emelt díjas szolgáltatás előfizetője lett, amire véletlenül iratkozott fel. Az NMHH ilyen felugró ablakú reklámokat a 90-647047 és a 90-647725 emelt díjas díjkorlátmentes számokon, valamint a 16036, a 16056 és a 161155 emelt díjas rövid számokon észlelt. A hatósági vizsgálat megállapította, hogy egyrészről egyáltalán nem volt igazolható a szolgáltatás igénybevételére ösztönző „vírusos”, illetve „kártevős” állapot valóságtartalma, másrészt a ténylegesen biztosított szolgáltatás nem a „vírusmentesítést”, „kártevőeltávolítást” eredményezte, hanem minden esetben az emelt díjas fogadott SMS-szolgáltatás megrendelésére – haszonszerzésre, csalásra – irányult. A rendőrségi eljárás nem tudta felderíteni az elkövetőket, ellenben a hatóság eredményesen lépett fel az érintettek kártalanítása érdekében.
Kártalanítás és visszatérítés is történt
Az ideiglenes intézkedésen túl átfogó vizsgálat is indult mindhárom mobiltelefon-szolgáltató vonatkozásában az emelt díjas szolgáltatások nyújtása során tanúsított szolgáltatói magatartások, valamint az észlelt, ismeretlen által elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének elkövetése miatt. A hatóság rendőrségi feljelentést is tett ez ügyben. A vizsgálat során a hatóság több súlyos jogszabálysértést, és egyes kötelezettségek elmulasztását állapította meg. Mindhárom mobiltelefon-szolgáltató esetén megállapította, hogy olyan számhasználati szerződések alapján jogosítottak fel számhasználókat az emelet díjas szolgáltatás azonosítóinak a használatára, mely szerződések nem rendelkeznek a jogszabályban rögzített kötelező elemekkel.
A megtévesztéssel elkövetett visszaélések miatti kártalanítás 2019-ben zárult le. Mindhárom mobiltelefon-szolgáltató kötelezettséget vállalt a károsult előfizetők teljes körének feltárására és kártalanítására. Ennek a hatóság által ki nem kényszeríthető kártalanításnak az együttes összege a három mobiltelefon-szolgáltatónál elérte a nettó 350 millió forintot. Ezzel a visszaéléssel érintett emelt díjas számokra kiszámlázott, és az előfizetők által befizetett díjak teljes mértékben történő visszatérítése már megközelítette a félmilliárd forintot. Mindhárom mobiltelefon-szolgáltató a vállalt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.
Célkeresztben az „IVR-nyereményjátékok”
A hatóság a következő emelt díjas szolgáltatással kapcsolatos eljárását 2021 szeptemberében a 4Voice Kft.-vel szemben indította, miután azt tapasztalta, hogy a cég honlapján közzétett pdf-formátumú emelt díjas nyilvántartása nem tette egyértelművé a kívánt szolgáltatás megnevezését. A 90-900 956 emelt díjas számon elérhető szolgáltatás részletes vizsgálata során derült ki, hogy az azonosítón olyan Interactive Voice Response (IVR) kvízjáték keretében folytatott nyereményjáték-akciókat szerveztek, melyek közismert kereskedelmi egység (Spar) és hírközlési szolgáltatók (Telekom, Telenor) nevével fémjelezve arról tájékoztattak, hogy tárgynyereményben részesültünk. A nyeremény átvételéhez fel kellett hívni a fenti számot és válaszolni kellett a kérdésekre. Ez kb.10 percig tartott, ami percenként ezer forintbaba került a telefonálónak. Ugyancsak visszaélésszerű azonosítóhasználatot észlelt a hatóság 2022 februárjában két olyan „IVR-nyereményjáték”-ra használt emelt díjas szám esetében, melyeknek az aktuális szolgáltatója szintén a 4Voice Kft., a számhasználó pedig a Calgo Kft. A hatóság a feltárt jogsértések miatt kötelezte a 4Voice Kft.-t a visszaélésszerű azonosítóhasználat során beszedett díjak visszatérítésére, valamint a jogsértő tevékenységének a honlapján történő közzétételére. Jelenleg a 4Voice Kft. az elsőfokú döntéssel szemben fellebbezést nyújtott be, így a döntés még nem végleges, a másodfokú eljárás folyamatban van.
Az emelt díjas szolgáltatásokban az utóbbi időszakban jelentős piaci változások tapasztalhatók. A legjelentősebb, hogy a mobilszolgáltatók kivezették az SMS-alapú emelt díjas szolgáltatásaikat, és az emelt díjas rövid számok használata is megszűnt. Ennek közvetett következménye, hogy egyre jelentősebb azoknak az emelt díjas szolgáltatásoknak a köre, melyeknél olyan hírközlési szolgáltató rendelkezik jogosultsággal az emelt díjas számok felett, aki a tartalomszolgáltatásait elsődlegesen nem is a saját, hanem más hírközlési szolgáltatók előfizetői részére kívánja nyújtani. Ez a helyzet sajnos körülményesebbé teszi az előfizetők érdekeinek védelmét és a fentebb bemutatott kártalanításukat is.
Ezért az emelt díjas szolgáltatások elérését biztosító piaci szereplőknél tapasztalható jelentős változások nélkülözhetetlenné teszik, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság folyamatosan nyomon kövesse a piaci helyzetet, és szükség esetén beavatkozzon.
