A fogyasztói szokások is változnak, és ma már a hazai lakosságban is megvan az igény arra, hogy a vállalatok fenntartható módon működjenek - állítja dr. Neulinger Ágnes. A METU fenntarthatósági menedzser képzésének szakvezetője az mmonline.hu-nak adott interjúban arra is felhívta a figyelmet, hogy szabályozási oldalról az Európai Unióban további szigorításokra kell számítani, amelyek a vállalati működésre nyomásként fognak nehezedni és beszélt arról is, hogyan érdemes kezdeniük a cégeknek a „zöldülést”.
- Idén ősszel Fenntarthatósági menedzsment képzést indít a METU. Miért döntöttek úgy, hogy elindítják ezt a képzést?
- A fenntarthatóság az egyik leggyorsabban erősödő trend, amelyben egyértelműen benne van a szabályozási környezet alakulása és a fogyasztói elvárások erősödése is. Ha az előbbit tekintjük, akkor az egyik legaktuálisabb a fenntarthatósági vállalati jelentéstételre vonatkozó elvárások változása. Az erről szóló irányelv, a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) alapján a korábbinál részletesebben és egy sokkal kiterjedtebb vállalati körben kell fenntarthatósági jelentést készíteni a jövőben. Emellett a fogyasztói szokások is változnak, és ma már a hazai lakosságban is megvan az igény arra, hogy a vállalatok fenntartható módon működjenek. Ezekhez az új feladatokhoz hozzáértő menedzserek is kellenek. A fenntarthatósági menedzsment oktatási programunkkal olyan szakembereket képzünk, akik a szervezetükben a fenntarthatóbb működés felé való átmenetet tudják hatékonyan támogatni. Ők képesek lesznek arra, hogy azonosítsák szervezeti folyamataikban az emberi jogi, társadalmi és környezeti hatásokat és kockázatokat, valamint képesek lesznek ezeket adatforrásokhoz is kötni, azaz tudnak majd mérésekben is gondolkodni.
- Elsősorban kiket várnak erre a képzésre?
- Azokat, akiknek meglévő vagy új feladatként fenntarthatósági kérdésekkel kell foglalkozniuk a munkájuk során, például stratégiaépítésben és megvalósításban vagy fenntarthatósági jelentések készítésében kell közreműködniük. Minden szektorból és minden méretű vállalattól várunk érdeklődőket, beleértve a profit és nonprofit szférát, valamint az önkormányzatok munkatársait is. Emellett várunk olyanokat is, akik fenntarthatósággal összefüggő területen szeretnének a jövőben dolgozni. A képzésünk elvégzése ajánlott olyan menedzserek és gyakorlati szakemberek számára, akik vállalatirányítási és üzleti szempontból érdeklődnek a fenntartható vállalati/szervezeti működés iránt és a vállalatukon/szervezetükön belül felelősek a fenntarthatósági célok kialakításáért vagy megvalósításáért. Amennyiben valaki bizonytalan abban, hogy ez a képzés neki való-e, akkor jöjjön el a METU online nyílt napjára augusztus 30-án, ahol választ kaphat a kérdéseire.
- Milyen ismereteket adnak át a jelentkezőknek?
- A másoddiplomát adó szak aktuális, gyakorlatias és a mindennapi munkában használható tudást ad a résztvevőknek. A képzés felkészít azokra a feladatokra, amelyekkel a különféle szervezeteknek foglalkozniuk kell azért, hogy működésüket fenntarthatóbbá tegyék stratégiai gondolkodásukkal és operatív tennivalóikkal összefüggésben. A képzés során a vállalati fenntarthatóság általános témaköreinek megismerésén túl minden résztvevő a saját szervezetét érintő aktuális, fenntarthatósági kérdés megoldásával is tud foglalkozni egy projektmunka, vagy akár majd a szakdolgozata keretében.
- Véleménye szerint mennyire épült be a hazai vállalkozások életében a fenntarthatóság, a környezettudatos gondolkodás?
- Egy tavalyi országos felmérés szerint a mikro- és kisvállalkozások jelentős része fontosnak tartja a fenntartható vállalati működést, méghozzá elsősorban értékalapon, a saját meggyőződése szerint. Ezzel együtt a tevékenységükbe jellemzően azokat a fenntarthatósági megoldásokat építették már be, amelyek könnyen elérhetőek és megvalósíthatók, valamint gazdasági racionalitás is indokolja ezeket. A fenntarthatósághoz való pozitív viszonyt mutatják a hazai közepes és nagyvállalatok körében végzett kutatások is. Ugyancsak jó hír − igaz ebben a szigorodó szabályozások is benne vannak − hogy a jelenlegi kedvezőtlen gazdasági helyzetben is egyre több vállalat készít fenntarthatósági stratégiát vagy tervez ilyet.
- Mit lehetne tenni a helyzet javítása érdekében? Milyen új jogszabályok várhatók, amelyek támogatják a klímabarátabb működést?
- Világszerte a szabályozási gyakorlat folyamatos szigorodását láthatjuk, amely alól az Európai Unió sem kivétel. Az ’Európai Zöld Megállapodás’ célja a klímasemlegesség elérése 2050-ig, amihez 2030-ig 55%-os széndioxid kibocsátáscsökkentést kell teljesíteni. Annak érdekében, hogy a fenntarthatóbb életmód felé való átmenet megvalósulhasson további szigorításokra kell számítani, amelyek a vállalati működésre nyomásként fognak nehezedni. Bizonyára sokan emlékeznek még arra, hogy 2022 második felétől Magyarországon is életbe lépett az a szabályozás, amely betiltotta az egyszer használatos műanyag termékek használatát. Az idei évtől pedig nem lehet műanyagból készült elviteles poharakat forgalmazni, beleértve az aljukat és a tetejüket is. A közeljövő egyik legjelentősebb szabályozási változása a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) lesz, amely beszámolási kötelezettséget ró a nagyvállalatokra és egyes KKV-kra a működésük emberi jogi, társadalmi és környezeti hatásait és kockázatait értékelve. 2024-től pedig életbe lép a PET palackok kötelező visszaváltási rendszerének a bevezetése a hazai kiskereskedelem 400 m2 feletti üzleteiben.
- Véleménye szerint hol érdemes elkezdenie egy cégnek a „zöldülést”? Szükség van-e fenntarthatósági stratégiára, ha igen, azt hogyan érdemes kialakítani, milyen elemei legyenek?
- A vezetői szemlélet az egyik legfontosabb. Lényeges az, hogy egy vállalkozás milyen alapelvek és célok mentén működik, hogy a nyereségorientáltság mellett megjelennek-e etikai szempontok is és számít-e a fenntarthatóság. A fenntarthatósági stratégia segíti annak átgondolását és megvalósítását, hogy egy vállalat (vagy más szervezet) miként képes úgy értéket teremteni, hogy eközben a működésének környezeti terhelése a legkisebb legyen. A fenntarthatósági jelentés készítése egyes vállalatok számára jogszabályi kötelesség, mások önkéntesen foglalkoznak ezzel, jelezve a fenntarthatóság iránti elkötelezettségüket. Egy ilyen stratégia a fenntarthatóságot komplexen értelmezi, hosszútávon gondolkodik, és a környezeti, társadalmi és felelős vállalatirányítási szempontokat egyaránt érvényesíti a működésében.
- Az egyetem a saját működése során mennyire törekszik a fenntarthatóságra? Milyen kezdeményezéseik vannak ezen a területen? Milyen eredményeket értek el?
- A fenntarthatóság kiemelten fontos a Budapesti Metropolitan Egyetemnek, ami tagja a Magyar Egyetemek Fenntarthatósági Platformjának (MEFP), szerepel a nemzetközi GreenMetric listán és a fenntarthatóság témája számos oktatási programjában is megjelenik. Emellett rendszeresek a fenntarthatóság jegyében szervezett munkatársi rendezvények és számos zöldítési törekvés is megvalósult már a METU kampuszain. Utóbbira példa a közösségi terek zöldítése és az egyetemi faültetések. Az új, másoddiplomát adó Fenntarthatósági menedzsment képzés mellett van egy másik, hasonló szellemiségű szakirányú továbbképzésünk is, ami egy speciális területet érint, a divatot, így Fenntartható divatmárka menedzsment szakra is lehet jelentkezni. Végül, de nem utolsósorban az egyetemen működik a Fenntarthatósági és Versenyképességi Kutatóintézet, amelyet dr. Halmai Péter akadémikus vezet.
- Véleménye szerint mennyire reális a 1,5C fokos határ betartása, milyen változásokra lenne szükség ahhoz, hogy ez tényleg sikerüljön?
- Az aktuális előrejelzések szerint egyre nagyobb az esélye annak, hogy 2027-ig átlépjük az 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési küszöböt, igaz még nem tartósan. Egyes vélemények szerint a jelenlegi politikák és gyakorlatok elégtelenek, és a 2030-as célokkal sem megy a növekedés 2,4-2,9 foknál lejjebb. Annak érdekében, hogy a felmelegedés mértékét sikerüljön 2 fok alatt tartani minden erőfeszítésre szükség van, és ebben az egyéni viselkedésváltozás is jelentős szerepet játszik. Erre kell koncentrálnia mindenkinek a saját hatókörében: munkájában és magánéletében egyaránt.
