Az ipari termelés volumene éves szinten 4,6 százalékkal csökkent a munkanaphatással igazított adatok szerint, ami valamivel kedvezőbb, mint az általunk várt érték – derül ki a KSH adataiból. Havi szinten szemben az általános európai trendekkel 1,6 százalékkal nőtt az ipari kibocsátás a szezonálisan és munkanaptényezővel igazított adat szerint. Ezzel szemben a következő hónapra vonatkozó BMI bőven a recessziót jelző tartományba esett, ami összességében borús képet fest rövidtávon.
A júniusi ipari termelési adat részleteit hamarosan ismerteti a KSH. Az elmúlt hónapokra alapvetően az volt jellemző, hogy az autóipar és az akkumulátorgyártás kedvező teljesítménye nem tudta ellensúlyozni a többi, részben energiaintenzív feldolgozóipari alág, sokszor kétszámjegyű kibocsátás-visszaesését. A kérdés a részletes adatokat illetően, hogy történt-e érdemi változás a korábbi időszakhoz képest.
"A termelési kilátások meglehetősen ködösek: a konjunktúraindexek Európa-szerte inkább lefelé mutatnak. Az egész világ hónapok óta várja a kínai gazdaság beindulását, ugyanakkor a legfrissebb adatok egyelőre nem a gyors felívelésre utalnak, ez pedig rányomhatja a bélyegét a külpiacaink hangulatára. Ezzel együtt sajtóinformációk alapján júniusban megindulhatott a tesztüzem az SK iváncsai egységében, melynek teljes kapacitáson működve szemmel jól látható pozitív hatása lesz a feldolgozóipar teljesítményére. Mindemellett középtávon a termelésbe lépő jelentős kapacitásbővítések – főként a járműiparban, valamint szintén az akkumulátorgyártás terén – a kibocsátás érdemi fellendülését eredményezhetik. A kedvező hatások realizálódása azonban leginkább a globális konjunktúra helyreállásának függvénye lesz" – mondta el Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője.
A kiskereskedelmi adatokra térve a vártnak megfelelően a kétszámjegyű tartományban maradt a visszaesés, de némileg elmaradt a konszenzustól: a naptárhatástól megtisztított mutató szerint 12,3 százalékkal esett az éves index májusban. Havi alapon ismét csökkent a volumen, így továbbra sem állt meg a lejtőn a forgalom. Az élelmiszer jellegű üzletek eladásainak mérséklődése 7,3 százalékra csökkent, ugyanakkor az üzemanyag-forgalom közel 26 százalékkal zuhant az idei ötödik hónapban.
"Az elmúlt hónapok fogyasztásának markáns visszaesésében jelentős szerepet vállalt egyrészt a rendkívül magas infláció miatt bekövetkező érdemi reálbércsökkenés, valamint a tavaly tavaszi masszív bázis is. Amennyiben júniusban megállt a forgalom havi alapú zsugorodása, úgy az éves változás is visszatérhetett az egyszámjegyű tartományba. A továbbra is bőven kétszámjegyű bérkiáramlás, a jelenleg mérsékelt energiaárak és a fokozatosan csökkenő infláció azonban fontos támaszai lehetnek a második félévre tehető felívelésnek. A mai adatok összességében abba az irányba mutatnak, hogy a technikai recesszió három negyedéves visszaesést követően véget érhetett a magyar gazdaságban" – mutatott rá Nagy János.
