- Hirdetés -

Elkészült az első hazai krízistérkép

|

- Hirdetés -

Elkészült Magyarország első kríziskommunikációs térképe, a Magyar Public Relations Szövetség elemzése a múlt évben 460 olyan esetet azonosított, amikor ilyen jellegű kommunikációra volt szükség. A legtöbb krízishelyzet áprilisban volt, az esetek közül harmadát az állami, nemzetgazdasági célokat ellátó intézmények produkálták.

 

A tanulmány készítői megvizsgálták a krízislista hónapok szerinti eloszlását, hogy láthassuk, van-e valamiféle szezonalitása, ciklikussága a kríziseknek. Tulajdonképpen nem meglepő, hogy a közélet hullámzását többé-kevésbé követi a krízisek intenzitása is: az év vége és az év eleje csendes időszaknak számítanak (december, január, február), ugyancsak kevés esetszámot regisztráltunk a nyári hónapokban (június és augusztus). Július nagyjából a havi átlaggal együtt mozgott, a teljes tortából valamivel több, mint 9 százalékos részesedéssel – jobbára a nagy nyári zenei fesztiválokkal kapcsolatos botrányokkal – írja elemzésében az MPRSZ.

 

A legintenzívebb hónap a tavasz közepén, áprilisban volt (15,25%) illetve erős volt az utolsó őszi hónap, november is (12,45%). Áprilisban több sporttal kapcsolatos hír tört utat magának, novemberben pedig a médiával és tulajdonosváltásokkal kapcsolatos krízisek dobták meg az átlagot.

 

Az egyes szektoroknak eltérő a krízisérzékenysége, vannak olyan területek, amelyek lényegében elenyésző alkalommal kerülnek be krízissel a hírekbe – a legvédettebb ilyen szempontból a technológiai vállalatok világa, az energetika, valamint a tőzsdei cégek (tőkejavak szektora). Ez két okkal is magyarázható, egyfelől darabszámra sincsen olyan sok szereplője ezeknek a szektoroknak (energetika, technológiai cégek), másrészt szigorú pénzügyi, üzemeltetési szabályozások mentén működő szervezetekről van szó, nem egyszer nemzetközi anyavállalatokkal a hátuk mögött.

 

A közszektorban működő szervezetek a leginkább kitettek a kríziseknek, az összes esetszám közel egyharmadát ide kellett sorolnunk. Itt a nagy költségvetés mellett nagy közfigyelem és politikai erőterek küzdelme is jobban reflektorfénybe állítja az ügyeket. Második helyen az esetek egynegyedével a fogyasztói termékek csoportja került, itt a szektorban működő cégek igen nagy száma is segítette a csoportot a dobogós helyezés elérésében.

 

Ahogyan a hónap szerinti eloszlás is megmutatta, kiemelten erős hónapnak számított 2016-ban április és november. Jól látható, hogy mindkét esetben a közszektor viselt dolgai dobták meg legmeghatározóbb mértékben az eredményt ezekben az időszakokban is, míg a másik jelentős szektor, a fogyasztási termékek szektora viszonylag kiegyenlítetten futott végig az év során, 115 eset oszlik el a 12 hónapra, tíz körüli havi átlagértékkel. Érdekesség, hogy a nem tartós cikkek szektorában is éppen április és november mutatta a legkiugróbb értékeket.

 

A nyilvános színtér 145 válsággal messze felülreprezentált az egyéb iparági szektorokhoz képest, mivel a közéleti, politikai, közigazgatásban végbemenő, állami intézményekkel kapcsolatos válságok, illetve az oktatási-, mezőgazdasági-, egyházi- és sportpiacon megjelent krízisek egyaránt idetartoznak. Magyarországon az elmúlt években számos olyan esemény volt, mely hosszú időre tematizálta a médiát, valamint a társadalmi párbeszédet; 2016-ban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyik karának Eötvös Lóránd Tudományegyetemhez való csatolása, a Teréz körúti robbantás, a hazai szervezésű úszó világbajnokság arculata körüli szakmai viták, az 1956-os események jubileumán való megemlékezés, a MÚSZ vezetők és Hosszú Katinka csatája, Bayer Zsolt lovagkeresztje, valamint a kvótanépszavazás körüli konfliktusok állandó témát szolgáltattak az online-, a nyomtatott sajtónak és a rádióknak, televíziónak.

 

Ahogy krízistérképünkből látszik, a közélethez kapcsolódó veszélyes helyzeteknek csupán az egyharmada, azaz 47 válság éreztette hosszú távon a hatását. Ez az arány alapvetően a szféra karakterisztikájából fakad: a hazai közélet és politika erőviszonyai gyorsan változnak, a 21. század médiapiacára pedig egyre intenzívebb hírverseny és rövidülő hírciklus jellemző, aminek következtében a válságok központi és állandóan cserélődő témákká váltak a mainstream médiumokban is.

 

Ez a tendencia egyúttal felgyorsítja a bulvárosodás folyamatát is, hiszen az olvasókért folytatott harcban a válságoknak is gyakran meghatározó aspektusait jelentő balesetekről, politikai bűnügyekről, közéleti botrányokról szóló tudósítások a legalkalmasabbak. Ehhez szorosan kapcsolódik és a nyilvános színtéren gyarapodó számú, gyors lefolyású kríziseket övező médiafigyelmet magyarázza az ún. Gresham-törvény is, mely szerint a sajtót a negatív hírek jobban érdeklik, mint a pozitívak. Mivel a kríziseket gyakran hangos konfliktusok, szélsőséges esetben akár halálesetek kísérik, így érthető, hogy a nyilvános színtér szereplőiről szóló hírek felülreprezentáltak a műsorszolgáltatásban is; ráadásul a válságok hatóköre az infokommunikáció korában egyre nehezebben lokalizálható: egy-egy kiemelt téma elsikkadás után akár újra napirendre kerülhet.

 

A nyilvános színtér kríziseinek fele az állami szférában történt, ami arra vezethető vissza, hogy a kormányzás tulajdonképpen ma már egyet jelent a permanens politikai kampányolással. A közéleti válságok népszerű témává válásának folyamatát az is támogatja, hogy az elmúlt években a közvélemény érdeklődésének középpontjába egyre inkább a hírek humán dimenziója került, konfliktusok esetén pedig az emberi ágencia egyaránt megjelenik a felelősség kérdésében, vagyis hogy ki okozta a kialakult veszélyes helyzetet, valamint az érintettség kérdésében, vagyis hogy kik az áldozatok. A hírfogyasztási igények változásának, valamint a privát- és nyilvános szféra elmúlt évtizedekre jellemző összeolvadásának köszönhetően az érintett politikusok, közéleti szereplők személyes, emberi történeteinek bemutatását egyértelműen preferálja a bulvármédia, ami szintén a színtér nyilvános fókuszba helyezésének kedvez. Érdekes jelenség, hogy az üzleti élet szereplőit kerülték el leginkább a válságok 2016-ban, a közhasznú tevékenységet végző civil szervezetek és az én-márkák pedig egyaránt 28-28 esettel képviseltették magukat felmérésünkben.

 

A fogyasztói szolgáltatások az egyik legnépszerűbb kategória. Az értékesítési számok fenntartása érdekében a vállalatok folyamatosan és sokat kommunikálnak. Jellemzően ezen szektor márkáinak ismertsége a legnagyobb, több közülük „lovebrand” a szakmai definíciók szerint. Ott vannak velünk mindennapjainkban és véleményünk van azon vállalatokról és sokszor termékeikről, amiket nem is használtunk. Ebbe a kategóriába sorolták a tanulmány készítői a kommunikációs- és médiaipar szolgáltatóit, akiknek elemi érdekük a hírfolyamban szereplés. Nem meglepő tehát, hogy ezen márkákat érintő kisebb-nagyobb krízisek is nagy közönséget érnek el, nagy a hírértékük. 2016-ban a regisztrált krízisek negyede ezen szektor vállalatait érintette. Nem meglepő, hogy a válságszituációk elsöprő többsége forprofit vállalatokat érintett, de a 115 krízisből 6 alkalommal személy került célkeresztbe.

 

A válságok nagy része gyors lefolyású volt. Ennek két oka is lehet: A fogyasztói márkák kínosan ügyelnek reputációjukra, hisz az értékesítési számaik jelentősen függnek megítélésüktől, a versenytársakkal kiélezett helyzetben vannak. Igyekeznek állandóan jó képet mutatni magukról, folyamatosan ontják a pozitív híreket. Feltételezhető, hogy azon iparágakhoz tartoznak (az energiaszektorral együtt), ahol a válsághelyzetekre felkészülnek, ha nem is kríziskommunikációs tervvel, de gyors és határozott reagálással – ez ugyanis elemi érdekük, hogy elkerüljék a reputáció súlyos károsodását. A másik ok a hírfogyasztás felgyorsulásában vélhető.

 

A válságok időbeli eloszlása viszonylag egyenletes az évben, a téli álmot alvó hónapok (január, február, december) mellett nagyjából egységesen 10 körüli eseményt regisztráltunk az év többi hónapjában. Az általunk összegyűjtött krízishelyzetek közül elhúzódó válságnak ítéltünk számos, a kreatív és médiaipar illető hírt, a Morning Show, a TV2, a Dal, a ClassFM és Spéder Zoltánnal kapcsolatos médiaspin-je, Lagzi Lajcsi, Oszter Sándor ügyei. Ezen hírek egy része ugyan válságnak tekinthető (kétségtelen, hogy például Spéder Zoltán tudatos karaktergyilkosság áldozata), de bizonyos krízisek a médiacég (vagy az érintett személy) szempontjából lehet sikeres is, mert a negatív hír ellenére többet ér, hogy beszélnek róluk, benne vannak a hírfolyamban. Ezt, talán minden más iparág elemzéséhez képest, itt nagyon fontos figyelembe venni.

- Hirdetés -

A KATEGÓRIA TOVÁBBI CIKKEI

Rákapcsolt az 5G-re a Yettel a Szigeten

A tömegrendezvények megfelelő mobilellátása rendszeresen izgalmas feladatot ad a mobilszolgáltatóknak. A felhasználói szokások évről évre változnak, ráadásul minden esemény más adottságokkal rendelkezik, így nem lehet egy, jól bevált megoldással készülni az ilyenkor szükséges időszakos...

Megújítja operációs rendszerét az OPPO

Az OPPO globális online stream eseményen mutatja be az Android 13-ra épülő mobil operációs rendszerének legfrissebb verzióját. A 67 nyelven elérhető és globálisan több mint 500 millió havi aktív felhasználóval rendelkező ColorOS 13 vadonatúj...

Ezek voltak a legkelendőbb termékek az Euronicsnél

Airfryerek, telefonok és robotporszívók – ezek a legnagyobb fejlődést mutató termékkategóriák 2021 és 2022 júniusa között a magyar tulajdonban lévő Euronics Műszaki Áruházlánc éves kimutatása alapján. A tavaly márciusi boltzár után a vásárlók lelkesen...

Sokba kerülhet az iskolakezdés

Az iskolakezdés átlagosan 20-30 ezer forintba kerül gyermekenként, amennyiben a tanulónak új iskolatáskára is szüksége van, akkor akár meg is duplázódhat ez az összeg a REGIO JÁTÉK friss felmérése alapján. A tanszer-beszerzés augusztusban tetőzik,...

Idén a horvát tengerpart a sláger a magyar nyaralóknál

A júliusban megkötött utasbiztosítások több mint kétharmada tengerparti nyaralásra szólt. A legnépszerűbb úti cél Horvátország volt, a legdrágább biztosítás pedig meghaladta a 180 ezer forintot – derül ki a Bank360.hu utazási indexéből.  Június után...

Szeptember elején lesz a BuSho

Augusztus 30. és szeptember 4. között tartják a 18. Budapest Short Film Fesztivált, vagy közismert nevén a BuSho-t, amelyen a nevezett csaknem 1000 filmből 65-öt láthatnak az érdeklődők a fővárosban. A fesztivál fő helyszíne a...

Két hét és visszatérnek a párkereső gazdák

Augusztus 29-én indul a Házasodna a gazda, az RTL Klub társkereső realityjének 5. évada minden hétköznap este lesz látható a csatornán.  A műsorvezető Nádai Anikó lesz, az epizódok az RTL Most platformon is megtekinthetők...

Tovább nőtt a Lenovo nyeresége

Erős első éves eredményeket jelentett be a Lenovo Group, amely így a kilencedik egymást követő negyedévben növelte mind a bevételét, mind a nyereségét. Az első negyedéves nettó nyereség a tavalyihoz képest 11 százalékkal 516...

A Gránit Bankkal növekszik tovább az Equilor Befektetési Zrt.

Változatlan menedzsmenttel folytatja működését az Equilor Befektetési Zrt., miután a Gránit Bank Zrt. 50 százalék plusz egy szavazatnyi részesedést szerez a több mint 30 éves magyar befektetési szolgáltatóban. Az Equilor 49,9 százalékos tulajdonosa továbbra...
sms mobiltelefon

Alkalmazások, amik megkönnyítik az életünket

Attól, hogy aktív internethasználókká válunk, még nem kell egész nap a kijelző vagy a képernyő előtt gubbasztanunk. Sőt, az online megoldások közül sok nemhogy időrabló, de időt is spórolhatunk vele. A fiatalok világnapjára a...
- Hirdetés -
- Hirdetés -

Legolvasottabb

Saját kriptovalutát indított egy szendvicsező

A komoly üzleti befektetés mellett életeket hivatott menteni a LAMEA Sandwich Corner által indított kriptovaluta. A tokennel az innsbrucki székhelyű szendvicsező minden éttermében lehet már fizetni, a vállalat célja pedig az, hogy az emberek...

Rákapcsolt az 5G-re a Yettel a Szigeten

A tömegrendezvények megfelelő mobilellátása rendszeresen izgalmas feladatot ad a mobilszolgáltatóknak. A felhasználói szokások évről évre változnak, ráadásul minden esemény más adottságokkal rendelkezik, így nem lehet egy, jól bevált megoldással készülni az ilyenkor szükséges időszakos...

Megújítja operációs rendszerét az OPPO

Az OPPO globális online stream eseményen mutatja be az Android 13-ra épülő mobil operációs rendszerének legfrissebb verzióját. A 67 nyelven elérhető és globálisan több mint 500 millió havi aktív felhasználóval rendelkező ColorOS 13 vadonatúj...

Ezek voltak a legkelendőbb termékek az Euronicsnél

Airfryerek, telefonok és robotporszívók – ezek a legnagyobb fejlődést mutató termékkategóriák 2021 és 2022 júniusa között a magyar tulajdonban lévő Euronics Műszaki Áruházlánc éves kimutatása alapján. A tavaly márciusi boltzár után a vásárlók lelkesen...

Sokba kerülhet az iskolakezdés

Az iskolakezdés átlagosan 20-30 ezer forintba kerül gyermekenként, amennyiben a tanulónak új iskolatáskára is szüksége van, akkor akár meg is duplázódhat ez az összeg a REGIO JÁTÉK friss felmérése alapján. A tanszer-beszerzés augusztusban tetőzik,...
- Hirdetés -

Don't Miss

Jobban kell küzdenünk a fogyasztók figyelméért

Egymás gondolatainak meghallgatása, egymás munkáinak megtekintése mindig inspirációt nyújt és elősegíti a megújulásra való készséget, képességet – vallja Mérő Ádám, a Coca Cola Company Consumer & Shopper Connection Director-a. A szakember a szeptember 15-i...

A marketingvezetők jó esetben interdiszciplináris gondolkozók

Manapság a marketing az egyetlen omnipotens diszciplina, amely egy vállalat működésének teljességét képes átfogni – állítja Szabó Béla. A Magyar Telekom márkakommunikációs igazgatója a Marketing Summitot beharangozó interjúsorozatban az mmonline.hu-nak beszélt arról, hogy milyen...

Együtt erősebbek vagyunk

A marketing szakemberek, vezetők szerepe jelentősen megnövekedett a vállalaton belül és az üzleti értékteremtés folyamatában is – mutatott rá Bánhegyi Zsófia. A Szerencsejáték Zrt. marketing és kommunikációs igazgatója a szeptember 15-i Marketing Summitot felvezető...

Rekordok éve

A Marketing&Media magazin idén is összeállította a legnagyobb hazai reklámügynökségek listáját a tavalyi üzleti eredmények alapján. Iparági vezetőket is megkérdeztünk arról, hogyan értékelik a múlt évet és mit várnak idén, Biró László, a Mediator...

További növekedés lehet

A Marketing&Media magazin idén is összeállította a legnagyobb médiaügynökségek rangsorát a tavalyi üzleti eredmények alapján. Iparági vezetőket is megkérdeztünk arról, hogyan látják a múlt évet és mire számítanak idén, Novák Péter, a Dentsu Hungary...
- Hirdetés -

SzuperZöld

Eszméletlenül nagy a weboldalak karbonlábnyoma

Egy átlagos internetfelhasználó éves szinten 414 kg károsanyag-kibocsátásért felelős. Egy közepes weboldal pedig 60 kg CO2e éves kibocsátással ugyanakkora környezeti lábnyommal jár, mint 4,3 millió SMS vagy napi 63 percnyi TikTok aktivitás. Bár a...

Újabb lépést tett a fenntarthatóság felé a Samsung

A Samsung jelentős előrelépést tett a mobilkommunikációs üzletág 2025-ös fenntarthatósági céljainak elérése felé. A legfontosabb kezdeményezések közé tartozik az újrahasznosított anyagok továbbfejlesztett használata és beépítése a termékekbe, a környezettudatosabb csomagolás kialakítása, valamint a régebbi...

Újabb környezetvédelmi rekord a Tiszán

Rekordmennyiségű, 2880 zsák hulladék összegyűjtésével zárult a X. Jubileumi Felső-Tiszai PET Kupa. A pillepalackokból épült hajók versenyében a legtöbb hulladékot a Siemens Energy vállalati önkéntesekből és gyerekeikből álló csapata nyerte, akik ezúttal az egy...

DATA

Labdarúgó Eb M4 Sport nézettség

Virágzik a sportturizmus, nagyot nőhet a szurkolók száma

Az Európa-szerte eltérő Covid-19 korlátozások ellenére is 60 százalékkal nőhet idén az új és visszatérő szurkolók száma a sporteseményeken az előző évhez képest. A Mastercard Sportgazdasági Indexe szerint egyre többen költenek olyan sportokra, melyeket...

Kisebbségben vannak a környezettudatos cégek

Bár jobban figyelnek a fenntarthatóságra a magyar nagyvállalatok, még mindig masszív kisebbségben vannak a környezettudatos cégek – többek között ez derül ki a K&H Bank felméréséből. A múlt év utolsó negyedében megkérdezett cégek majdnem...

Rekordmennyiségű reklám jelent meg tavaly a tévécsatornákon

2021-ben a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 54 percet töltött a tévékészülékek előtt, amely mindössze 1 perccel volt kevesebb, mint az egy évvel korábbi tévénézési idő – derül ki a Nielsen Közönségmérés adataiból....