- Hirdetés -

Elkészült az első hazai krízistérkép

|

- Hirdetés -

Elkészült Magyarország első kríziskommunikációs térképe, a Magyar Public Relations Szövetség elemzése a múlt évben 460 olyan esetet azonosított, amikor ilyen jellegű kommunikációra volt szükség. A legtöbb krízishelyzet áprilisban volt, az esetek közül harmadát az állami, nemzetgazdasági célokat ellátó intézmények produkálták.

 

A tanulmány készítői megvizsgálták a krízislista hónapok szerinti eloszlását, hogy láthassuk, van-e valamiféle szezonalitása, ciklikussága a kríziseknek. Tulajdonképpen nem meglepő, hogy a közélet hullámzását többé-kevésbé követi a krízisek intenzitása is: az év vége és az év eleje csendes időszaknak számítanak (december, január, február), ugyancsak kevés esetszámot regisztráltunk a nyári hónapokban (június és augusztus). Július nagyjából a havi átlaggal együtt mozgott, a teljes tortából valamivel több, mint 9 százalékos részesedéssel – jobbára a nagy nyári zenei fesztiválokkal kapcsolatos botrányokkal – írja elemzésében az MPRSZ.

 

A legintenzívebb hónap a tavasz közepén, áprilisban volt (15,25%) illetve erős volt az utolsó őszi hónap, november is (12,45%). Áprilisban több sporttal kapcsolatos hír tört utat magának, novemberben pedig a médiával és tulajdonosváltásokkal kapcsolatos krízisek dobták meg az átlagot.

 

Az egyes szektoroknak eltérő a krízisérzékenysége, vannak olyan területek, amelyek lényegében elenyésző alkalommal kerülnek be krízissel a hírekbe – a legvédettebb ilyen szempontból a technológiai vállalatok világa, az energetika, valamint a tőzsdei cégek (tőkejavak szektora). Ez két okkal is magyarázható, egyfelől darabszámra sincsen olyan sok szereplője ezeknek a szektoroknak (energetika, technológiai cégek), másrészt szigorú pénzügyi, üzemeltetési szabályozások mentén működő szervezetekről van szó, nem egyszer nemzetközi anyavállalatokkal a hátuk mögött.

 

A közszektorban működő szervezetek a leginkább kitettek a kríziseknek, az összes esetszám közel egyharmadát ide kellett sorolnunk. Itt a nagy költségvetés mellett nagy közfigyelem és politikai erőterek küzdelme is jobban reflektorfénybe állítja az ügyeket. Második helyen az esetek egynegyedével a fogyasztói termékek csoportja került, itt a szektorban működő cégek igen nagy száma is segítette a csoportot a dobogós helyezés elérésében.

 

Ahogyan a hónap szerinti eloszlás is megmutatta, kiemelten erős hónapnak számított 2016-ban április és november. Jól látható, hogy mindkét esetben a közszektor viselt dolgai dobták meg legmeghatározóbb mértékben az eredményt ezekben az időszakokban is, míg a másik jelentős szektor, a fogyasztási termékek szektora viszonylag kiegyenlítetten futott végig az év során, 115 eset oszlik el a 12 hónapra, tíz körüli havi átlagértékkel. Érdekesség, hogy a nem tartós cikkek szektorában is éppen április és november mutatta a legkiugróbb értékeket.

 

A nyilvános színtér 145 válsággal messze felülreprezentált az egyéb iparági szektorokhoz képest, mivel a közéleti, politikai, közigazgatásban végbemenő, állami intézményekkel kapcsolatos válságok, illetve az oktatási-, mezőgazdasági-, egyházi- és sportpiacon megjelent krízisek egyaránt idetartoznak. Magyarországon az elmúlt években számos olyan esemény volt, mely hosszú időre tematizálta a médiát, valamint a társadalmi párbeszédet; 2016-ban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyik karának Eötvös Lóránd Tudományegyetemhez való csatolása, a Teréz körúti robbantás, a hazai szervezésű úszó világbajnokság arculata körüli szakmai viták, az 1956-os események jubileumán való megemlékezés, a MÚSZ vezetők és Hosszú Katinka csatája, Bayer Zsolt lovagkeresztje, valamint a kvótanépszavazás körüli konfliktusok állandó témát szolgáltattak az online-, a nyomtatott sajtónak és a rádióknak, televíziónak.

 

Ahogy krízistérképünkből látszik, a közélethez kapcsolódó veszélyes helyzeteknek csupán az egyharmada, azaz 47 válság éreztette hosszú távon a hatását. Ez az arány alapvetően a szféra karakterisztikájából fakad: a hazai közélet és politika erőviszonyai gyorsan változnak, a 21. század médiapiacára pedig egyre intenzívebb hírverseny és rövidülő hírciklus jellemző, aminek következtében a válságok központi és állandóan cserélődő témákká váltak a mainstream médiumokban is.

 

Ez a tendencia egyúttal felgyorsítja a bulvárosodás folyamatát is, hiszen az olvasókért folytatott harcban a válságoknak is gyakran meghatározó aspektusait jelentő balesetekről, politikai bűnügyekről, közéleti botrányokról szóló tudósítások a legalkalmasabbak. Ehhez szorosan kapcsolódik és a nyilvános színtéren gyarapodó számú, gyors lefolyású kríziseket övező médiafigyelmet magyarázza az ún. Gresham-törvény is, mely szerint a sajtót a negatív hírek jobban érdeklik, mint a pozitívak. Mivel a kríziseket gyakran hangos konfliktusok, szélsőséges esetben akár halálesetek kísérik, így érthető, hogy a nyilvános színtér szereplőiről szóló hírek felülreprezentáltak a műsorszolgáltatásban is; ráadásul a válságok hatóköre az infokommunikáció korában egyre nehezebben lokalizálható: egy-egy kiemelt téma elsikkadás után akár újra napirendre kerülhet.

 

A nyilvános színtér kríziseinek fele az állami szférában történt, ami arra vezethető vissza, hogy a kormányzás tulajdonképpen ma már egyet jelent a permanens politikai kampányolással. A közéleti válságok népszerű témává válásának folyamatát az is támogatja, hogy az elmúlt években a közvélemény érdeklődésének középpontjába egyre inkább a hírek humán dimenziója került, konfliktusok esetén pedig az emberi ágencia egyaránt megjelenik a felelősség kérdésében, vagyis hogy ki okozta a kialakult veszélyes helyzetet, valamint az érintettség kérdésében, vagyis hogy kik az áldozatok. A hírfogyasztási igények változásának, valamint a privát- és nyilvános szféra elmúlt évtizedekre jellemző összeolvadásának köszönhetően az érintett politikusok, közéleti szereplők személyes, emberi történeteinek bemutatását egyértelműen preferálja a bulvármédia, ami szintén a színtér nyilvános fókuszba helyezésének kedvez. Érdekes jelenség, hogy az üzleti élet szereplőit kerülték el leginkább a válságok 2016-ban, a közhasznú tevékenységet végző civil szervezetek és az én-márkák pedig egyaránt 28-28 esettel képviseltették magukat felmérésünkben.

 

A fogyasztói szolgáltatások az egyik legnépszerűbb kategória. Az értékesítési számok fenntartása érdekében a vállalatok folyamatosan és sokat kommunikálnak. Jellemzően ezen szektor márkáinak ismertsége a legnagyobb, több közülük „lovebrand” a szakmai definíciók szerint. Ott vannak velünk mindennapjainkban és véleményünk van azon vállalatokról és sokszor termékeikről, amiket nem is használtunk. Ebbe a kategóriába sorolták a tanulmány készítői a kommunikációs- és médiaipar szolgáltatóit, akiknek elemi érdekük a hírfolyamban szereplés. Nem meglepő tehát, hogy ezen márkákat érintő kisebb-nagyobb krízisek is nagy közönséget érnek el, nagy a hírértékük. 2016-ban a regisztrált krízisek negyede ezen szektor vállalatait érintette. Nem meglepő, hogy a válságszituációk elsöprő többsége forprofit vállalatokat érintett, de a 115 krízisből 6 alkalommal személy került célkeresztbe.

 

A válságok nagy része gyors lefolyású volt. Ennek két oka is lehet: A fogyasztói márkák kínosan ügyelnek reputációjukra, hisz az értékesítési számaik jelentősen függnek megítélésüktől, a versenytársakkal kiélezett helyzetben vannak. Igyekeznek állandóan jó képet mutatni magukról, folyamatosan ontják a pozitív híreket. Feltételezhető, hogy azon iparágakhoz tartoznak (az energiaszektorral együtt), ahol a válsághelyzetekre felkészülnek, ha nem is kríziskommunikációs tervvel, de gyors és határozott reagálással – ez ugyanis elemi érdekük, hogy elkerüljék a reputáció súlyos károsodását. A másik ok a hírfogyasztás felgyorsulásában vélhető.

 

A válságok időbeli eloszlása viszonylag egyenletes az évben, a téli álmot alvó hónapok (január, február, december) mellett nagyjából egységesen 10 körüli eseményt regisztráltunk az év többi hónapjában. Az általunk összegyűjtött krízishelyzetek közül elhúzódó válságnak ítéltünk számos, a kreatív és médiaipar illető hírt, a Morning Show, a TV2, a Dal, a ClassFM és Spéder Zoltánnal kapcsolatos médiaspin-je, Lagzi Lajcsi, Oszter Sándor ügyei. Ezen hírek egy része ugyan válságnak tekinthető (kétségtelen, hogy például Spéder Zoltán tudatos karaktergyilkosság áldozata), de bizonyos krízisek a médiacég (vagy az érintett személy) szempontjából lehet sikeres is, mert a negatív hír ellenére többet ér, hogy beszélnek róluk, benne vannak a hírfolyamban. Ezt, talán minden más iparág elemzéséhez képest, itt nagyon fontos figyelembe venni.

- Hirdetés -

A KATEGÓRIA TOVÁBBI CIKKEI

Nem fékeznek, jelentős növekedés az AutoWallisnál

Továbbra is piaci átlag felett dübörög az AutoWallis Kiskereskedelmi Üzletágának teljesítménye, miután 18 százalékkal növelte az újgépjármű-eladásait. A mobilitási szolgáltatások terén 15 százalékkal nőtt a flottaméret, miközben a bérleti események száma a wigo carsharing...

Százmilliós váltságdíjat fizethetnek a magyar vállalatok

A 2023-ban zsarolóvírus által megtámadott magyar vállalatok több mint fele saját adatmentési módszereket alkalmazott, és nem kellett váltságdíjat fizetnie. A vállalkozások leggyakrabban biztonsági mentésekhez folyamodtak e célból. Azok közül, akik fizettek váltságdíjat, az 50%-uk...

Nyugdíjba mehetnek a bankkártyák

A huszonévesek többsége ugyanolyan biztonságosnak tartja digitalizált kártyával történő okostelefonos vagy okosórás fizetést, mint a hagyományos bankkártyás tranzakciókat – derült ki a legfrissebb K&H ifjúsági index eredményei alapján. A két évvel korábbihoz képest többen...

Változás az Auchan vezetésében

Július 1-től Varga László látja el az Auchan Magyarország termékigazgatói feladatait. Elődje, Benoit Barbault Franciaországban folytatja pályafutását. Varga László több mint 25 éves kereskedelmi tapasztalattal rendelkezik, pályafutását a Cora-nál kezdte, ahol a különböző területek vezetőjeként...

Médiavezérek eredményekről, piacról és a jövőről – 1. rész

Bőven akad feladata a nagy médiacégek vezetőinek. A digitalizációval és az MI-gyorsvonattal is lépést kell tartani, miközben olyan médiatartalmakkal kell előrukkolni, amelyek hasznosak és relevánsak.   Biztosan fogunk meglepetéseket okozni Vidus Gabriella, RTL Magyarország, vezérigazgató Hosszú távú...

Kevesebbet tankoltunk az első félévben

Az első fél évben 0,3 százalékkal kevesebb motorbenzin és 1,2 százalékkal kevesebb gázolaj fogyott a kiskereskedelmi forgalomban Magyarországon, mint tavaly ugyanebben az időszakban; az üzemanyag-fogyasztás így átlagosan 0,9 százalékkal csökkent a Magyar Ásványolaj Szövetség...

Fontos hír érkezett az e-autósoknak

Csaknem 12,5 százalékkal bővült 2023-ban az engedélyköteles elektromos töltőberendezések száma Magyarországon, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2023 végén 2507-et tartott nyilván. A legtöbb (866, illetve 326 darab) töltőállomás 2023 végén is Budapesten,...

Így csábítják a fiatalokat a Marketing Summitra

A Magyar Marketing Szövetség utánpótlásprogramja első lépéseként jelképes regisztrációs díj ellenében elérhető Summit Youth jegyekkel várja a 25 év alatti, szakmai felsőoktatásban tanuló hallgatókat az idei Marketing Summiton. Az utánpótlásprogram alapvető célja, hogy a...

Újabb világsztár költözött Budapestre

Újabb lakó érkezik a Madame Tussauds Budapestbe: a látogatók mostantól Zendayával is találkozhatnak a Dorottya utcai palotában. A fiatal világsztár a Gellért fürdő hangulatát megidéző VIP-teremben ülve szemléli Brad Pittet, Madonnát, Leonardo DiCapriót és...

A Coors lett a Groupama Aréna hivatalos söre

Három évre szóló együttműködési megállapodást kötött a Borsodi Sörgyár és a Sportfive Hungary Kft. A megállapodás a kontinentális Európában úttörő jellegű, mivel a Groupama Aréna az első olyan stadion, aminek a Coors a hivatalos...
- Hirdetés -

Legolvasottabb

Ezt keresik a magyarok 2024-ben a használtpiacon

Tízmilliós luxuskaróra, kilencmilliós juhnyáj, nyolcmilliós jakuzzi - többek között ezek a termékek cseréltek gazdát a Jófogás apróhirdetési platformon az év első felében. Emellett azonban a legnépszerűbbnek továbbra is az ingyenesen elvihető tárgyak bizonyultak. A...

Nem fékeznek, jelentős növekedés az AutoWallisnál

Továbbra is piaci átlag felett dübörög az AutoWallis Kiskereskedelmi Üzletágának teljesítménye, miután 18 százalékkal növelte az újgépjármű-eladásait. A mobilitási szolgáltatások terén 15 százalékkal nőtt a flottaméret, miközben a bérleti események száma a wigo carsharing...

Százmilliós váltságdíjat fizethetnek a magyar vállalatok

A 2023-ban zsarolóvírus által megtámadott magyar vállalatok több mint fele saját adatmentési módszereket alkalmazott, és nem kellett váltságdíjat fizetnie. A vállalkozások leggyakrabban biztonsági mentésekhez folyamodtak e célból. Azok közül, akik fizettek váltságdíjat, az 50%-uk...

Nyugdíjba mehetnek a bankkártyák

A huszonévesek többsége ugyanolyan biztonságosnak tartja digitalizált kártyával történő okostelefonos vagy okosórás fizetést, mint a hagyományos bankkártyás tranzakciókat – derült ki a legfrissebb K&H ifjúsági index eredményei alapján. A két évvel korábbihoz képest többen...

Változás az Auchan vezetésében

Július 1-től Varga László látja el az Auchan Magyarország termékigazgatói feladatait. Elődje, Benoit Barbault Franciaországban folytatja pályafutását. Varga László több mint 25 éves kereskedelmi tapasztalattal rendelkezik, pályafutását a Cora-nál kezdte, ahol a különböző területek vezetőjeként...

Don't Miss

A csapatmunka és az emberi kreativitás nem lecserélhető – interjú Juhász Péterrel

Ha mindenáron le akarunk nyomni valamit a nézők torkán, akkor azt nem fogják befogadni és elkapcsolnak – állítja Juhász Péter. A 235 egyik tulajdonosa, a Tippmix reklámfilmek rendezője az mmonline.hu-nak adott interjúban beszélt arról...

Marketingfronton újított a Tesco

Az áruházlánc 44 üzletében 132 darab innovatív digitális kijelzőt helyez üzembe az eladáshelyi reklámok hatékonysága és a vásárlói élmény növelése érdekében. A Tesco június 21-én, a kiskereskedelmi ügyféladatokat elemző dunnhumby-val közösen tartott első Tesco...

Kaliszky András váltja Foltányi Tamást az Ersténél

Kaliszky András lesz 2025 januártól az Erste Bank Hungary Zrt. informatikai és operációs területért felelős igazgatósági tagja – jelentette be a pénzintézet. A pozíciót Foltányi Tamás 2024 végéig tölti be, az idén 65 éves...

Új vezetővel erősít a PwC Magyarország

A PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának új vezetője 2024. július 1-jétől Farkas Gábor. A pozíciót Deák Lászlótól veszi át, aki a továbbiakban a közvetett adókért felelős területet vezeti és mellette az ESG...

Új ügyfelek a Próbakőnél

Hazai és nemzetközi ügyfelekkel bővült a nemrég 4 PREXA díjat nyert Próbakő Kommunikáció portfóliója. Az ügynökség megbízást kapott a gyógyszeripar, a technológia és a kiberbiztonság területéről, valamint egy e-kereskedelmi projekt kommunikációs feladatait is rábízták. Az...