- Hirdetés -

Elkészült az első hazai krízistérkép

|

- Hirdetés -

Elkészült Magyarország első kríziskommunikációs térképe, a Magyar Public Relations Szövetség elemzése a múlt évben 460 olyan esetet azonosított, amikor ilyen jellegű kommunikációra volt szükség. A legtöbb krízishelyzet áprilisban volt, az esetek közül harmadát az állami, nemzetgazdasági célokat ellátó intézmények produkálták.

 

A tanulmány készítői megvizsgálták a krízislista hónapok szerinti eloszlását, hogy láthassuk, van-e valamiféle szezonalitása, ciklikussága a kríziseknek. Tulajdonképpen nem meglepő, hogy a közélet hullámzását többé-kevésbé követi a krízisek intenzitása is: az év vége és az év eleje csendes időszaknak számítanak (december, január, február), ugyancsak kevés esetszámot regisztráltunk a nyári hónapokban (június és augusztus). Július nagyjából a havi átlaggal együtt mozgott, a teljes tortából valamivel több, mint 9 százalékos részesedéssel – jobbára a nagy nyári zenei fesztiválokkal kapcsolatos botrányokkal – írja elemzésében az MPRSZ.

 

A legintenzívebb hónap a tavasz közepén, áprilisban volt (15,25%) illetve erős volt az utolsó őszi hónap, november is (12,45%). Áprilisban több sporttal kapcsolatos hír tört utat magának, novemberben pedig a médiával és tulajdonosváltásokkal kapcsolatos krízisek dobták meg az átlagot.

 

Az egyes szektoroknak eltérő a krízisérzékenysége, vannak olyan területek, amelyek lényegében elenyésző alkalommal kerülnek be krízissel a hírekbe – a legvédettebb ilyen szempontból a technológiai vállalatok világa, az energetika, valamint a tőzsdei cégek (tőkejavak szektora). Ez két okkal is magyarázható, egyfelől darabszámra sincsen olyan sok szereplője ezeknek a szektoroknak (energetika, technológiai cégek), másrészt szigorú pénzügyi, üzemeltetési szabályozások mentén működő szervezetekről van szó, nem egyszer nemzetközi anyavállalatokkal a hátuk mögött.

 

A közszektorban működő szervezetek a leginkább kitettek a kríziseknek, az összes esetszám közel egyharmadát ide kellett sorolnunk. Itt a nagy költségvetés mellett nagy közfigyelem és politikai erőterek küzdelme is jobban reflektorfénybe állítja az ügyeket. Második helyen az esetek egynegyedével a fogyasztói termékek csoportja került, itt a szektorban működő cégek igen nagy száma is segítette a csoportot a dobogós helyezés elérésében.

 

Ahogyan a hónap szerinti eloszlás is megmutatta, kiemelten erős hónapnak számított 2016-ban április és november. Jól látható, hogy mindkét esetben a közszektor viselt dolgai dobták meg legmeghatározóbb mértékben az eredményt ezekben az időszakokban is, míg a másik jelentős szektor, a fogyasztási termékek szektora viszonylag kiegyenlítetten futott végig az év során, 115 eset oszlik el a 12 hónapra, tíz körüli havi átlagértékkel. Érdekesség, hogy a nem tartós cikkek szektorában is éppen április és november mutatta a legkiugróbb értékeket.

 

A nyilvános színtér 145 válsággal messze felülreprezentált az egyéb iparági szektorokhoz képest, mivel a közéleti, politikai, közigazgatásban végbemenő, állami intézményekkel kapcsolatos válságok, illetve az oktatási-, mezőgazdasági-, egyházi- és sportpiacon megjelent krízisek egyaránt idetartoznak. Magyarországon az elmúlt években számos olyan esemény volt, mely hosszú időre tematizálta a médiát, valamint a társadalmi párbeszédet; 2016-ban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyik karának Eötvös Lóránd Tudományegyetemhez való csatolása, a Teréz körúti robbantás, a hazai szervezésű úszó világbajnokság arculata körüli szakmai viták, az 1956-os események jubileumán való megemlékezés, a MÚSZ vezetők és Hosszú Katinka csatája, Bayer Zsolt lovagkeresztje, valamint a kvótanépszavazás körüli konfliktusok állandó témát szolgáltattak az online-, a nyomtatott sajtónak és a rádióknak, televíziónak.

 

Ahogy krízistérképünkből látszik, a közélethez kapcsolódó veszélyes helyzeteknek csupán az egyharmada, azaz 47 válság éreztette hosszú távon a hatását. Ez az arány alapvetően a szféra karakterisztikájából fakad: a hazai közélet és politika erőviszonyai gyorsan változnak, a 21. század médiapiacára pedig egyre intenzívebb hírverseny és rövidülő hírciklus jellemző, aminek következtében a válságok központi és állandóan cserélődő témákká váltak a mainstream médiumokban is.

 

Ez a tendencia egyúttal felgyorsítja a bulvárosodás folyamatát is, hiszen az olvasókért folytatott harcban a válságoknak is gyakran meghatározó aspektusait jelentő balesetekről, politikai bűnügyekről, közéleti botrányokról szóló tudósítások a legalkalmasabbak. Ehhez szorosan kapcsolódik és a nyilvános színtéren gyarapodó számú, gyors lefolyású kríziseket övező médiafigyelmet magyarázza az ún. Gresham-törvény is, mely szerint a sajtót a negatív hírek jobban érdeklik, mint a pozitívak. Mivel a kríziseket gyakran hangos konfliktusok, szélsőséges esetben akár halálesetek kísérik, így érthető, hogy a nyilvános színtér szereplőiről szóló hírek felülreprezentáltak a műsorszolgáltatásban is; ráadásul a válságok hatóköre az infokommunikáció korában egyre nehezebben lokalizálható: egy-egy kiemelt téma elsikkadás után akár újra napirendre kerülhet.

 

A nyilvános színtér kríziseinek fele az állami szférában történt, ami arra vezethető vissza, hogy a kormányzás tulajdonképpen ma már egyet jelent a permanens politikai kampányolással. A közéleti válságok népszerű témává válásának folyamatát az is támogatja, hogy az elmúlt években a közvélemény érdeklődésének középpontjába egyre inkább a hírek humán dimenziója került, konfliktusok esetén pedig az emberi ágencia egyaránt megjelenik a felelősség kérdésében, vagyis hogy ki okozta a kialakult veszélyes helyzetet, valamint az érintettség kérdésében, vagyis hogy kik az áldozatok. A hírfogyasztási igények változásának, valamint a privát- és nyilvános szféra elmúlt évtizedekre jellemző összeolvadásának köszönhetően az érintett politikusok, közéleti szereplők személyes, emberi történeteinek bemutatását egyértelműen preferálja a bulvármédia, ami szintén a színtér nyilvános fókuszba helyezésének kedvez. Érdekes jelenség, hogy az üzleti élet szereplőit kerülték el leginkább a válságok 2016-ban, a közhasznú tevékenységet végző civil szervezetek és az én-márkák pedig egyaránt 28-28 esettel képviseltették magukat felmérésünkben.

 

A fogyasztói szolgáltatások az egyik legnépszerűbb kategória. Az értékesítési számok fenntartása érdekében a vállalatok folyamatosan és sokat kommunikálnak. Jellemzően ezen szektor márkáinak ismertsége a legnagyobb, több közülük „lovebrand” a szakmai definíciók szerint. Ott vannak velünk mindennapjainkban és véleményünk van azon vállalatokról és sokszor termékeikről, amiket nem is használtunk. Ebbe a kategóriába sorolták a tanulmány készítői a kommunikációs- és médiaipar szolgáltatóit, akiknek elemi érdekük a hírfolyamban szereplés. Nem meglepő tehát, hogy ezen márkákat érintő kisebb-nagyobb krízisek is nagy közönséget érnek el, nagy a hírértékük. 2016-ban a regisztrált krízisek negyede ezen szektor vállalatait érintette. Nem meglepő, hogy a válságszituációk elsöprő többsége forprofit vállalatokat érintett, de a 115 krízisből 6 alkalommal személy került célkeresztbe.

 

A válságok nagy része gyors lefolyású volt. Ennek két oka is lehet: A fogyasztói márkák kínosan ügyelnek reputációjukra, hisz az értékesítési számaik jelentősen függnek megítélésüktől, a versenytársakkal kiélezett helyzetben vannak. Igyekeznek állandóan jó képet mutatni magukról, folyamatosan ontják a pozitív híreket. Feltételezhető, hogy azon iparágakhoz tartoznak (az energiaszektorral együtt), ahol a válsághelyzetekre felkészülnek, ha nem is kríziskommunikációs tervvel, de gyors és határozott reagálással – ez ugyanis elemi érdekük, hogy elkerüljék a reputáció súlyos károsodását. A másik ok a hírfogyasztás felgyorsulásában vélhető.

 

A válságok időbeli eloszlása viszonylag egyenletes az évben, a téli álmot alvó hónapok (január, február, december) mellett nagyjából egységesen 10 körüli eseményt regisztráltunk az év többi hónapjában. Az általunk összegyűjtött krízishelyzetek közül elhúzódó válságnak ítéltünk számos, a kreatív és médiaipar illető hírt, a Morning Show, a TV2, a Dal, a ClassFM és Spéder Zoltánnal kapcsolatos médiaspin-je, Lagzi Lajcsi, Oszter Sándor ügyei. Ezen hírek egy része ugyan válságnak tekinthető (kétségtelen, hogy például Spéder Zoltán tudatos karaktergyilkosság áldozata), de bizonyos krízisek a médiacég (vagy az érintett személy) szempontjából lehet sikeres is, mert a negatív hír ellenére többet ér, hogy beszélnek róluk, benne vannak a hírfolyamban. Ezt, talán minden más iparág elemzéséhez képest, itt nagyon fontos figyelembe venni.

- Hirdetés -

A KATEGÓRIA TOVÁBBI CIKKEI

Tovább növekedne a ŠKODA 2022-ben

A Covid-19-járvány és a félvezetőhiány ellenére is összesen 878 200 járművét szállította ki 2021 folyamán világszerte a ŠKODA AUTO. Közel 45 ezer darabos kiszállítási volumenével sikeresen mutatkozott be a piacon a tisztán elektromos ENYAQ...

Új terméket dob piacra a XIXO

A XIXO márka 2013-as alapítása óta büszke arra, hogy a folyamatosan változó és újdonságra szomjazó fogyasztóit különleges ízekkel és izgalmas termékekkel varázsolja el. Épp ezért nem meglepő, hogy a brand, a legtöbb italgyártóval ellentétben,...

A gazdaság erősödésével számolnak a cégvezetők

Világszerte a vezetők 77 százaléka szerint erősödni fog a globális gazdaság az előttünk álló évben, csupán 15 százalékuk számít visszaesésre. Erős összefüggés látható az ügyfélbizalom és a vezérigazgatói optimizmus, valamint a között, hogy történt-e...

Cápákkal fejlődhet tovább a digitális diákszövetkezet

A Quantum, Magyarország első digitális diákszövetkezete formálhatja át a fiatalok foglalkoztatásának jövőjét. A Start it @K&H inkubátorprogramban fejlődő és a Cápák között befektetőinek támogatását elnyerő csapat a pandémia idején alakult, de máris milliárdos forgalom...

A Toyota lett Európa második legnépszerűbb személyautó márkája

A Toyota Motor Europe európai Toyota és Lexus járműeladásai 1.076.300 darabot tettek ki 2021-ben, ami 8%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest, tükrözve a környezetbarát márkák iránti erős ügyfélkeresletet. Ezzel a Toyota...

Kriptovalutázó startupokat támadnak a hekkerek

Kis és közepes méretű vállalkozások elleni támadássorozatra bukkantak a Kaspersky szakértői. A fejlett állandó fenyegetésekkel támadó BlueNoroff hekkercsoport támadásai következtében az áldozatok komoly kriptovaluta-veszteségeket szenvednek el világszerte. A SnatchCrypto nevű kampány célpontjai olyan vállalatok,...

Karitatív kampánnyal segített az OMV

A karácsonyi szezonban tartott karitatív kampány eredményeképpen összesen több mint 5 millió forintot utal át az OMV a Magyar Máltai Szeretetszolgálat számára. A segélyszervezet a pénzt egy új mentőautó megvásárlásához használja fel. Ezzel az...

Új hírcsatornák a DirectNow kínálatában

Két új hírcsatornával bővültek a Direct Now alkalmazásban elérhető tartalmak, ezzel most már 96-ra emelkedett azon csatornák száma, melyek mobiltelefonon, tableten, laptopon vagy okostévén hozzáférhetőek a Direct One előfizetői számára. A Direct Now alkalmazás a...

Konferenciaszervezés: melyik részét érdemes profikra bízni? (x)

Egy konferencia sikerén számtalan dolog múlhat: erősítheti vagy akár gyengítheti is a cég hírnevét, bevételeit, megbízhatóságát. A siker azonban több lábon áll, melynek nagy része a szervezésben teljesedik ki. Fontos a helyszín, az előadók,...

Közös beszerzési stratégiát javasol a GVH

Lezárta a hazai médiaszolgáltatás és műsorterjesztés piacán végzett ágazati vizsgálatát a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A szervezet elemzése szerint az árak és a szolgáltatás minősége határozza meg leginkább a fogyasztói döntéseket, a kisebb szolgáltatóknak pedig...
- Hirdetés -
- Hirdetés -

Legolvasottabb

A Cápák között és a Tények áll az élen

Egyik a 18-49 éveseknél, másik a teljes lakosságnál bizonyult a hét legnézettebbjének. A főműsoridőben egész szoros volt a verseny az RTL Klub és a TV2 között. Az év első hetéhez képest mindkét vezető kereskedelmi csatorna...

Tovább növekedne a ŠKODA 2022-ben

A Covid-19-járvány és a félvezetőhiány ellenére is összesen 878 200 járművét szállította ki 2021 folyamán világszerte a ŠKODA AUTO. Közel 45 ezer darabos kiszállítási volumenével sikeresen mutatkozott be a piacon a tisztán elektromos ENYAQ...

Új terméket dob piacra a XIXO

A XIXO márka 2013-as alapítása óta büszke arra, hogy a folyamatosan változó és újdonságra szomjazó fogyasztóit különleges ízekkel és izgalmas termékekkel varázsolja el. Épp ezért nem meglepő, hogy a brand, a legtöbb italgyártóval ellentétben,...

A gazdaság erősödésével számolnak a cégvezetők

Világszerte a vezetők 77 százaléka szerint erősödni fog a globális gazdaság az előttünk álló évben, csupán 15 százalékuk számít visszaesésre. Erős összefüggés látható az ügyfélbizalom és a vezérigazgatói optimizmus, valamint a között, hogy történt-e...

Cápákkal fejlődhet tovább a digitális diákszövetkezet

A Quantum, Magyarország első digitális diákszövetkezete formálhatja át a fiatalok foglalkoztatásának jövőjét. A Start it @K&H inkubátorprogramban fejlődő és a Cápák között befektetőinek támogatását elnyerő csapat a pandémia idején alakult, de máris milliárdos forgalom...
- Hirdetés -

CMO

Fontos, hogy megmutassuk a pezsgő másik oldalát

Csomay András, marketing vezető, Törley Pezsgőpincészet   - Milyen évet zártok idén? - Ha ezt az évet jól le tudjuk hozni járványügyi szempontból, akkor nálunk a Törley Pezsgőpincészetben reményeink szerint vissza tudunk állni a COVID előtti időszakra....

A hitelesség egyre fontosabb

Sándor Gabriella, Libri-Bookline, marketing és kommunikációs igazgató fotó: Egyed Péter - A karácsony kiemelt időszaknak számít a könyvpiacon, az éves marketingbüdzsé mekkora részét költik el ilyenkor? - Az év utolsó három hónapja kereskedelmi és kommunikációs szempontból valóban...

Eljött a bátrak ideje

  Gál Judit, Danubius Hotels, marketing és kommunikációs igazgató   - Milyen év végére számítasz? Picit jobb lesz, mint a tavalyi hasonló időszak? - Össze sem hasonlíthatóak. A tavaly november olyan komoly szigorítást hozott, hogy fél évig...

A jövő év második felében lehet intenzívebb felfutás

Mocsai Zoltán, P Automobil Import Kft., marketing vezető - Mit tippelsz, milyen év lesz 2021 az autópiacon? Tavaly 128 000 új személyautót helyeztek forgalomba, idén kevesebb lesz? - Egy alapvetően felemás év az idei. Az év...

A vásárlási szokások örökre megváltoztak

Kanyó Roland, dm Kft., marketing és PR menedzser 133 milliárd forintos bevétellel zártátok az elmúlt üzleti évet, majdnem 10 százalékos plusszal. Gondolom ez a körülmények figyelembe vételével, elég jó eredménynek számít? Természetesen elégedettek vagyunk az elért...
- Hirdetés -

SzuperZöld

Zöld vállalást tett a Toyota és a Lexus

2035-re karbonsemleges lesz Európában a Toyota és a Lexus.A Toyota készen áll arra, hogy 2035-re nullára csökkentse az újonnan értékesített Toyota és Lexus járművek széndioxid-kibocsátását Nyugat-Európában, amelynek fontos lépcsőfoka lesz a legalább 50 százalékos,...

Zöld együttműködésben a TotalEnergies

A TotalEnergies és a Daimler Truck AG megállapodást írt alá az Európai Unió közúti árufuvarozásának szén-dioxid mentesítésére irányuló kötelezettségvállalásukról. A partnerek együttműködnek a hidrogénnel üzemeltetett nehéz tehergépjárművek ökoszisztémáinak fejlesztésében, egyrészt azzal a szándékkal, hogy...

Új technológiák pörgethetik fel a klímavédelmet

Hogyan segítheti a mesterséges intelligencia, az esővízgyűjtés és a közlekedési rendszerek gyökeres átalakítása a károsanyag-kibocsátás csökkentését – a többi között ez is kiderül a világ legfenntarthatóbb vállalatának választott Schneider Electric és a CNBC Catalyst...

DATA