Hogyan támogathatja a munkavállalók megtalálását és megtartását a hatékony munkáltatói márkaépítés – erre a kérdésre igyekezett választ adni a Brandbook.hu és a Brand Content által szervezett “Márkaépítés a munkaerőpiacon” konferencia. Az eseményen résztvevő 130 kommunikációs- és HR-szakember, valamint cégvezető és civil szervezetek képviselői az előadások mellett workshopokon is ismerkedhettek a legjobb gyakorlatokkal a héten.
A munkaerőhiány, illetve a toborzás-megtartás kérdésköre napjainkra a magyar vállalatok elsőszámú kihívásává vált. A problémát fokozza, hogy komplex megoldást igényel, melyet átfogóan a munkáltatói márka építés fogalmával szoktak társítani a szakemberek. A témával egyre több HR és gazdasági konferencia, cikk foglalkozik, tegnap viszont egyedi módon a márkakommunikációs oldaláról közelítette meg a területet az a közel 130 kommunikációs-, HR szakember, cégvezető és civil szervezeti munkatárs, akik a Brandbook.hu és a Brand Content által közösen szervezett „Márkaépítés a munkaerőpiacon” konferencián ismerkedtek a munkáltatói márka fogalmával.
Az eseményen toborzás, megtartás és a munkáltatói márka kialakítása és üzemeltetése tematikákban tartottak előadásokat, workshopokat és szekció üléseket. A résztvevőknek lehetőségük nyílt arra, hogy összeállítsák egyedi probléma térképüket, melyekre az interaktív foglalkozásokon keresték a megoldásokat.
A konferencia előadásainak visszatérő eleme volt, hogy a munkáltatói márkával való foglalkozásnak azzal kell kezdődnie, hogy a cégek megismerjék önmagukat. Ez szervezetfejlesztési, stratégiai kihívás és nagyban függ a cégvezető, adott esetben a KKV tulajdonos nyitottságától, fejlődési képességétől. Ezt a paradigmaváltást a munkaerőhiány kényszeríti ki, mivel a vállalkozásoknak egyre inkább ki kell szolgálniuk a munkakeresők igényeit.
„A régi rendszerekhez szokott menedzserek számára a szemléletváltás jelenti a legnagyobb kihívást. Sokan csak a toborzási problémát érzékelik, pedig a belső fejlesztés hatására kialakított munkavállalói élmény stratégia kidolgozása az alap, melynek üzemeltetése és folyamatos fejlesztése is komoly feladat. Csak ezután érdemes a toborzással foglalkozni. Ellenkező esetben olyan csapdahelyzetek alakulhatnak ki, amikor a látványos toborzó kampány hatására érkező új munkatárs csalódik a cégben már a jelentkezési, betanulási szakaszban. A közösségi média világában az ilyen tapasztalatok nagyon gyorsan elterjedhetnek, romba döntve az épp kialakítandó, nem túl erős lábakon álló céges márkát és az eddigi erőfeszítéseket.” – mondta Káli György a Brandbook magazin és a brandbook.hu főszerkesztője.
A konferencia előadói egyetértettek abban, hogy a munkavállalói márka kialakítása a vezetői szemléletváltás, a céges kulturális akadályok mellett kihívást jelent a szakemberek együttműködésében is, mivel ezt a területet a HR-es munkatárs mellett a kommunikációs, marketinges és PR-es szakemberek közös munkája tudja teljesen lefedni. Tehát külön munkacsoport, szervezeti együttműködés kialakítása szükséges hozzá, a megfelelő költségvetési keret mellett.
“Az a cég, akinek nem mindegy, hogy ki lesz az új kollégája, nem úszhatja meg, hogy ne foglalkozzon a munkáltatói márkájával. Ehhez képest a magyar cégek nagy részének fogalma sincs arról, hogyan fogjon hozzá a kiépítéséhez” – mondja el Balogh Péter, a DreamJo.bs új generációs állásportál alapítója.
A Márkaépítés a munkaerőpiacon konferencia résztvevőinek visszajelzései alapján látható, hogy hatalmas igény van a vállalkozások részéről a terület jobb megismerésére, a hazai jó gyakorlatok jobb feldolgozására. A szervezők ezért további szakmai workshopok, kurzusok megrendezését tervezik a munkáltatói márka kialakítása és a munkavállalói élmény fejlesztése témakörökben.
