Rendkívül aktív évet tudhatnak maguk mögött a média- és reklámipar hazai szakmai szervezetei, számos sikeres eseménnyel, képzéssel, bővülő tagsággal, edukációval, de fontos volt az is, hogy segítsék tagvállalataikat a változó gazdasági környezethez való alkalmazkodásban. A Marketing&Media magazin összeállításában hét szervezet vezetőit kérdeztük a tavalyi kihívásokról, eredményekről és az idei tervekről.
Novák Péter, Magyar Reklámszövetség, elnök
- Néhány hónapja választottak meg az MRSZ új elnökének, miért döntöttél úgy, hogy indulsz a pozícióért?
- Bár eredetileg nem volt a terveim között az elnöki pozíció, de a piac mérvadó szereplői meggyőztek, nagyon támogattak ebben, ami óriási megtiszteltetés. Huszonöt éve kezdtem el az MRSZ szakmai életében részt venni, az Internet Tagozat megalapításával. Levendel Ádám, az akkori elnök pedig 24 éve hívott be az ügyvezetésbe, amelynek azóta is tagja voltam, a későbbi elnökök is számítottak rám. Ismerem tehát az MRSZ működését, múltját, jelenét, vezetőtársaimmal, aktív tagságunkkal megteszünk mindent a szakma, az iparág jövője érdekében.
- Véleményed szerint mi jelenti idén a legnagyobb kihívást a hazai reklámpiacon?
- Az utóbbi években berobbanó, gyorsan terjedő és fejlődő MI-eszközök lehetőségeinek megismerése és megfelelő alkalmazása jelenti az üzleti életben, így a reklámpiacon is a legnagyobb kihívást és lehetőséget is.
- A reklámadó ugyan évek óta nullaszázalékos, de nem vezetik ki végleg. Mit gondolsz, mi ennek az oka?
- Örvendetes, hogy 2025-ben is nullaszázalékos lesz ez az adónem, és bízom benne, hogy egyre közelebb van az az időpont, amikor kivezetik.
- Mik az MRSZ fő célkitűzései 2025-re?
- A szövetség idén lesz 50 éves, ami kitűnő apropó arra, hogy az iparági visszatekintés mellett az igazán fontos témákra fókuszáljunk, vagyis a szakma, a reklám, a média, a kommunikáció és a marketing jövőjére. Ennek szellemében készülünk, a folyamatban lévő projektek mellett újak indításával is.
Sztaniszláv András, Magyar PR Szövetség, elnök
- Mi volt a legnagyobb kihívás 2024-ben az MPRSZ számára?
- Lépést tartani magunkkal. 🙂 Rengeteg programunk és aktivitásunk volt: a Drinks & Linksre minden hónap utolsó csütörtökén több tucat szakember jön, néhány tagozatunk szintén sok eseményt rendezett, mindkét díj (PREXA és EBA) szervezésével sok feladat volt. A nemzetközi ügynökségminősítő rendszer mellett bevezettünk egy Continuous Professional Development programot, jelentősen bővült a tagság, és több szakmai konferencián is adtunk/ gondoztunk PR-tartalmakat. Elképesztő lendület volt az elnökségben, a tagozatok vezetőiben, és a legjobb hír, hogy a tagságban is: aktívan kapcsolódtak, vettek részt a programokban, jöttek az újabb és újabb ötletek. Azt látom, hogy az elmúlt évek munkája és eredményei megerősítették az iparág bizalmát az MPRSZ-ben, és támogatni fognak minket abban a munkában, amit értünk/magunkért teszünk.
- November elején hoztátok nyilvánosságra a hazai PR-ügynökségek nettó listaóradíjait tartalmazó felmérésetek eredményeit. Miért volt fontos, hogy elkészüljön ez az elemzés, és milyen tanulságok vonhatók le belőle?
- Évek óta tartó dilemma, hogy miként tudjuk bebizonyítani az általunk teremtett értéket a megbízói oldal számára. Az MPRSZ-ben is többször beszéltünk arról, hogy jó lenne megismerni legalább az árakat, illetve ha radarként időről időre le tudnánk tapogatni a szakmánk állapotát. Minden ügynökségvezető és nyilván a megbízói oldal is tudja, hogy az ügynökségek középtávú fenntarthatóságához nem lehet megkerülni a költségek és az árak egyensúlyba hozását, nem is beszélve arról, hogy értékén kezeljük a tanácsadói munkát. A tapasztalat az, hogy jelentős szórás látható az ügynökségek méretei alapján is, de a mediánértékek már jó indikátorok arra, hogy hol tart a piac.
- Többévnyi kihagyás után ismét elindítottátok a munkáltatóimárkaépítést elismerő EBA-díjat. Miért döntöttetek így, és hogy értékeled a tavalyi megmérettetést?
- Az Employer Branding Awardot annak idején is az azonos nevű tamai felügyelete mellett indította el az MPRSZ. Néhány év kihagyás után ugyanez történt: újjáalakult a tagozat, és egyik első feladatuk az volt, hogy átnézzék, aktualizálják a kiírást, hogy újra tudjuk indítani a díjat. Erre viszonylag sok pályamunka érkezett, az értékelésnél behoztuk a PREXA-nál már jól ismert élő pitcheléses zsűrizést, ami itt is nagyon jól sikerült. Idén is tervezzük indítani a díjat, ám valószínűleg átrakjuk az év első felére, és akkor tisztán, a 2024-ben lezajlott employer branding kampányok és programok fognak versenyezni.
- Mik lesznek az MPRSZ fő célkitűzései 2025-ben?
- Novemberben volt tisztújítás a szövetségben, és a tisztségviselők nagy része újabb időszakra kapott bizalmat. Szeretnénk hangsúlyosabban körvonalazni a vállalati kommunikációs vezetőknek és az ügynökségek vezetőinek nyújtott szolgáltatásainkat. Továbbra is fókuszban lesz a PR stratégiai szerepének erősítése, emellett a minőségbiztosítást igyekszünk támogatni a nemzetközi ügynökségi audit lehetőségével, a szintén nemzetközi „CPD” egyéni képzési programplatform biztosításával, az utánpótlás képzésével és szakmai ajánlások kiadásával. A régi/új elnökség összegyűjtötte az ötleteket, és ezeket januárban bontjuk programokra, feladatokra – hallani fogtok rólunk.
dr. Tóth Csaba, Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete, elnök
- Mi volt a legnagyobb kihívás 2024-ben a MEME számára?
- A múlt évben három nagy kihívás is várt ránk. A mesterséges intelligencia használatának előretörése a televíziós iparágat sem kerülte el. Az MI-munkacsoportunk csatlakozott a médiaiparág önszabályozási és kutatási kezdeményezéséhez, a projekt gőzerővel halad, nemsokára elkészülhet az egységes MI-kézikönyv, amely a szerzői jogi és etikai aspektusok mellett a tartalomgyártása gyakorolt hatásokkal is foglalkozik. A MEME tavaly kezdte el átfogó előkészítő akcióját az online szerzői jogi jogsértések, azaz a kalózplatformok és illegális online szolgáltatók elleni hatékonyabb fellépés érdekében. Jelenleg intenzív jogszabály-előkészítő folyamat zajlik ezen a téren. És nem utolsósorban folytatódott a MEME jogi küzdelme az Előadóművészi Jogvédő Iroda/Mahasz által kezdeményezett potenciális jogdíjnöveléssel szemben, az új struktúrát a teljes iparág vitatja, most az Igazságügyi Minisztérium határozatára várunk, reméljük, minden marad a régiben.
- Korábban elmondtad, hogy szeretnéd mind horizontálisan, mind vertikálisan bővíteni a tagságot. Milyen eredményeket sikerült elérni ezen a területen?
- Az év végére úgy tűnik, létrejött a konszenzus a televíziós iparág résztvevői között, hogy a bevételeink jelentős részét termelő értékesítési házaknak, így az Atmediának és az RTL Sales House-nak is helye van a MEME tagja között. Ami pedig a horizontális bővülést illeti, itt is rég nem látott fejlemény, hogy hamarosan új műsorszolgáltatóval bővülhet a MEME tagsága: a különösen sikeresen zárult idei Big Picture után az ott eseményszponzorként szereplő BBC Studios hivatalosan is bejelentkezett nálunk, hogy szeretne a MEME rendes tagjává válni. Reméljük, mindhárom szervezet belépését még a télen véglegesíthetjük.
- Pár hete hoztátok nyilvánosságra a Nielsennel közösen készített Panelkutatást. Mik a legfontosabb tanulságai, amelyekre a piaci szereplőknek érdemes a jövőben kiemelt figyelmet fordítaniuk?
- Az elmúlt évek technológiai fejlődése és az online platformok térnyerése új tendenciákat hozott a hazai médiapiacon, miközben a hagyományos tévézés jelentősége továbbra is erős maradt. Az eredmények szerint a felnőtt lakosság 82 százaléka legalább három online videós szolgáltatást használ egy adott hónapban. A hagyományos televíziózás ugyanakkor továbbra is a médiafogyasztás alapvető formája. A kutatás szerint a célcsoport 92 százaléka néz lineáris tévét, és heti szinten több mint 80 százalékos a lineáris csatornák elérése. Figyelemre méltó, hogy ez a szám az intenzív online tartalomfogyasztók körében is kiemelkedően magas.
- Mik lesznek a MEME fő célkitűzései 2025-ben?
- A 2025-ös év reményeink szerint a televíziós piac reklám- és terjesztési bevételeinek dinamikus növekedését hozza, lehetővé téve a tartalmaink, a saját gyártású műsoraink színvonalának további erősödését. Az óriási piaci versenyben és a gazdasági kihívások közepette a MEME feladata, hogy az összes lehetséges fronton támogassa az iparág szereplőit aktív kutatómunkával, lobbitevékenységgel és jogi eszközökkel abban, hogy a nemzetközi szereplőkkel valóban egyenlő esélyek mentén folytathassák működésüket a magyar nézők nagy örömére, a lehető legszínesebb és leginnovatívabb módon.
Kalocsai Zoltán
