Mediátor, business és team coach, újmédia grafikus – az elmúlt években ezek voltak a legnépszerűbb felnőtteknek szóló szakirányú, vagy más néven másoddiplomás továbbképzések. A két-, illetve három féléves, egyetemi szintű képzésekkel a felsőoktatás gyorsan reagál a munkaerőpiaci igényekre, az oktatás pedig gyakorló szakemberek bevonásával történik. Nem véletlen, hogy a pandémia okozta változások a hasonló képzésekre jelentkezők számában is megmutatkoztak: a munkaadók a válsághelyzetre sok helyen a továbbképzés lehetőségének felajánlásával reagáltak.
Egy-egy specifikus szakterületen való elmélyedésre kínálnak jó lehetőséget a szakirányú továbbképzések, melyekre már diploma birtokában, jellemzően a munkaerőpiacon eltöltött néhány év után jelentkeznek a hallgatók. Sokszor a cégek fizetik be a munkatársakat, hogy tovább képezzék őket egy hiányterületen, de vannak, akik egy saját vállalkozás indításának tervével iratkoznak be a kurzusokra. A cél sok esetben pedig az, hogy a menedzserek jobban megértsék az általuk koordinált terület szakmai szempontjait vagy, hogy a szakértők menedzsment-tudásra tegyenek szert – így a speciális, két-három féléves képzések hidat képezhetnek a szakmai és vezetői munkaterületek között.
A képzések a gyakorlatra fókuszálnak: az oktatók jellemzően tapasztalt, gyakorló szakemberek, akik valós képet tudnak adni a piacról. A szakirányú továbbképzések előnye tehát, hogy a tartalom mindig aktuális: a kurrens, felkapott, hiányszakmaként felmerülő területekre a felsőoktatás e szegmense tud a leggyorsabban reagálni. Azaz, ha valamelyik szakmában megújuló tudásra van szükség, vagy éppen hiány tapasztalható a munkaerőpiacon, arra gyorsan, az alap- és mesterképzésekre jellemző hosszadalmas tervezési és jóváhagyatási folyamat nélkül is megújulhat a követelményrendszer, vagy új képzés indulhat.
A Budapesti Metropolitan Egyetem adatai szerint 2019-ről 2021-re, azaz a pandémia alatt másfélszeresére nőtt az ilyen képzéseken tanuló hallgatók száma. Az otthon töltött idő alatt felértékelődött a továbbképzés, a tanulás jelentősége, amit a HSZOSZ kutatása is alátámaszt. A felmérés eredményei szerint a COVID-19 következtében a kompetenciák jelentősége átértékelődött, amire a cégek a szervezetfejlesztés eszközeivel, például a munkavállalói képzés lehetőségének felkínálásával, az önfejlesztés támogatásával reagáltak. Ennek a következménye lehet az is, hogy a munkáltatók által finanszírozott hallgatók száma 2020-ban volt a legnagyobb. A jelentkezők átlagéletkora 2021-ben 37 év volt, a képzések a 25-45 éves korosztályban, a nők körében a legnépszerűbbek. Valamennyi továbbképzés közös jellemzője, hogy a megszerezhető tudás nemcsak válságálló, de egyúttal megtérülő befektetés is.
A Metropolitan legnépszerűbb szakirányú továbbképzései a mediátor, a business és team coach, illetve az újmédia grafikus – a területek iránt akkora az érdeklődés, hogy az intézménynek az eredetileg tervezetthez képest dupla annyi csoportot kellett indítana. Az összesen 18 hiánypótló képzést tartalmazó portfólióban a felkapott szakterületek mellett különleges, egy-egy hiányszakmára fókuszáló, innovatív képzéseket is találunk: ilyen például a Lean szolgáltatásfejlesztő, a Pénzügyi szabályozási és felügyeleti szakember vagy a Pénzügyi digitalizációs és compliance tanácsadó szakok.
A szakirányú továbbképzésekre szeptember 10-ig van lehetőség jelentkezni. Az érdeklődők a Budapesti Metropolitan Egyetem augusztus 29-ei nyílt napján közelebbről is megismerkedhetnek a képzésekkel és a jelentkezési folyamattal.
