Legyen-e influencer feketelista? Mi az egészséges arány szponzorált és saját tartalom között? – többek között ezeket a kérdéseket vitatták meg a az Influencer Festivál szervezői csapata által összehívott szakmai egyeztető fórumon.
Széleskörű szakmai egyeztető fórumot tartott az Influencer Festival szervezői csapata – a Positive Adamsky – az influencer marketing kihívásai kapcsán. Az Influencer Festival Program Hub + Nonfluencer Etikai Kódex kerekasztalon számos, az influencer marketing területén aktív ügynökség, ügyfél és influencer fogalmazta meg a témával kapcsolatos véleményét. Kiderült, a hitelesség mindegyik szereplő számára kardinális kérdés, és mindenki tisztázni szeretné, hogy mibe szólhatnak bele a márkák az együttműködések során.
A Kiosk Budapestben rendezett eseményen a szervezők három csoportra osztották a résztvevőket, melyek külön-külön tárgyalták meg és gyűjtötték össze az influencer marketing során megtapasztalt legkomolyabb kihívásokat. A szervezők az eseményen felmerült kérdéseket részletesen is feldolgozzák majd az Influencer Festivalon, szeptember 13-án az Akvárium Klubban.
Legyen-e influencer feketelista?
Az ügynökségi oldal fórumbeszélgetésén vegyesen vettek részt influencer-, kreatív- és pr-ügynökségek képviselői. Az itt felmerült egyik legfontosabb, legtöbb vitát kiváltó kérdés az volt, hogy készüljön-e feketelista a nem megbízható, hamis/vásárolt követőkkel rendelkező, vállalásaikat nem teljesítő, vagy egyéb szakmai okból elfogadhatatlan influencerekről. A vélemények megoszlottak, ahogy az is, hogy milyen szempontok alapján, mely független bizottság tudna összeállítani egy ilyen listát.
Egy másik, nagyon fontos témakör a briefek kérdésköre volt. Milyen szempontokat foglal magába egy ideális brief? Kinek a feladata ezt összeállítani – a kreatívügynökség, influencer-ügynökség vagy az ügyfél dolga? Egyáltalán, mi az, amit a marketingvezető előre meghatározhat egy influencer együttműködés során, és mi az, amibe nem szólhat bele?
További felmerülő kérdés volt, hogy érdemes-e külön influencer marketing divíziót kialakítani az ügynökségi (kreatív-, pr-, stb.) vagy megbízói oldalon, illetve, hogy hol a határ mikro- és makroinfluencerek között, mikor és mire érdemes felkérni az egyiket, mikor a másikat? Szintén felmerült az influencer-utánpótlás kérdésköre, hogy érdemes-e ebbe fektetni, vagy ez már túlságosan mesterségessé változtatná a szcénát?
Nem mernek nem használni influencereket
Az ügyféloldali fórumbeszélgetés részben átfedésben volt az ügynökségivel, itt is sorra került az a téma, hogy mennyire kell, vagy szabad megkötni az influencerek kezét, mennyire kell a márka szabályai, keretei közé szorítani őket?. „Adjunk neki egy brand guide-ot és bízzuk rá az életünket?” – tette fel a kérdést az egyik résztvevő. Következő, kézenfekvő kérdésként pedig rögtön felmerült, hogy mit is kellene tartalmaznia annak a bizonyos brand guide-nak.
Abban az ügyfelek többsége egyetértett, hogy a jövő a hosszú távú influencer együttműködéseké, az viszont már egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy miképp lehet ezeket kialakítani a gyakorlatban, hiszen sokak érzik úgy, hogy az influencerek azok, akik nehezen köteleződnek el hosszabb távon.
Szintén fontos vitatémakör volt, hogy lehet-e, illetve kell-e szabályozni az árazást. Jelenleg ugyanis egyáltalán nem világos, hogy ki diktálja a tempót ezen a téren, a megbízók, vagy az influencerek. Mint ahogy az is kérdéses, hogy amennyiben valóban drágának tekinthetők az influencerek, az amiatt van-e, mert a megbízók mindent megfizetnek? Egyáltalán, mennyit ér egy-egy influencer együttműködés, mi tekinthető olcsónak és mi drágának?
További alapkérdésként került szóba, hogy egyáltalán mikor van és mikor nincs szükség influencerekre, mikor megfelelőek a hagyományos marketingmegoldások, és mit veszít az ügyfél, ha nem használ influencert. Az a probléma is felvetődött, hogy mivel nagyon felkapottá vált a terület, jelenleg sokan „nem mernek” kimaradni belőle, mindeközben kiszolgáltatottnak érzik márkájukat az influencereknek.
Mi az egészséges arány szponzorált és saját tartalom között?
Az Influencer Festival szervezői az ügynökségi és a márkaoldali képviselők mellett figyelmet fordítottak arra is, hogy az influencerek véleményét is meghallgassa. Ebből kiderült: egyértelműen foglalkoztatja őket is az a kérdés, hogy mit határozhat meg a megbízó, és miben kell szabad kezet kapnia az influencernek, valamint, hogy valóban hozzátesz-e a hitelesség megőrzéséhez a hosszú távú együttműködés.
Fontos kérdés továbbá, hogy kinek a felelőssége jelezni, amikor a kampány céljai és az influencer személyisége nem férnek össze, illetve, hogy mi a fontosabb: az influencer neve, ismertsége, vagy a márkarelevanciája?
Végül, de nem utolsó sorban ők maguk is feltették a márkaoldalon is sokat feszegetett kérdést, hogy mi az egészséges arány a szponzorált és a saját tartalom között, illetve, hogy kinek kellene betartatni ezt az arányt?
Hogy az influencer kommunikációnak ne csak jelene, hanem jövője is legyen
A tavaly indított nonfluencer kampányról is szó esett az eseményen, amely kapcsán Vaszary Ádám a nonfluencer.hu alapítója kijelentette, hogy a kampány fontos feladatának tartja meghatározni, hogy milyen szerepe, felelősségi köre, feladata, kötelezettsége, jogos követelése vagy jutalma lehet az influencer marketing szereplőinek; így az ügyféloldalnak, az ügynökségeknek, az influencer menedzsmentcégeknek, valamint maguknak az influencereknek. Ennek szellemében kezdeményezik – a piaci szereplők közös konszenzusán alapuló – influencer marketing guide kidolgozását, amelynek az ismertetése a Festivalon lesz.
A szervezők a programalkotói eseményen felmerült kérdéseket részletesen is feldolgozzák majd az Influencer Festivalon, szeptember 13-án az Akvárium Klubban.