A virtuális asszitenst használók szerint három éven belül elterjednek a hangulatunkat értelmezni képes berendezések. A kiterjesztett valóság (AR) és virtuális valóság (VR) felhlasználók részéről komoly igény mutatkozik a közvetlen, virtuális segítségnyújtás iránt, például a főzéshez vagy otthoni javításokhoz – derül ki az Ericsson jelentéséből.
Az Ericsson friss ConsumerLab jelentésé 2019 legfontosabb fogyasztói trendjeiről szól a szórakozató elektronikában, illetve az infokommunikációban. A jelentés nyolcadik kiadása a technológiai újítások átvételében élen járó 34 millió fogyasztót reprezentálva, az ő várakozásaik alapján határozza meg 2019 legfontosabb 10 fogyasztói trendjét.
Az idei jelentés a közeljövő technológiai vívmányaival – így többek közt a mesterséges intelligenciával, virtuális valósággal, 5G hálózatokkal és automatizálással – kapcsolatos fogyasztói véleményeket és várakozásokat foglalja össze. A jelentés tanúsága szerint az autonóm és hangulat-előrejelző technológiák szerepe a közeljövőben nőni fog az emberek életében.
Dr. Michael Björn, az Ericsson Consumer & IndustryLab kutatási vezetője, a jelentés fő szerzője a következőket mondta: „Képzeljünk el egy okostelefont, amely nem csak azt tudja, hogy mit csinálunk, de azt is, hogy kik vagyunk. A mesterséges intelligencia már ma is képes arra, hogy mindössze a szemünkbe nézve megértse személyiségünket. Nem meglepő hát, hogy a technológiai vívmányok átvételében élen járó fogyasztók szerint a jövőben a készülékeink jobban fognak ismerni minket, mint mi őket.”
A 10 legfontosabb fogyasztói trend 2019-re és az azt követő időszakra:
1. Hangulatfigyelő eszközök
A virtuális asszisztens használók több mint 60 százaléka szerint, három éven belül elterjedtek lesznek az olyan eszközök, amelyek képesek hangulatunkat értelmezni.
2. Intelligens viták
A virtuális asszisztens használók több mint 65 százaléka szerint az okoshangszórók három éven belül már a családtagokhoz hasonlóan vesznek részt a családi vitákban.
3. Kémalkalmazások
A fogyasztók több mint 45 százaléka szerint az alkalmazások akkor is gyűjtenek rólunk adatokat, amikor nem használjuk őket.
4. Kötelező sütihasználati hozzájárulás
A fogyasztók 51 százalékát bosszantja, hogy mindig hozzá kell járulniuk az adatgyűjtő sütik használatához.
5. Készségek internete (Internet of skills)
A kiterjesztett valóság (AR) és virtuális valóság (VR) felhasználók több mint 50 százaléka szívesen használna olyan alkalmazást, szemüveget vagy kesztyűt, amellyel hétköznapi, praktikus dolgokhoz (például főzés, otthoni javítások) kaphatnának virtuális segítséget.
6. Beavatkozás nélküli (zero-touch) fogyasztás
A virtuális asszisztens használók mintegy fele szeretne automatizált számlákat és előfizetéseket, valamint önbevásárló háztartást.
7. Szellemi tunyaság
A fogyasztók 31 százaléka szerint rövidesen „intellektuális edzőtermekbe” fogunk járni, ahol gyakorolhatjuk a gondolkodást, mivel a mindennapi döntéshozatal egyre inkább automatizálttá válik.
8. Ökotudatosság
A fogyasztók 39 százaléka szeretne olyan öko-órát, amely méri viselője szénlábnyomát.
9. Digitális ikertestvér
A kiterjesztett valóság (AR) és virtuális valóság (VR) felhasználók 48 százaléka szeretne magának digitális/online hasonmást, aki pontosan utánozza őket, így egyszerre két helyen lehetnének.
10. Az 5G automatizálja a társadalmat
Az okostelefon használók mintegy 20 százaléka úgy gondolja, hogy az 5G hatékonyabban kapcsolja majd össze az IoT eszközöket, mint például a háztartási berendezéseket vagy a fogyasztásmérőket.
Arra a kérdésre, hogy a fenti technológiákat fenyegetésként vagy lehetőségként kell-e megélnünk, Dr. Pernilla Jonsson, a Consumer & IndustryLab vezetője a következőket mondta: „Beléptünk abba a korszakba, amikor az emberek és az intelligens gépek között interakció zajlik, együttműködnek egymással. Eddig még csak apró lépéseket tettünk a jövő felé. Az automatizált (zero-touch) jövő technológiájának nagy része még kifejlesztésre vár – és még mindig a mi kezünkben van a döntés arról, milyen legyen ez a jövő.”
A jelentés következtetései az Ericsson ConsumerLab több mint 23 éves globális kutatási tapasztalatinak felhasználásával, a világ 10 vezető nagyvárosában élő, haladó internethasználók körében, 2018 októberében készített online felmérés eredményein alapulnak.
