Elindult a nyári diákmunkaszezon: a következő hetekben egyre többen vállalnak diákmunkát a kereskedelemben, a vendéglátásban, a turizmusban vagy egyszerű betanított munkakörökben. Nem árt azonban résen lenni, ugyanis a nyári időszakban nagyobb eséllyel találkozhatnak a diákok szabálytalan foglalkoztatási formákkal. Ha nincs írásos megállapodás vagy a felajánlott bér elmarad a jogszabályi minimumtól, könnyen kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek. Mire figyeljenek a diákok, mielőtt elvállalnak egy nyári munkát, és milyen szabályok védik a fiatal munkavállalókat? A Mind-Diák Szövetkezet szakértője összegzi a legfontosabb tudnivalókat.
A Mind-Diák tapasztalatai szerint a nyári időszakban az egyik legnagyobb veszélyt továbbra is a fekete vagy szürke foglalkoztatás jelenti a fiatalok számára. Ennek legelső jele lehet, ha a munkáltató nem kér adatokat a szerződéskötéshez és a bejelentéshez. Gyanús lehet az is, ha halogatják a szerződéskötést, ha nincs egyértelműen megnevezve a foglalkoztató, vagy ha a munkavégzés feltételei folyamatosan változnak.
Szerződés és bejelentés nélkül ugyanis az is bizonytalan, hogy a fiatal maradéktalanul megkapja-e a munkájáért járó bért: nehezebben tudja alátámasztani, hány órát dolgozott, milyen bérben állapodtak meg vele, és pontosan milyen összeg járna neki. Bizonyos területeken – például a vendéglátásban, a kereskedelem egyes területein vagy élelmiszerrel kapcsolatos munkakörökben – egészségügyi alkalmassági vizsgálatra is szükség lehet, ezért figyelmeztető jel lehet, ha ennek kérdése egyáltalán nem merül fel.
„A Mind-Diák Szövetkezet nemcsak munkalehetőséget közvetít, hanem jogi, adminisztratív és pénzügyi védőhálót is ad a diákoknak. Ebben az esetben a diák nem egyedül áll a foglalkoztatóval szemben, mert a szövetkezet segít a szerződéskötésben, intézi a munkaügyi adminisztrációt és a bérkifizetést is” – hangsúlyozta Göbl Róbert, a Mind-Diák Szövetkezet vezetője. Hozzátette: a legtöbb diák ilyenkor találkozik először a munka világával, ezért sokat számít, hogy legyen mellettük olyan szakmai háttér, amely segít eligazodni a munkavállalás feltételeiben, és biztosítja, hogy az első munkatapasztalatukat szabályos, biztonságos keretek között szerezzék meg. A digitális ügyintézés – például az e-jelenléti rendszer és az online szerződéskötés – mellett a személyes támogatás is kulcsfontosságú: az interjúra való felkészüléstől kezdve a munkavégzés teljes időtartama alatt végigkísérik a fiatalokat, és dedikált kapcsolattartót biztosítanak számukra.
Ezen felül az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás a vállalatoknak is rugalmas és költséghatékony megoldás. A cégek a diákok után nem fizetnek szociális hozzájárulási adót, és jellemzően csak a ténylegesen ledolgozott órák után kell költséggel számolniuk, miközben az adminisztráció szinte egészét az iskolaszövetkezet kezeli.
18 év alatt szigorúbb szabályok
A nyári szünetben már a 15. életévét betöltött, nappali tagozatos tanuló is vállalhat munkát, 18 év alatt azonban a munkavállaláshoz jellemzően szülői hozzájárulás szükséges. A fiatalkorú munkavállalókra speciális védelmi szabályok vonatkoznak: 18 év alatt nem végezhetnek éjszakai munkát, nem rendelhető el számukra rendkívüli munkaidő, és a munkaidő, a pihenőidő, valamint a munkaközi szünetek esetében is szigorúbb előírások érvényesek. A napi munkaidő főszabály szerint legfeljebb 8 óra lehet, két munkanap között legalább 12 óra pihenőidőt kell biztosítani, 4,5 órát meghaladó munkavégzés esetén legalább 30 perc, 6 órát meghaladó munkavégzés esetén pedig legalább 45 perc munkaközi szünet jár.
A diákokra ugyanúgy vonatkozik a minimálbér és a garantált bérminimum szabálya is. 2026-ban a diákmunka órabére legalább bruttó 1856 forint, középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakörökben pedig minimum bruttó 2145 forint. A minimálbérnél alacsonyabb órabér ezért már önmagában figyelmeztető jel: jogszerű keretek között a diákokat sem lehet a törvényi minimum alatt foglalkoztatni. Iskolaszövetkezeti foglalkoztatás esetén a bért nem terheli társadalombiztosítási járulék (18,5%) és sok esetben ez a 25 év alattiak számára nettóban is ugyanekkora összeget jelent, hiszen szja-kedvezményben részesülnek. Fontos ugyanakkor tudni, hogy a kedvezmény havonta legfeljebb 715 765 forintos jövedelemhatárig érvényesíthető.
Akcióban a szülők
A diákmunkapiac erősödő trendje, hogy egyre több szülő maga is aktívan keresi a nyári munkalehetőséget gyermekének, és sok esetben a saját munkahelyén talál erre megoldást. Ez a fiatal számára is biztonságérzetet adhat, hiszen ismerős, ellenőrzött környezetben találkozhat először a munka világával, miközben egyszerűbb, könnyen betanítható feladatokba kapcsolódhat be – ilyen lehet például az adatrögzítés, a csomagolás, a leltározás vagy más kisegítő munka.
„A dolgozók gyermekeinek nyári foglalkoztatása ma már több mint praktikus megoldás a szezonális feladatokra. Egyszerre lehet családbarát juttatás és utánpótlás-nevelési lehetőség: a szülő számára megnyugtató, hogy gyermeke ellenőrzött, stabil környezetben dolgozik, miközben pénzkereseti lehetőségre, tapasztalatra tesz szert. A vállalat pedig költséghatékonyan támogathatja a nyári szabadságolások idején leterhelt csapatát” – tette hozzá a HR szakértő.
Göbl Róbert szerint a korán megszerzett munkatapasztalat segíti a fiatalokat abban, hogy magabiztosabbá váljanak, felelősebben bánjanak az idejükkel és a pénzügyeikkel, később pedig pályakezdőként előnnyel induljanak a munkaerőpiacon azokkal szemben, akik a diákéveik alatt egyáltalán nem dolgoztak. A cégek számára mindez lehetőséget ad arra, hogy időben felismerjék azokat a tehetséges fiatalokat, akikkel később gyakornokként vagy akár főállású munkavállalóként is érdemes számolniuk.
