Az európai (2,4%-os) átlagot messze túlszárnyalva 7,8 százalékos értékbeli növekedéssel a magyar kiskereskedelem a második a kontinens kiskereskedelem forgalmát nézve 2018 második negyedévében. Az előző év azonos időszakával összevetett eredménynél csak Törökországban regisztrált magasabb forgalmat a a Nielsen „Growth Reporter” című, negyedévenkénti európai elemzése.
Jóllehet, az első negyedévinél valamelyest alábbhagyott a lendület, mértéke továbbra is számottevő:
A mennyiségi eladás 3,5 százalékkal nőtt az előző év utolsó negyedévéhez képest a magyar kiskereskedelemben, míg Európában átlagosan enyhe csökkenés volt tapasztalható (-0,1%). Mérséklődött a hazai élelmiszereket, háztartási vegyi árukat és kozmetikumok piacát érintő árszínvonal-növekedés hatása: a vizsgált időszakban 4,3 százalékon állt negyedéves összehasonlításban. Európában az értékbeli növekedést gyakorlatilag ez adta: 2,5%-kal növekedett az árszínvonal-változás hatására a piac.
A hazai élelmiszerpiac összességében értékben 7,4 százalékkal bővült; hatalmasat lódult a vegyi áruk piaca: növekedési üteme 9,4 százalék volt.
„Látszólag lassult a hazai FMCG-piac növekedési üteme az első negyedévhez képest, de – kiküszöbölve a húsvét első féléves hatását – az első hat hónapban összességében 8%-ot növekedett a piac, ami egyértelmű gyorsulást jelent a 2017-es teljes éves 6%-hoz képest.” – mondta Kovács Gergely, a Nielsen ügyfélkapcsolati vezetője. „Ha kitart a bérek növekedési üteme, a fogyasztói bizalom és a napi fogyasztási cikkek piacának bővülése is várhatóan tartja a bővülésnek ezt a szintjét a következő negyedévekben is.”
Kontinensünk huszonegy vizsgált országából húsznál nőtt a kiskereskedelem forgalma, negatív tartományban csupán Szlovákia is Belgium mozgott. A legnagyobb arányú növekedést, a korábbi negyedévi adatokhoz hasonlóan, ismét Törökországban mérték (+16,6%), ahol ehhez – az inflációs adatokkal egybevágóan – nagyban hozzájárult a kétszámjegyű árszínvonalváltozás-hatás. Majd következik Magyarország (+7,6%), Írország (+3,5%), Lengyelország (+3,4%) és Svédország (+3,1%). A sereghajtó a már említett Szlovákia (-0,4%), őt előzi Belgium (-0,2%), Ausztria (+0,1%), Olaszország (+0,3%) és Svájc (+0,6%).
Látványos a visegrádi országok növekedésének lassulása, elsősorban Szlovákiában, de Csehországban és Lengyelországban is ez a trend a jellemző. A V4 országai közül a magyar mellett a lengyel kiskereskedelem került be a kontinensszintű top 5-be a második negyedévben. A cseh piac hátulról a hetedik (+0,9%), míg negatív eredményével Szlovákia végzett utolsóként.
Az eurózóna gyenge év eleji teljesítménye után a gazdasági növekedés üteme hasonlóan alakult a második negyedévben: mindössze +2,2 százalékkal bővült éves összehasonlításban (összevetve a +2,4%-os első negyedévi eredménnyel). Mindemellett az európai országok nagyobb piacain nagyrészt egészséges a gazdasági környezet. A kiskereskedelem bővülése a helyi piaci sajátosságok, szélsőséges időjárási körülmények és szezonális hatások folytán valamelyest kevésbé kiszámítható. Ebből az következik, hogy Európa-szerte az értékbeli növekedés a második negyedévben lelassult, míg 2017 első negyedéve óta először a mennyiségi eladás enyhén csökkent.
