Ezzel küzdenek a kkv-vezetők

Háromból csak két kis- és középvállalati üzleti döntéshozó fogalmaz meg az általa irányított vállalkozás számára jövőképet – állapítja meg a Kkv Tükör, az a kutatás, amelyet a MiniCRM végzett el annak érdekében, hogy kiderüljön: hogyan gondolkodnak a kkv-vezetők cégükről, annak értékéről, működéséről, jövőjéről. A felmérésből az is kiderül, hogy miközben a cégvezetők 71 százaléka szerint vállalkozásuk egyáltalán nem működne vagy rosszabbul teljesítene nélkülük, 45 százalékuk tartja magát saját cége rabszolgájának.

Egyszerre érzi magát nélkülözhetetlennek és áldozatnak a hazai kkv-vezetők többsége: a MiniCRM megbízásából készített Kkv Tükör kutatásból* az olvasható ki, hogy a megkérdezett tulajdonosok és üzleti döntéshozók 10 százaléka teljes mértékben, 35 százalékuk inkább egyetért azzal, hogy a „cége rabszolgája”. Ehhez képest a válaszadók 24 százaléka szögezte le, hogy a vállalkozása egyáltalán nem működne, ha őt kivennénk az irányításból, 47 százalékuk szerint pedig romlana a céges teljesítmény.

„Egy vállalat akkor működik jól, ha bárkit kiveszel, minden ugyanúgy megy tovább, ugyanúgy működik” – vallja Dorcsinecz József, a Szallas.hu és a Pepita.hu társalapítója. Szerinte az üzleti döntéshozóknak el kell jutniuk addig a felismerésig, hogy sokkal nagyobb teljesítményt tudnak letenni az asztalra azzal, ha minden feladatot delegálnak és azok „csak” 95 százalékosan oldódnak meg, mint ha mindent ők csinálnak 100 százalékosan. Ezzel egybecseng az NNG navigációsszoftvert gyártó céget alapító Balogh Péter szoftverfejlesztő-üzletember és angyalbefektető álláspontja is. Szerinte problémás, hogy a cégvezetők egy része saját maga köré építi a szervezetet és meggyőződése, hogy nélküle fabatkát sem ér az egész. Így ő maga lesz a vállalat működésének akadálya.

A kutatás arra is rávilágít, hogy a kkv-vezetőknek csupán a 68 százaléka fogalmazott meg cége számára jövőképet, miközben személyes jövőképpel a válaszadók nagy többsége (87%) számolt be. „Figyelemreméltó, hogy a cégvezetők kisebb százalékban rendelkeznek a saját cégükkel kapcsolatban jövőképpel, mint saját maguk számára. Ez azért is ellentmondásos, mert a cégvezetői személyes jövőkép egyik alappillérjének kellene legyen, hogy rendelkezünk jövőképpel a saját vállalkozásunk számára” – rögzíti Rácz Csaba, a MiniCRM vezérigazgatója. Ehhez képest a cégvezetők 32 százaléka nem fogalmazott meg jövőképet a cégének, ugyanakkor igazolódott az, hogy minél nagyobb a cég forgalma, annál jellemzőbb, hogy van a cégvezetőnek személyes jövőképe.

A kutatásból kirajzolódott az is, hogy a vállalkozók 12 százaléka kizárólag adatok alapján, míg 34 százalékuk jellemzően adatok alapján hozza meg a döntését. Az viszont Rácz Csaba szerint szomorú, hogy a vállalkozók több mint fele vagy egyáltalán nem használ adatokat a döntéshozatalához, vagy csak ad-hoc jelleggel és utóbbi esetben is csak felületesen használják azokat.

Minden ötödik válaszadó (21%) rendelkezik tapasztalattal saját cége értékének a kiszámolásában, további 20 százalékuknak pedig ez szerepel a tervei között. Ez elég magas arány Oszkó Péter kockázatitőke-befektető szerint, hiszen hacsak valaki nem tervezi értékesíteni a vállalkozását vagy külső tőke bevonását, akkor a cégértékelésnek önmagában nincs különösebb jelentősége – ellentétben egy startuppal, amely akkor képes sikeresen újabb és újabb tőkefinanszírozást szerezni, amennyiben folyamatosan növeli a cég értékét, amihez elengedhetetlen a cégértékelés, amit így ráadásul motiválásra is használnak.

Balogh Péter úgy látja, sok cégvezető akkor sem számol vagy gondolkodik cégértéken, amikor már vállalkozása eladását fontolgatja. „Pedig nem csak azért érdekes érteni a cégünk értékét, mert épp eladnánk, hanem azért is, hogy jól értsük, hogy mitől értékes” – véli az angyalbefektető, aki szerint nem lehet eladni egy olyan vállalkozást, ahol a cégvezető nélkülözhetetlen és lecserélhetetlen.