Mind a magasabb hozamokba vetett hit, mind a hagyományos pénzügyi rendszer folyamatos „drágulása” a kriptoeszközök további gyors terjedését vetíti előre. Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy bár az elmúlt években mind az Európai Unióban, mind hazánkban jelentősen fejlődött a kriptoeszközök jogi szabályozottsága, még mindig rengeteg a nyitott, szabályozatlan kérdés. Jelenleg sem léteznek például olyan védelmi mechanizmusok, mint például egy bankszámla-egyenleg vagy értékpapírszámla-egyenleg esetében– hívja fel a figyelmet a BDO Legal.
A kriptoeszközök terjedésének ütemét jól szemléltetik a számok: 2019-ben 2250 különféle kriptoeszköz létezett a világon, 2023-ban a brit pénzügyi felügyelet szerint ez az érték már elérte a 20 ezret. A kriptoeszközök piaci kapitalizációja 2019 januárjában még 122 milliárd dollár volt, 2021 januárjában már átlépte az 1000 milliárd dollárt és napjainkra meghaladja a 3500 milliárd dollárt is. Ezzel párhuzamosan gyorsan nő a visszaélések értéke is: a Chainanalysis becslése szerint 2024-ben 9,9 milliárd dollárnyi ügyfélpénz veszett el az átverésekhez kapcsolódó kriptotárcákba történő befizetések következtében.
A kriptoeszközök népszerűségét a spekuláció mellett a hagyományos pénzügyi rendszer magas költségei is növelik. A bankkártyás és online elkövetett csalásokkal szembeni banki lépések, azaz a kiberbűnözés elleni védekezés önmagában is költségnövelő tényező. Magyarországon emellett tranzakciós illetékek is terhelik a banki ügyfeleket, ezek mértéke legutóbb novemberben emelkedett. Ezért sem véletlen, hogy intenzíven nő a kriptoeszközök használata. Emiatt azonban egyre gyakoribbak lesznek azok a problémák, amelyek részint a jogi szabályozatlanságból, részint magukban a kriptoeszközökben rejlő kockázatokból erednek.
A kriptoeszközök szabályozásában mind Európában, mind Magyarországon jelentős lépések történtek az elmúlt években. Sokáig csak hatósági közlemények formájában „szabályozták” a kriptoeszközöket, ám Magyarországon jelenleg már több törvény is foglalkozik a kriptoeszközökkel: ilyen a személyi jövedelemadóról szóló törvény, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, illetve a kriptoeszközök piacáról szóló törvény. Az Európai Unió pedig tavaly év végén hatályba léptette a kriptoeszközök piacáról szóló rendeletet (MiCA).
Nagyrészt minden kriptoeszközök tárgyában született jogi elemzés azzal kezdődik, hogy megpróbálja elhelyezni a kriptoeszközöket a hagyományos jogi fogalmak közé, ám mindegyik arra a következtetésre jut, hogy jelenleg ezekre nem húzható rá egyik meglévő jogi kategória sem: A kripteszközök jelenleg sem dolognak, sem értékpapírnak, sem követelésnek nem tekinthetők, de még pénznek, illetve elektronikus pénznek sem. Azt is tudjuk, hogy ennek ellenére digitális fizetőeszközként is funkcionálnak a kriptoeszközök. Az egyik alapprobléma tehát rögtön abból fakad, hogy a jogi szabályozás nem tud egyértelmű alapokra épülni.
Folyamatosan épül a magyar kriptoszabályozás
Vásárolható-e Budapesten lakást kriptovagyonból? Alapítható-e gazdasági társaság kriptoeszközöknek a társaság rendelkezésére bocsátásával? Lehet-e végrendelkezni kriptovagyonunkról? Számos olyan kérdés merül fel ma, melyre még nincsen egyértelmű válasz, ám úgy tűnik, hogy az államot leginkább érdeklő és érintő ügyekre hamarosan megszületnek a megoldások.
Bár kevesen tudják, az adózás területén a kriptoeszközök is a szabályozott területek közé tartoznak Magyarországon 2022. január 1. óta. Ezt követően a természetes személyek által az adóévben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből elért nyereség után személyi jövedelemadót kell fizetni, a magyar szabályozás azonban a tőzsdei ügyletekből származó jövedelmekre vonatkózó előírásokhoz képest is alacsonyabb adóterhet vet ki a kriptojövedelemre. Ráadásul áfa és szociális hozzájárulási adó sem merül fel a kriptoeszközökkel való ügyletkötések, az ebből származó jövedelemszerzés nyomán. Felvethető, hogy a kriptovagyon hogy juthat egyáltalán az adóhatóság tudomására, azonban ha egyszer a kriptovagyon hagyományos pénzzé válik, azaz megérkezik egy bankszámlára, akkor arról az adóhatóságok közötti adatcsere következtében jó eséllyel a magyar adóhatóság is információval fog rendelkezni előbb-utóbb.
Mivel a kriptoeszközökkel szembeni egyik legkomolyabb aggodalom a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának kockázata volt, Magyarország is tett előrelépést e tekintetben. A pénzmosási törvény rendelkezései alapján a kriptoeszköz-szolgáltatókat már 2020 januárjától terhelik a bankoknál már megszokott ügyfél-átvilágítási kötelezettségek. Amennyiben tehát a törvény hatálya az adott szolgáltatóra kiterjed, akkor a kriptoeszközökkel kapcsolatos legendás anonimitás már nem érvényesül a vagyont elhelyező személy, illetve a vagyon forrása vonatkozásában.
Megjelent továbbá a kriptopiacon is a hatósági felügyelet, Magyarországon ennek feladatait egy tavaly nyáron hatályba lépett törvényi rendelkezés szerint a Magyar Nemzeti Bank látja el.
Leginkább az állami védelem hiányzik
Továbbra sincs előrelépés abban, hogy a kriptoeszközökbe helyezett pénz a hagyományos állami védelem (OBA, BEVA) nélkül marad. Egy banknál nyitott fizetési számla egyenlegét, illetve egy befektetési szolgáltató által vezetett értékpapír-számlán lévő befektetéseket az e célból létrehozott alapok védik. A digitális kriptopénztárcában lévő kriptoeszközök eltűnése esetén azonban kártalanítás nem várható ilyen, az állam által létrehozott intézményektől.
Abban az esetben tehát, ha a digitális pénztárcából jogosulatlanul ellopják a kriptoeszközöket, vagy épp egy internetes platformon egy kriptoeszközökre épülő finanszírozási projektbe pénzt tesz valaki (ez az ún. ICO), és azt elveszíti, akkor más lehetőség nem lévén csak a kriptoeszköz-szolgáltatót perelheti. Itt viszont ismét megannyi probléma merülhet fel: az ilyen szolgáltató ugyanis jó eséllyel nem Magyarországon, illetve az EU-ban bejegyzett jogi személy.
„Az adott szolgáltató általános szerződési feltételei tartalmazhatnak egy választottbírósági kikötést, a magyar jogtól jelentősen eltérő felelősségkorlátozást vagy épp egy gyakorlatilag korlátlanul gyakorolható egyoldalú szerződésmódosítási jogot, hogy csak a leggyakoribb nehézségeket említsük – magyarázza Dr. Németh Csaba, a BDO Legal Jókay Ügyvédi iroda szakértője. – Ezért mielőtt bárki belevág egy kriptobefektetésbe, illetve kriptoeszköz-szolgáltatót választ, érdemes jogi szakember segítségét igénybe vennie, akivel adott szolgáltatót, a szerződési feltételeket, illetve a szolgáltatóval kapcsolatos főbb rizikókat egyaránt feltérképezheti.”
Speciális körülmények kriptoeszközök örökölhetősége esetén
Mivel a kriptoeszközök még jelenleg is fiatal vagyoni eszköznek tekinthetők (történetük 2008-ra nyúlik csak vissza), eddig kevésbé merült fel a kriptoeszközök örökölhetőségének kérdése. Véleményünk szerint Magyarországon nincs jogi akadálya annak, hogy valaki kriptoeszközben lévő vagyonáról végrendeletben rendelkezzen, azonban ennek technikai megvalósíthatóságára is időben gondolni kell. A kriptoeszközökhöz ugyanis az örökösnek szüksége lesz az úgynevezett privátkulcsra, és egyéb információkra, amelyekhez hozzá kell férnie akkor is, ha a hozzáférési adatokat az örökhagyó tőlünk már nem tudja megosztani. Mivel fokozottan szenzitív adatokról van szó, érdemes ezeket biztonságos helyen tárolni. Erre például a kedvező szabályozása miatt az ügyvédi letét alkalmas eszköz és egyben célszerű is, főleg, ha a végrendeletet is az adott ügyvéd állítja össze. Amennyiben ezen kód átadására, ill. az aktuális állománylista átadására sérelem nélküli felbontást kizáró modon, zárt borítékban vagy titkosított elektronikus állomány formájában kerül sor, a kriptovagyon tulajdonosa alappal bízhat abban, hogy örököse ténylegesen hozzájut a kriptovagyonához.
