Ellentétes az uniós joggal az Európai Unió luxemburgi székhelyű bíróságának döntése szerint, ha egy mobilszolgáltató a díjszabás tekintetében egyes alkalmazásokat és szolgáltatásokat kedvezményben részesít, míg más alkalmazások és szolgáltatások használata esetén blokkolja vagy lassítja a forgalmat.
Az ügye előzménye, hogy a Telenor Magyarország infokommunikációs szolgáltató termékpalettájába tartozó egyik szolgáltatási csomag olyan kiegészítő szolgáltatást tartalmazott, amely egyrészről 1GB korlátlanul felhasználható adatmennyiséget tartalmaz. Másrészről pedig olyan adatkedvezmény-rendszert biztosított, amely szerint az egyes alkalmazások által generált adatforgalom nem számít bele a csomag által biztosított 1GB adatkeretbe, illetve ezen alkalmazások az adatkeret kimerítését követően továbbra is elérhetőek maradnak – írja összeállításában az MTI.
A Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság (NMHH) szerint a Telenor szolgáltatási csomagja sérti a hálózatsemlegességi rendelet azon rendelkezését, amely szerint az internet-hozzáférést biztosító szolgáltatók nem tehetnek különbséget az általuk elérhetővé tett internetes tartalmak között.
A Telenor Magyarország megismerte és sajnálattal veszi tudomásul az Európai Bíróság döntését, emellett továbbra is elkötelezett aziránt, hogy internetszolgáltatóként az ügyfelek valódi igényének megfelelő szolgáltatásokat nyújtson – idézi a távirati iroda a mobilszolgáltató reakcióját a bírósági döntésre. A cég tájékoztatása szerint már közel két éve megfelelnek az NMHH azon döntéseiben foglalt kötelezettségeknek, ami kapcsán – az NMHH határozatokkal szemben indult bírósági felülvizsgálat során – az Európai Bíróság a jelen döntését meghozta.
Ennek megfelelően, az érintett csomagokban (MyChat és MyMusic) a Telenor az internet szolgáltatás elérhető sebessége vonatkozásában nem különbözteti meg az online zenei és üzenetküldő szolgáltatásokat az egyéb típusú adatforgalomaktól. Így az Európai Bíróság mostani döntése után a Telenor előfizetői nem fognak változást tapasztalni.
Az uniós bíróság tájékoztatása szerint a bírák első alkalommal értelmezték a vonatkozó, az internet nyitottságát, azaz a hálózatsemlegesség alapvető elvét előíró rendeletet. Ítéletében az uniós bíróság azt közölte, hogy az érintett díjszabás ellentétes az internet-felhasználók jogainak védelmével, valamint az adatforgalomra vonatkozó azon követelményekkel, amelyek szerint hátrányos megkülönböztetéstől mentes bánásmódot kell alkalmazni.
Az indoklás szerint az ilyen csomagok alkalmasak arra, hogy az alkalmazások és a kiemelt szolgáltatások használatát fokozzák, és ezzel egy időben a többi rendelkezésre álló alkalmazás és szolgáltatás használatát csökkentsék. Az internet-hozzáférést biztosító szolgáltató az utóbbi alkalmazások használatát technikailag nehezebbé, sőt lehetetlenné teszi. Mivel a forgalmat blokkoló vagy lassító intézkedések nem a szolgáltatás műszaki minőségére vonatkozó követelményeken alapulnak, hanem kereskedelmi jellegű megfontolásokon, ezek az intézkedések a vonatkozó uniós rendelkezéssel összeegyeztethetetlenek.
