Az 1970 óta szervezett Föld napja minden év áprilisában arra emlékeztet minket, hogy kiutat kell találnunk az olyan, környezetünket fenyegető negatív folyamatokból, mint a természeti erőforrások túlzott kihasználása, a biológiai sokféleség drasztikus csökkentése, vagy a nem újrahasznosított hulladékok és az üvegházhatású gázok kibocsátásának erőteljes növekedése.
Mára a vállalatok erkölcsi kötelességévé vált, hogy az úgynevezett körforgásos gazdasági modell elveit szem előtt tartva tervezzék meg termékeik életciklusát, hogy azok hasznos élettartama meghosszabbodjon, illetve átalakítva vagy újrahasznosítva vissza lehessen forgatni anyagaikat a körforgásba.
A Circularity Gap Report alapján azonban a világ sajnos még távol áll az igazán fenntartható működéstől: az éves szinten nagyjából 100 milliárd tonnányi globális anyagfelhasználás csupán 8,6%-a került vissza újrahasznosítva a gazdasági körfolyamatokba tavaly, de jó hír, hogy egyre több cég ismeri fel az átállás előnyeit. A 150 vállalatot vizsgáló Kearney kutatás szerint a körkörös gazdasági modellre áttért vállalatok 70%-a úgy gondolja, termékük ismertebbé vált, 50%-a vallja, hogy elkötelezettebbek lettek vásárlóik, közel harmaduk pedig bevételnövekedésről is beszámolt. Jól látszik tehát, hogy a lakosság is egyre inkább környezettudatos döntéseket hoz.
Ezt igazolja az Every Can Counts mozgalom 14 európai országot vizsgáló reprezentatív felmérése is, amely szerint a COVID-19 hatására a megkérdezettek 91%-a szeretne még többet tenni környezetünk védelméért. A válaszadók kétharmada úgy véli, hogy az újrahasznosítás mindenki számára kötelező, és több mint háromnegyede mindig vagy gyakran gyűjti szelektíven a hulladékot. A magyar válaszadók elköteleződése az átlagnál is erősebbnek mondható, hiszen 95%-uk akar aktívabban cselekedni, ha újrahasznosításról van szó. Ennek ellenére azonban az italos kartondobozok kétharmada még mindig a kommunális szemétgyűjtőkbe kerül (Italos Karton Egyesülés felmérés, 2020), pedig az elmúlt években az Európai Unióban a papír- és hullámkarton csomagolóanyag újrafeldolgozási aránya elérte a 85,8%-ot.
A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos kijárási korlátozások, valamint a rendszeres otthoni munkavégzés miatt az e-kereskedelemben kimagasló forgalomnövekedést tapasztaltunk az elmúlt évben. Az online értékesítés drasztikus növekedésével pedig még több csomagolási hulladék keletkezik, amelyet a háztartásokban felhalmozódó kézbesítő dobozok is jól szemléltetnek. Amerikában például a hullámkarton dobozba csomagolt szállítmányok száma a 2019-es márciusi adatokhoz képest 9%-kal növekedett 2020-ban. Magyarországon is hasonló tendenciák mutatkoznak a pandémia alatt: a kizárólag fenntartható termékeket gyártó Rondo magyarországi gyárában 2020 tavaszán a hét minden napján három műszakban és maximális létszám bevetésével igyekeztek kielégíteni a megrendelői igényeket.
„A fent említett kutatások rámutatnak, hogy a körforgásos gazdaság szerepe még inkább felértékelődött a járvány megjelenése óta. Az optimális terméktervezés mellett azonban azt is fontos kiemelni, hogy mindez csak a megújuló és környezetbarát energiaforrások felhasználásával valósulhat meg. Nálunk, a Rondónál a körkörös gazdaság szemlélete a cég filozófiájának és a mindennapjainknak is fontos része, éppen ezért gyárunk teljes termelésében az újrahasznosított papíralapanyag aránya a 70%-ot is eléri” – mondta Miklós Zsolt, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezető igazgatója.
